Biztosan látott már képeket, amiken hatalmas gázfelhõk, csillagok és más égitestek láthatók. Csakhogy ezek trükkösek, ugyanis néha nem teljesen azt mutatják, mint amit szabad szemmel is megfigyelhetünk. De akkor hogyan néz ki valójában az ûr?
Az ûrkutatást biztosító technológia fejlõdésének hála, ma már olyan képet készíthetünk a világûrben található égitestekrõl, ami korábban elképzelhetetlen volt. Csakhogy ezek a felvételek nem teljesen a valóságot mutatják be. Ám ebben semmi összeesküvés vagy rosszindulat nincsen, egyszerûen arról van szó, hogy az emberi szem az elektromágneses hullámoknak csupán egy igen kis részét képes érzékelni.
Az SN 1987A-ról készült friss felvétel. A szupernóva-maradvány a kép szívében terpeszkedik, a csillagháttér elõtt. A szívét övezõ fényes gyûrût a csillagból 20 ezer évvel a robbanás elõtt kilökõdött anyag alkotja. A képzõdményt gázfelhõk veszik körbe, ezeknek vörös színe az izzó hidrogéngázt reprezentálja. Az elõtéri és háttérben látható csillagokhoz a Hubble 2-es nagy látószögû kamerájának adataival rendeltek színeket. (Fotó: NASA, ESA, /R. Kirshner (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics and Gordon and Betty Moore Foundation) /P. Challis (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics))
Amikor például a Hubble ûrteleszkóp felvételt készít valamelyik távoli galaxisról, akkor az érzékelõi jóval több információt kapnak, mint amit mi emberek láthatunk. Ezért, amikor a teleszkóp által készített felvételeket a tudósok összeszerkesztik, a szemünk által nem látható frekvenciákat gyakran eltolják olyan tartományba, amit már színként érzékelünk.
Ez nem jelenti azt, hogy az ûrben készült képek ne lennének igaziak. Sokkal inkább azt, hogy mivel az elektromágneses hullámok többségét érzékszerveinkkel nem érzékeljük, a beérkezõ információt úgy formáljuk át, hogy az láthatóvá váljon. Ez kicsit olyan, mintha amikor a zene hangnemét megváltoztatjuk – bár ezután a zenét más hangnemben halljuk, a dal ugyanaz marad.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy valójában az ûrben készült képek egyszerre valósak és hamisak. Valósak, mert a képek végülis megmutatják, hogy hogyan néz ki a világûr. Ugyanakkor hamisak, mert bizonyos fénytartományokat eltolnak a képeken, hogy a csillagászati jelenségek az emberi szem számára is láthatóvá váljanak.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
