Nem javul a helyzet. Nagy áremelések várnak a pékárura

Nem javul a helyzet. Nagy áremelések várnak a pékárura

A 2022-es év volt a történelem legnehezebb éve volt a pékek számára, és a helyzet egyáltalán nem javul. Ellenkezőleg. A pékek az alapvető élelmiszerek esetleges hiányára figyelmeztetik a kormányt. Az előrejelzések sajnos nem jók. Csak az első három hónapban 20 százalékkal drágulnak a pékáruk. A malmoknak is nagy problémáik vannak. A szlovák cégeket az a veszély fenyegeti, hogy néhány hónapon belül nem tudják felvenni a versenyt az ukránokkal vagy a lengyelekkel.

A 2022-es év történelmi jelentőségű áremelkedést jelentett az alapvető élelmiszerek árában. Ennek több oka is van – az ukrajnai háború és a búzahiány, az energiaválság vagy a koronavírusból való kilábalás. Mindezek következtében a kenyér 22 százalékkal, a zsemle 38 százalékkal, a liszt pedig 48 százalékkal drágult. Ám a szakértők szerint még mindig nincs vége az áremeléseknek, írja a noviny.sk portál.

Annak ellenére, hogy a liszt ára közel a duplájára emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest, továbbra is változatlan mennyiségben vásárolják az emberek.

A tavalyi év nagyon nehéz, sőt kaotikus volt, a búza felvásárlási ára és az egyéb költségek rekordszintet értek el, ezért nagyon nehéz volt ezeket az árakat az eladási árakba beágyazni”

– mondta Varga Levente, a gútai malom társtulajdonosa.

Még a Varga család legnagyobb közép-európai gútai malma is kevesebbet termelt egyes hónapokban. Csak akkor tudják megtervezni a termelést, ha a költségek nem emelkednek.

Cégünk a környező országokba is exportál termékeket, és ha más országokban mások a költségek, vagy más áron tudnak gabonát vásárolni, akkor versenyhátrányba kerülünk”

– tette hozzá Varga. A munkát nehezíti az azonnali áron történő energiavásárlás is. Gabona van bőven a piacon, a gyártósoroknak mégis vannak tartalékaik. „Nem termelnek teljes üzemben, de van gabonánk raktáron” – tette hozzá.

Hírdetés

A molnárok – stílusosan szólva – tavaly két kő közt őrlődtek. A gazdák magas piaci áron értékesítették a búzát. De a pékek olyan áron akarták a lisztet, amit megengedhettek maguknak. Ellenkező esetben egyszerűen az ukrajnai vagy lengyelországi olcsóbb áruk felé fordultak. „Az ukrán liszt árszintje teljesen máshol van itt, mint az ukrán piacon” – mondta Milan Lapšanský, a Szlovák Molnárok Szövetségének főtitkára és Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szlovákiai Szövetségének igazgatótanácsi elnöke.

Az illetékesek szerint a pékek még rosszabb helyzetben vannak.

Ráadásul bűntudatot is éreznek. A buktatót az új pótdíjak jelentik. Tavaly Heger miniszterelnökkel és Vlčan földművelésügyi miniszterrel állítólag megállapodás született köztük arról, hogy mentesülnek a biztosítási díjak és illetékek alól. Ez azonban nem történt meg. „Jogszabályt kellett volna készíteniük, ahogy Szlovákiában az elmúlt években szokás volt, de nem készítették elő azt, és nem érkezett valódi segítség a pékeknek” – fejtette ki Lapšanský.

Munkájuk 80 százalékát ugyanis pontosan abban az időben végzik, amelyre a pótdíj vonatkozik. „Főleg éjszaka termelnek, és szombaton és vasárnap is dolgoznak” – tette hozzá Matej Korpáš, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara sajtóosztályának dolgozója. Így fennáll annak a valós veszélye, hogy a munkaadók nem tudják miből kifizetni a bónuszokat.

A pékek nem nagyon akarnak nyilatkozni, több forrás is azt állítja, a földművelésügyi tárca megtorló intézkedéseitől tartanak. A tárca azonban azt állítja, hogy felajánlották a segítséget, ám a pékek nem éltek vele.

„Az ágazat többletfinanszírozására vonatkozó nyilvános felhívások ellenére a 35 millió eurós elkülönített összegből mindössze 31 millió eurót használtak fel, így rájuk nem vonatkozik a forrásemelés – áll a szaktárca véleményében.

Ezek projektekhez kapcsolódó beruházási felhívások voltak. A pékek nem elégedettek a közvetlen pénzügyi segítséggel. „Volt ugyan, de nagyon nem megfelelő nagyságban, inkább csak szépségtapasz” – magyarázza Lapšanský.

Így gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy az árak ismét emelkedjenek. Mégpedig jóval.

„Pontos számot nem tudok mondani, de személyes véleményem az, hogy 2023 első negyedévében 20 százalék körüli lesz az áremelkedés” – zárta Lapšanský.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »