BERLIN. Fenntartásaikat hangoztatják a német liberálisok (FDP) és a Zöldek az úgynevezett Jamaica-koalícióval kapcsolatban, vezetõik szerdai nyilatkozatai szerint nem lépnek kormányra mindenáron az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel.
Christian Lindner, a piacpárti liberális FDP vezetõje a Die Welt címû lapnak azt mondta, hogy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján elnevezett Jamaica-koalícióhoz ugyan megvan a "számtani" többség, de mind a négy párt más-más felhatalmazást kapott a választóktól a múlt vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, és nem tudni, hogy lehetséges-e ezeket összeegyeztetni Németország érdekeinek megfelelõen.
Az FDP akkor hajlandó a koalícióra, ha a közös kormányzás "trendfordulókat" eredményez a német politikában – mondta. Példaként említette az oktatásügyet és a gazdaságpolitikát. Kiemelte, hogy az FDP egy kanadai mintájú bevándorlási törvényt is sürget, valamint "ésszerû" energiapolitikát. Emmanuel Macron francia államfõ kedden bemutatott európai uniós reformtervére utalva aláhúzta, hogy elutasítják az "automatikus pénzügyi transzfereket".
Ha mindez a CDU/CSU-val és a Zöldekkel nem lehetséges, "érveinket ellenzékben adjuk elõ" – mondta az FDP elnöke, akit kedden megválasztottak a Bundestagba négy év után visszatért párt képviselõcsoportjának vezetõjévé.
Simone Peter, a Zöldek társelnöke a Rheinische Post címû lapnak azt mondta, hogy szó sem lehet a menedékkérõk befogadásának évi 200 ezer fõben megszabott felsõ határáról. A bajor CSU követelését nemcsak a Zöldek, hanem az FDP is elutasítja, sõt a CSU testvérpártja, a CDU is. A CSU-nak erre fel kell készülnie, ha komolyan egyeztetni akar a kormányzati együttmûködés lehetõségeirõl – hangsúlyozta Simone Peter.
A Zöldek balszárnyához sorolt társelnök hozzátette: "politikai iránytûnket a menekültek védelme és az emberi jogok jelentik", ezért a többi között ahhoz is ragaszkodnak, hogy az úgynevezett oltalmazott státust szerzõ menedékkérõk a kétéves moratórium után, 2018 tavaszától ismét élhessenek családegyesítési jogukkal.
A Rheinische Post – számos más lappal együtt – szerdai összeállításában kiemelte, hogy a Zöldeknél a Jamaica-koalíció ügye körül is folytatódik a hagyományos viaskodás a baloldali és a mérsékelt, úgynevezett reálpolitikai irányzat között. A hivatalos koalíciós tárgyalás lehetõségeinek felmérését célzó, "szondázó" megbeszélések lefolytatására kijelölt csoportba bekerült a reálpolitikai irányzatból mások mellett a Bundestag-választási kampány két vezetõje, Katrin Göring-Eckardt és Cem Özdemir, és a Zöldek elsõ és eddig egyetlen tartományi miniszterelnöke, Winfried Kretschmann baden-württembergi kormányfõ, aki a CDU-val együtt vezeti a tartományt. Õk mind azt vallják, hogy nem lenne "professzionális" eljárás, ha feltételeket szabnának az egyeztetések megkezdéséhez, míg a baloldali irányzat szerint elõre meg kell határozni, hogy mi az, amibõl a Zöldek nem engednek.
A CDU/CSU egyelõre a sorait rendezi. A választási eredménnyel "nem vagyunk elégedettek", ezért most le kell folytatni a vitát a testvérpártok között arról, hogy melyek a "közös pontok" a politika tartalmi kérdéseit illetõen. A lehetséges koalíciós partnerekkel pedig csak ezután lehet elkezdeni az egyeztetéseket – mondta a ZDF országos köztelevíziónak a CSU-s Alexander Dobrindt, akit kedden megválasztottak a párt 56-ról 46 fõre olvadt parlamenti csoportjának vezetõjévé.
Az új Bundestag hét pártja közül a CDU-val frakciószövetségben dolgozó CSU gyengült a legnagyobb mértékben, a csak Bajorországban induló párt a tartományban leadott szavazatok 38,8 százalékát szerezte meg, ami 10,5 százalékpontos visszaesés a négy évvel korábbi 49,3 százalékponthoz képest. A gyengülés drámai mértékét jelzi, hogy 1949 óta most elõször végzett 40 százalék alatti eredménnyel.
A kudarc elégedetlenséget váltott ki, a vasárnapi választás óta több alapszervezet Horst Seehofer pártelnök távozását követeli. A politikus szerdán Münchenben a tartományi törvényhozásban (Landtag) mûködõ frakció ülése elõtt tett nyilatkozatában kiemelte: azt kéri, hogy személyi ügyekrõl majd csak a novemberi kongresszuson vitázzanak. Aláhúzta, hogy nem tudja kellõ erõvel képviselni a CSU érdekeit Berlinben, ha Münchenben támadják.
Elégedetlenség van a CDU-ban is. Ezt jelzi például, hogy a pártelnök Angela Merkel bizalmasai között számon tartott Volker Kaudert a 2005-ben kezdett frakcióvezetõi pályafutása leggyengébb eredményével, 77,3 százalékos támogatottsággal erõsítették meg kedden a CDU/CSU-frakcióvezetõi tisztségében.
A párt konzervatív csoportosulásait összefogó szervezet, az Értékek Uniója (Freiheitlich-konservative Aufbruch – die WerteUnion) személyi és tartalmi váltást követel. Állásfoglalásuk szerint súlyos kudarchoz vezetett a vezetõség "baloldali vonalvezetése", amely nélkül, "és különösen menekült- és migrációs politikája nélkül" az Alternatíva Németországnak (AfD) soha nem válhatott volna a Bundestag harmadik számú erejévé.
Ezért új vezetõ kell Angela Merkel helyett, a pártelnök mellett a fõtitkárnak is távoznia kell, és meg kell újítani és fiatalítani az elnökséget.
Kedden a szövetségi választási bizottság lefelé módosította a CDU/CSU választási eredményét, az új számítás szerint a pártszövetség országszerte nem a szavazatok 33 százalékát, hanem 32,9 százalékát gyûjtötte össze. Ez a CDU/CSU leggyengébb eredménye az 1949-ben szerzett 31 százalék óta.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
