Nem kell a teljes fizetésünkből adóznunk

Nem kell a teljes fizetésünkből adóznunk

Aki dolgozik, jutalmat érdemel, de senki sem kapja kézhez a szerződésbe foglalt bért, mivel abból levonják a kötelező járulékokat és bizonyos adóelőleget. Ugyanakkor adózni nem kell a teljes fizetésből: az adóalap legálisan csökkenthető bizonyos tételekkel.

A törvényből kifolyólag a fizetésünk egy részét az államnak „ajándékozzuk” adó és járulékok formájában. Azok után a bevételek után, amelyek az elmúlt évben nem lépték túl a létminimum 176,8-szorosát, ami 2020-ban 37 163,36 euró volt, 19 százalékos adót kell fizetni. Az említett összeget túllépő bevételt már 25 százalékos adóval sújtják. Vagyis minden hónapban a bérünkből egy bizonyos tétel a közös kasszába vándorol, ahonnan az állam ezt különböző célokra elkölti. Az adót nem a teljes fizetésből számolják ki – az adóalap bizonyos összegekkel csökkenthető. Ezekből van, amit év közben havonta lehet érvényesíteni, de van, amit csak az éves adóelszámolás vagy adóbevallás során, illetve aki év közben elfelejtette érvényesíteni, akkor az éves elszámoláskor megteheti.

Az adózóra vonatkozó adómentes rész azt az alapösszeget jelenti, amelyet mindenki leszámíthat a jövedelméből, adózni csak a maradékból kell. Az adómentes rész összege az adott évben szerzett jövedelem nagyságától függ, és a létminimum időszerű összege alapján határozzák meg, éspedig annak a 21-szerese, ami jelenleg 4511,43 euró évente, 375,95 euró havonta. Ez az összeg akkor érvényes, ha az éves adóalap nem lépi túl a létminimum 92,8-szorosát. A létminimum mindig július 1-jei dátummal szokott változni, és a 2020-as évre vonatkozó adóelszámolás vagy -bevallás során még a 4414,20 eurós adómentes résszel kell számolni. Átlagon felüli fizetés esetében az adómentes rész fokozatosan csökken, és a következő képlettel számítják ki: (44,2 x létminimum) – (adóalap / 4). Minél magasabb jövedelme van valakinek, annál alacsonyabb adómentes részt tud leszámolni. Akinek az adóalapja tavaly elérte vagy meghaladta a 37 163,36 eurót, a teljes fizetéséből adózik. Ez olyanok esetében fordulhat elő, akik havi fizetése 2020-ban túlszárnyalta a 3100 eurót.

Év közben is érvényesíthető az adózóra vonatkozó adómentes rész, nem kell megvárni az éves adóelszámolást – ez egyaránt vonatkozik az alkalmazottakra és a megbízási szerződésre dolgozókra. Ilyen esetben folyamatosan minden havi bérből levonják az éves adómentes rész tizenketted részét, ami tavaly 367,85 euró volt, januártól pedig már 375,95 euró. A bruttó bérből először leveszik a járulékokat, majd az adómentes részt, és csak a maradékból kell adózni. Ha a járulékok és az adómentes rész leszámítása után az adóalap nulla, vagy még annál is kisebb, az alkalmazott egyáltalán nem fizet adót. Akik pedig nem dolgoztak egész évben, azoknak adótúlfizetésük lehet. Mivel a munkaadó a bevételükből havonta leszámította az éves adómentes rész tizenketted részét, miközben ők az adómentes rész teljes összegére jogosultak, az adóhivatal az éves adóelszámolás elvégzése vagy az adóbevallás benyújtása után visszaadhatja a befizetett adók egy részét.

Ha az egyik házastársnak nagyon alacsony vagy egyáltalán nincs jövedelme – anyasági szabadságon vagy gyesen volt, egészségkárosult, gondozott valakit, munkanélküli volt stb. –, a másik csökkentheti az adóalapját a házastársra vonatkozó tétellel, de ennek összege nem azonos az adózóra vonatkozó adómentes résszel. A konkrét összeg az adózó adóalapjától és attól függ, hogy a házastársnak mekkora volt a bevétele. Ha az adózó adóalapja alacsonyabb a létminimum 176,8-szorosánál (37 163,36 euró), és a házastársnak nem volt saját bevétele, akkor az adómentes rész a létminimum 19,2- szerese, ami a 2020-as évre vonatkozóan 4035,84 euró. Ha a házastársnak volt saját bevétele, de az kevesebb 4035,84 eurónál, akkor az adómentes rész ennek az összegnek és a saját bevételnek a különbözete. Ha a házastárs bevétele magasabb a létminimum 19,2-szeresénél, a rá vonatkozó adómentes rész nulla.

Hírdetés

Ha az adózó adóalapja túllépi a létminimum 176,8-szorosát, és a házastársnak nem volt saját jövedelme, a rá vonatkozó adómentes rész a létminimum 63,4-szeresének és az adóalap negyedének a különbözete. Ha az eredmény kisebb nullánál, az adómentes rész nulla. Ha a házastársnak volt saját bevétele, akkor a létminimum 63,4-szeresének és az adóalap negyedének a különbözetét csökkentik a házastárs bevételével. Ha az eredmény kisebb nullánál, az adómentes rész nulla.

Év közben nem érvényesíthető a házastársra vonatkozó adómentes rész, és az élettársak egyáltalán nem élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Akinek van kiegészítő nyugdíjbiztosítása, azaz a nyugdíjrendszer 3. pillérébe önként rendszeresen utal át bizonyos összeget, az ide befizetett tételekkel csökkenthető az adóalap – így összesen 180 eurót lehet leírni.

Akinek a bevétele tavaly a minimálbér határát súrolta, ún. alkalmazotti prémiumot kaphat. Ezt az állam fizeti, de nem jár automatikusan, hanem kérni kell az éves adóelszámolás, illetve az adóbevallás során. A kedvezményre csak az jogosult, aki az előző évben legalább 6 hónapig dolgozott Szlovákiában, és legalább a minimálbér 6- szorosának (3738 euró) megfelelő összeget keresett.

Az idén lehet utoljára érvényesíteni a gyógyfürdői kezelések költségeire vonatkozó adómentes részt. 2020 decemberében a parlament elfogadta a jövedelemadóról szóló törvény módosítását, és 2021-től eltörölték ezt a kedvezményt. Ez azt jelenti, hogy a 2020. évre vonatkozó adóelszámolás vagy -bevallás során még le lehet írni ezt a tételt az adóalapból, 2022-ben a 2021. évre vonatkozó elszámolás során azonban már nem. A kedvezményt 2018-tól lehetett igénybe venni, és nem nagy összegről van szó, legfeljebb 50 euróról fejenként. Ez most utolsó ízben érvényesíthető akkor is, ha a kezelésen az adózó házastársa vagy eltartott gyermeke vett részt. Mindegyikük után 50 eurót lehet leírni, feltéve, hogy az adózó térítette a költségeket.

(sza)


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »