Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez – közölte pénteken a brüsszeli testület. A döntés húsz nappal azt követően lép életbe, hogy kihirdetik azt az EU hivatalos lapjában. A részletekről Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt az InfoRádióban.
Szűk három hét múlva Magyarország hivatalosan is csatlakozik az Európai Ügyészséghez; azzal, hogy a belépést bejelentették és meg is erősítették, még nem kezdheti meg a munkát a testület Magyarországon – tette világossá az InfoRádió megkeresésére Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.
Egy körülbelül fél éves előkészítő fázis jön most, ez alatt kerülnek összhangba a magyar jogszabályok az európai szabályozással. Az egyik legfontosabb, hogy az európai ügyészt, az EU magyar állampolgár delegáltját ki kell nevezni, ez a folyamat is elindul hamarosan. Az operatív munka tehát fél év múlva kezdődhet meg.
Magáról a funkcióról Gálik Zoltán elmondta: az európai föderalizáció egyik legelőrehaladottabb intézménye, hiszen ezáltal tud belépni a büntető hatalom gyakorlásába az EU, amely
élhet abban az esetben, ha az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket talál. És akik ezeket elkövetik, azokat büntetőjogilag felelősségre is tudja vonni, képviselheti akár a vádat is az adott nemzetállammal szemben.
Fontos kérdés, hogy meddig visszamenőleg vizsgálódhat az EU ügyészsége. Az Európai Főügyészséget és az Európai Ügyészi Hivatalt 2017-ben hozták létre, 2021. június 1-jétől működik, és addig visszamenőleg lesz lehetősége visszaélésgyanús eseteket vizsgálni a hivatalnak. Felmerülhet, hogy ez visszaható hatályú jogérvényesülést jelenthet, de erről a szakember szerint nem lehet szó, hiszen azok a cselekmények, amelyeket elkövettek, a nemzeti jogban is ugyanúgy üldözendők. Az Európai Ügyészségnek arra van lehetősége, hogy a nemzeti hatóságoktól átvegye ezeket az ügyeket, és a saját hatáskörében tudja lefolytatni a vizsgálatokat.
Ennek a vádhatóságnak tehát kifejezetten az uniós pénzek felhasználásának vizsgálata a célja, a visszaélések felgöngyölítése, például
fedezhet fel és indíthat eljárást miattuk.
A másik nagyon fontos kategória a korrupcióval kapcsolatos intézkedések megtétele, például a kenőpénzzel olajozott közbeszerzések esetében, vagy ha jutalékosztás történik egy elnyert uniós pályázatért.
A harmadik fontos ügycsoport a hűtlen kezelés és a sikkasztás, emellett még pénzmosási ügyekkel, a szervezett bűnözés elleni fellépéssel és határokon átnyúló áfacsalások felderítésével foglalkozik az Európai Ügyészség a csatlakozó államokban.
A tevékenység tehát nem tud átterjedni olyan ügyekre, amelyek kifejezetten egy országon belül, de nem európai uniós pénzekre vonatkoznak, illetve meg kell lenni azoknak a sajátosságoknak is, amelyek lehetővé teszik azt, hogy bizonyos országokban beavatkozzon az EU ügyészsége.
Ha viszont egy problematikus ügy átnyúlik a határokon, akkor meg kell határozni, hogy melyik ország központi (delegált) ügyésze lesz az, aki eljár,
hiszen több országot is érinthet egy-egy nyomozati cselekmény.
Az európai ügyész személyére a csatlakozó tagországnak három személyt kell jelölnie, ezen jelölteknek a tagállami ügyészségen vagy a bírói karon belül aktív tagnak kell lennie, nem férhet kétség a függetlenségéhez, és rendelkeznie kell nagyon magas ügyészi vagy bírói tisztséghez szükséges képesítéssel. Közülük az Európai Tanács választ majd egy végleges jelöltet.
És van még más előkészítő munka is, a magyar szabályozásnak ugyanis rendelkeznie kell majd a delegált európai ügyész szervezetének a biztosításával, tehát irodát, személyzetet, informatikai rendszert kell majd biztosítani, ugyanígy megfelelő költségvetési erőforrásokat is, hozzá kell férniük majd a magyar ügyészség, a rendőrség, a NAV különböző releváns adatbázisaihoz.
Jogszabálynak kell azt is meghatároznia, hogy az európai ügyész milyen módon utasíthatja a magyar nyomozó hatóságokat,
ki kell jelölni például azokat az intézkedési formákat, amelyek felett bírói kontrollt gyakorol majd a delegált ügyész, és szabályozni kell az ügyek jelentését és az átadás módszerét is. Nem mellesleg pedig az összeférhetetlenségi kérdéseket is rendezni kell – sorolta Gálik Zoltán.
Hogy ki fordulhat majd itthon az Európai Ügyészséghez egy-egy ügyben, arról azt mondta: ez hasonló a belső jogrendhez; az európai ügyész is indíthat ilyen eljárásokat, és átvehet bizonyos ügyeket a magyar nemzeti hatóságoktól azok folyamatában (evokációs jog).
A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
