Hozzászólás Lantos János úr a Kuruc.info felületén „Közeleg az ősz – politikai értelemben is” című írásához.
Előre bocsátom: az írás tartalma részemről nem tartalmaz kifogásolható állításokat, mindössze néhány kiegészítéssel szeretnék élni.
A Fidesz politikai kritikája jogos.
Nézzük meg a környezetet, amiben jelenleg a Fidesz, mint ahogyan a cikk írója meglátta, politikai kényszerpályán mozog:
Nézzük talán a kisebbségek helyzetét hazánkban.
A magyarországi népcsoportok köszönik szépen jól vannak: németek, horvátok, szerbek, szlovének, szlovákok (a felsorolásból kimaradtaktól elnézést kérek) igazából azt hiszem, nem panaszkodhatnak, nem is teszik meg. Tudják nagyon jól, hogy az eredeti hazájukban lényegesen korlátozott szabadságjogok mellett élhetnék az életüket, alapvetően a magyar állampolgársággal magyarként élik az életüket, az eredeti kultúrájukat gyakorolhatják. Ebben az állam és a helyi önkormányzatok is támogatják őket.
A két problémás népcsoport a cigányok és tenyésztőik, a Magyarországon élő zsidók.
Mindkét a hazánkban idegenként élő csoport kiemelt nemzetközi politikai és sajtófigyelmet kap. Leginkább az történik, mikor vélt sérelem éri valamelyiket, akkor először a nemzetközi sajtó nyilvánossága elé táródnak az események, New Yorktól Brüsszelig hangos a vidék az ajvékolástól, hiszen a sajtótámogatás a hazánkban is jelen lévő idegenek, a zsidók kezében van szinte az egész „fejlett” nyugaton.
Ennek tükrében a hazai zsidó hiszti a médiapluralizmusról kissé túllihegettnek tűnik. Úgy tűnik fel: nincs sajtószabadság akkor, ha nem az ő kezükben van minden médiacsatorna, amivel az embereket el lehet érni és a gondolkodásukat, döntéseiket a nekik megfelelő irányba lehet terelni.
Ki lehet jelenteni a mindenki által ismert tényt: hazánkat az EU szankcionálta a tevékenységük eredményeképpen, csak ezt még egyetlen politikai szereplő sem mondta ki.
Gyurcsány persze boldogan „készül”, ezt a nagy nyilvánossággal is megosztja szinte nap mint nap.
Felesége, bolgár zsidó tehene a háttérmunkát végzi a fajtájára jellemző alamuszisággal Brüsszelben a hasonszőrű judeobolsevik elvtársaival karöltve.
Nyilván száz évvel ezelőtt Bécsben árulgatta volna a mások hazáját, de új kor új helyszíneket hoz egy zsidó életébe.
A múltbeli bukásuk képlete: mivel a gazdasághoz nem értenek, de vállalati menedzserként kormányoztak, ezért elsősorban eladták a szakértelmet kívánó szolgáltatásrendszereket, az árát működésre, kisebbségi támogatásokra elköltötték, felvettek egy csomó hitelt, amiknek a visszafizetéséhez adókat emeltek, újabb adónemeket vezettek be, ezzel gyakorlatban a hazai kis és közepes vállalkozásokat lehetetlenítették el (amúgy mindenféle szabályozók voltak a piacon a rendszerváltáskor, amik megakadályozták a hazai vállalkozások fejlődését), azután, ha elveszítették a választásokat, akkor a következmények mások nyakába zúdulnak.
Ma nagyon érdekes hallani, mikor levitézlett pénzügyminiszterek a Friderikusz podcastadásaiban osztják az észt, ami a tevékenységük kapcsán igen nagy személyes bátorságra és valószínűtlenül vastag arcbőrre vall. Persze valószínűleg a javunkat akarják, hiszen mindannyian, a műsorvezetőt is beleértve fajtatiszta zsidók.
A nemzetközi ipari környezet beárazta már a közelmúlt történéseit, ezt látjuk, amikor a multicégek újabb üzemegységeket, gyártósorokat telepítenek hazánkba.
Rövidesen a nekik alapvetően otthont adó országokban nem az lesz a kérdés, hogy mennyi lesz az energiahordozók ára, hanem a mennyiségük elég lesz-e a tevékenységük folytatásához. Szerintem igen jól érzik az eljövendő energiaszűkét és keresletcsökkenést, ezért is költözködnek a területről. A folyamat az idő előrehaladtával gyorsulni fog.
Nem nagyon látszik jelenleg egyéb lehetőség a gyorsabb fejlődés érdekében, mint engedni jelentősen előrehaladott technikát hozni hazánkba általuk. Ennek következményei vannak, amik nyilvánvalóak: az általuk képviselt nyugat szeretné bevezetni a Kissinger által alkalmazott politikát a múltban, amikor addig emelték az olaj kereskedelmi árát, mígnem nyereségessé vált a kitermelés az északi tengeri platformokon.
