MTI alapján
Amint korábban írtuk, ugyan minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére megszavazták kedden délután az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között. A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy az elfogadott szövegből kikerült az a tétel, mely szerint hazánkból is vinnének el migránsokat.
Orbán Viktor nem véletlenül hallgat…
Ugyanis az ellenzők közül már Robert Fico szlovák kormányfő valamint Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök is élesen kritizálta a döntést. Azonban magyar oldalról eddig kritikus hangokat nem hallani, kizárólag a lapunknak nyilatkozó jobbikos politikus, Z. Kárpát Dániel fejezte ki nemtetszését.
Mi lehet ennek a gyanús csendnek az oka?
Nos, az Európai Bizottság korábbi javaslata alapján, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de az Orbán-kormány elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.
Magyarország: könnyű célpont
Ugyan, jelenleg nincs 54 ezer migráns hazánkban, de ez csak pillanatnyi állapot, főleg akkor, ha Ausztria és persze Németország megunja a rajtunk keresztül folyó migrációt, amit Magyarország ugyanúgy regisztráció nélkül enged át, mint az Orbánék által kritizált Horvátország.
Tehát, az hagyján, hogy központilag nem visznek el tőlünk senkit, de valószínűleg még kapni is fogunk bevándorlókat, és ahogy Orbán Viktor hétfőn kijelentette a parlamentben, Magyarország befogadja őket, ha erre vonatkozó döntés születik Brüsszelben.
Most nagyon úgy tűnik, hogy megint csak belpolitikai színtéren tudott markáns véleményt megfogalmazni a magyar miniszterelnök, Brüsszelben viszont nem sikerült érvényesíteni a nemzeti érdekeket.
„Amíg én leszek a kormányfő…”
„Amíg én leszek a kormányfő, Szlovákiában nem alkalmazzák a kötelező kvótákat” a migránsok elosztására – reagált a döntésre Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban.
Fico, az orbáni együttműködő kijelentéssel szemben, a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: arra is hajlandó, hogy országa ellen uniós kötelezettségszegési eljárás induljon, de akkor sem fog beleegyezni „Brüsszel diktátumába”. Hozzátette: Szlovákia anyagi és személyi segítséget, valamint szükség esetén katonai segítséget is kínál a migránskrízis kezelésére, és hajlandó részt vállalni az EU külső határainak védelmében is.
Robert Fico megjegyezte: az EU belügyminiszterei által jóváhagyott döntés nagyban befolyásolni fogja a szerdán Brüsszelben sorra kerülő EU-csúcsot. „Éles hangvételű véleménycserére lehet számítani a történtekkel kapcsolatban” – fogalmazott, és annak a véleményének is hangot adott, hogy a migránsok kötelező kvóták alapján történő elosztásának terve kudarcba fog fulladni.
„A kvóták nem fognak működni…”
Rossz döntést hoztak az európai uniós belügyminiszterek Brüsszelben, a menekültek további elosztásának rendszere nem fog működni – állítja Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök, aki közleményben reagált a kötelező kvótarendszerről hozott keddi Brüsszeli döntésre.
„A kvóták nem fognak működni, egyáltalán nem visznek közelebb a migrációs válság igazi okainak felszámolásához” – olvasható a közleményében.
A cseh kormány a szerdai ülésén foglalkozik a kérdéssel, és várhatóan dönt a további lépésekről.
Magyarország hoppon maradt
Jean Asselborn, a tanács ülésén elnöklő luxemburgi miniszter közölte kifejtette: jobb lett volna konszenzussal elfogadni a javaslatot, de ez nem sikerült. A tervet így is a szerződésben megköveteltnél jóval nagyobb többség támogatta. A luxemburgi politikus elmondta: biztos abban, hogy a javaslat ellen szavazók is végrehajtják majd a döntést.
„Vészhelyzet van, az Európai Uniót az a vád éri, hogy nem cselekszik elég gyorsan, ezért gyors döntést kellett hozni, máskülönben Európa még megosztottabbá válik, és hitelén még nagyobb csorba esik” – fogalmazott Asselborn.
A miniszter elmondta, hogy az eredetileg Magyarországnak szánt 54 ezer fős áthelyezési keret afféle tartalékot képez, elvben Görögországból és Olaszországból lehet még ennyi ember máshová telepíteni, de szükség esetén más országok javára is felhasználható.
„Egyetlen tagállam sem mondta azt, hogy nem fogad be egyetlen menekültet sem”
Brüsszel szerint, ha Magyarország nem óhajt haszonélvezőként részt venni a menekültek elosztásában, vagyis nem járul hozzá, hogy az oda belépő menekülteket máshová telepítsék át, akkor a szolidaritásból kell kivennie a részét. A belügyminiszteri tanácskozáson elfogadott – s kiszivárgott – dokumentumok tanúsága szerint például a mostani döntés értelmében Magyarországnak Görögországból 988 menekültet kellene befogadnia. Szlovákiának a görögöktől 612, Csehországnak 1215, Romániának 1890 menekültet kellene átvennie.
Azonban Asselborn, azt is közölte, hogy a jogszabály szövegében az újraelosztási kulcsok, „az elhíresült kvóták” nem szerepelnek, a számokról a tagállamok önkéntes alapon határoztak.
„Az asztal körül egyetlen tagállam sem mondta azt, hogy nem fogad be egyetlen menekültet sem” – tudatta Asselborn. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a döntést követően senki sem mondta, hogy nem fogja tiszteletben tartani. Asselborn hozzátette, hogy a szavazást követően erre az uniós szabályok szerint nincs is jogi lehetőség.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