Most ennek a tanúi vagyunk a jelenben, mikor az USA képtelen kitermelni a palaolaját a jelenlegi árszínvonalon. Ennek következtében került sor a gazdasági szakításra a kelettel, ahol nincs jelentős kényszer az áremelésre, de nyilván opportunista módon kihasználják az árakban jelentkező konjunktúrát, és eladják az olajat és a gázt jelentősen nagyobb haszonra szert téve. Az ukrajnai háború jellegében gazdasági elsősorban, nem hiszem, hogy ezt ebben a távlatban ne lehetne felismerni.
Egy korábbi írásomban ennek kapcsolt összefüggéseit érintőlegesen elemeztem már, ezért itt nem fogom megtenni.
A Fidesz kommunikációjában megjelenik persze a kritika az elhibázott EU-s szankciók következményeiről, de igazán megoldást azt jelentene, ha meg tudnánk jelenni a feltörekvő keleti piacokon is, ezzel párhuzamosan pedig visszaépítenénk az EU-s csatlakozás után leépített iparágainkat, különös tekintettel az élelmiszerfeldolgozó-iparra.
Szóba került a cikkben még a Mi Hazánk Mozgalom számára az elégedetlenség emelkedésével nyíló új szavazói potenciál is.
A szavazatok száma, ami a hat százalékot eredményezte a párt parlamentbe jutásával karöltve, megmutatja a valóban elkötelezett, megalapozottan gondolkodó emberek számát hazánkban.
Véleményem szerint a rossz emlékű Jobbik, valahol itt indult el (számszerűen) rögöktől nem mentes útján. A szavazók számának emelkedésével bejutottak a pártba az idegenek, akik, mint fentebb is leírtam, nem a fehérek, hanem a saját fajuk érdekeit képviselik kizárólagossággal és elkötelezetten. Annak idején a jobbikos barátaimnak elmondtam, mikor még a pálya felfelé ívelt: túl sok az idegen (zsidó, cigány) a soraikban, ennek nem lehet jó vége.
Volt olyan önkormányzati képviselő, aki ebben a szakaszban mondott le, mert azt mondta: „Semmiféle zsidónak nem hagyom, hogy parancsolgasson nekem!”
Nyilvánvalóan egy párt számára a szavazatok számának emelése elsőrendű érdek, de meg kell nézni a mögötte álló embereket is, okulva a rossz példából ami előttünk van. Elképzelhetőnek tartanám elsődleges célként a szavazóbázis (a több mint háromszázezer) ember számának minőségi emelését.
Itt az embereknek az elvhűsége játszott szerepet, ami biztosította a sikert. Első körben ezen elvhű emberek számának emelését tartanám célszerűnek. Nem könnyű megvalósítani a feladatot, de nem lehetetlen. Az embereknek szervezetten kellene biztosítani olyan tevékenységeket, ami a gyarapodásukkal jár, nemcsak elvi, hanem gyakorlati síkon is.
Egy párt struktúrája alkalmas lehet ennek koordinálására. A gazdasági sikerek bevonzzák azokat az embereket is, akik egyébként el tudják tartani magukat, de közösségben sokkal sikeresebbek tudnak lenni.
Magyarországon nagy többségben vannak a jobboldali gondolkodású emberek, ez minden választáson jó régóta megmutatkozik. Sajnos a többség fel van ültetve arra a judeokonform vonatra, amit a Fidesz képvisel.
Győzzük meg ezeket az embereket a napi gyakorlat által, és akkor nem csak mint szatellitszavazókként lehet velük számolni.
Nyilván a matematika is fontos szempont, a közelgő önkormányzati választásokon a Mi Hazánk hány szakembert tud képviselőként pozícióba juttatni?
Ezeket a szavazatokat biztosan össze kell szedni, de időt kellene szakítani a fentebb vázolt elképzelés megvalósítására is talán, mert hosszú távú következményei jelentős előnyökké kovácsolhatóak a jövőben.
Nem egy év, hanem több mint egy évszázad után jutottunk ebbe az állapotba. Mindenkinek el kell gondolkodnia azon a tényen: nem egyik napról a másikra és nem egyik évről a másikra tudunk ebből a társadalmi csapdából kijutni, amibe vezettek bennünk a hazánkat megszállva tartó idegenek.
Putyin a különleges művelet megkezdése előtt azt mondta: „Nincs kire számítanunk, egyedül vagyunk.”
Ma, minekutána bizonyította elképzeléseinek helyességét, szövetségeket tud kötni.
Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom nekünk sincs kire számítanunk, a problémáinkat nekünk kell megoldani. Ha elindulunk ezen az úton, ott majd fogunk találni szövetségeseket a tetteinkhez, de az első lépéseket, az első eredményeket saját magunknak kell elérnünk.
Rglvs Gy
(A szerző olvasónk.)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
