2018 elején még legenda volt, autóipari guru, aki a csőd széléről rántotta vissza a NISSAN-t és a Renaultot. Egy olyan autóipari szövetségnek állt az élén, amely ha hivatalosan is konszernnek számított volna, eladott gépjárműveit illetően 2017-ben maga mögé utasította volna a legnagyobb világmárkákat. Ma űzött vadként menekül az igazságszolgáltatás elől. Carlos Ghosn vesszőfutása, úgy tűnik, a Renault-NISSAN-Mitsubishi szövetség végét is jelenti. Körkép-elemzés
Ghosn nemrég egy hangszertokba rejtőzve hagyta el Japánt, ahol vizsgálati fogság keretében házi őrizetben tartották. Útleveleit – amelyből elvileg hárommal is rendelkezett, mivel brazil, francia és libanoni állampolgár is – elvileg elvették tőle. Ennek ellenére sikerült átjutni a libanoni hatóságokon és ma szabadon vádolja a Japán hatóságokat az emberi jogok megsértésével. A sikkasztásért és hűtlen kezelésért letartóztatott Ghosn nyilván nem egy ma született bárány, ám a háttérben nem az ő viselt dolgai, hanem inkább a gazdasági érdekek játsszák a főszerepet.
Hangszerdobozban szökött ki Japánból a NISSAN korábbi vezetője
A japán NISSAN és a francia Renault között az elmúlt időszakban komoly feszültségek alakultak. A két vállalat kölcsönösen tulajdonrészt birtokol a másikban, és Ghosn tavalyi letartóztatása hátterében is éppen ezt a kölcsönösséget akarták megváltoztatni a japánok.
Japán egyértelműen az önállósodás felé hajlik, amit gyanakodva figyel a francia állam is, amely 15 százalék erejéig tulajdonos a Renaultban. Ma már egyre többen számítanak a hármas autóipari szövetség felbomlására. Ez a forgatókönyv pedig nem Japánnak fájna jobban, hanem Franciaországnak, elsősorban a Renault francia befektetőinek kitettsége és a részvényárak zuhanása miatt.
Ghson a Renault-NISSAN-Mitsubishi szövetség fúziójáról álmodott, amely már-már célegyenesbe érkezett letartóztatása idején. Tervei szerint valamikor 2022-ben sikerült volna összeforrasztani a három vállalatot, amellyel a világ legtöbb autóját gyártó konszernjét hozták volna létre. Sikkasztási ügyeinek elővétele és kiteregetése – bár jogszerűen zajlott – a fúzió megakadályozására irányult.
Pénzügyi csalás miatt letartóztatták a Nissan első emberét
Miért? A szakkomentátorok szerint a legvalószínűbb oka a csetepaténak, hogy a fúzió a NISSAN számára jóval drágább lenne, mint a franciák számára. A francia munkások háromszor gyengébb termelékenységgel dolgoznak, mint japán kollégáik, ráadásul sokkal nehezebb felmondani nekik. Egy fúzió ilyen körülmények között azt jelentené, hogy a japán munkások értékteremtésén élősködhetne a francia állam a befektetéseken és a részvényeken keresztül, illetve, a japánok terhére foglalkoztatnák a rosszul teljesítő, de nagyvonalúan bérezett francia munkásokat.
Az első ellentétek Emmanuel Macron francia államfő megválasztása után kezdődtek. A NISSAN-ban a franciák 43 százaléknyi tulajdonrésszel rendelkeznek. A Renault aránytalan módon kettős szavazati jogot kapott. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a NISSAN 15 százaléknyi Renault-részvény birtokában 0 (zéró) szavazati joggal, de a francia államnak 15 százaléknyi tulajdonrésszel 30 százaléknyi szavazati joggal rendelkezett a Renaultban. Az ezt lehetővé francia törvény egyébként Emmanuel Macron nevéhez kapcsolódik, aki 2015-ben Francois Hollande korábbi államfő gazdasági minisztere volt. (Egyébként a NISSAN-ban a franciáknak 43 százaléknyi tulajdonrészük van.)
Ghosn nemrég a sajtónak is elismerte, hogy a franciák nagyon erős összefonódást, teljes fúziót akartak a NISSAN és a Renault között, miközben a japánok minél többet akartak megtartani függetlenségükből és autonómiájukból.
Összeáll a PSA Peugeot Citroën és a Fiat Chrysler – a világ negyedik legnagyobb autógyártója jön létre
A folyamatosan növekvő feszültség végül akkor csapott át nyílt háborúba, amikor a Fiat Chrysler Automobiles (FCA) autógyár és a Renault a fúzióról kezdtek el tárgyalni. Nem sokkal ezután tartóztatták le Ghosnt. Miért volt ezzel probléma? A francia Renault már korábban is megalázóan olcsón jutott hozzá a japán finomelektronikai és elektrontechnikai termékekhez, miközben a NISSAN arányaiban többet volt kénytelen fizetni a francia technológiákért.
Az FCA és a Renault fúziója azt jelentette volna, hogy a két autógyár rendkívül kedvezményes áron juthatna hozzá a japán technológiához, miközben normál piaci áron adnák el sajátjukat két japán szövetségesüknek, a NISSAN-nak és a Mitsubishinek. A rendkívül előnytelen anyagi helyzeten túl a japán autógyár nyilván az ipari kémkedés veszélyit is figyelembe vette, mikor tiltakozni kezdett a francia lépés ellen.
Ghosnt a bírósági eljárás elindításakor minden vállalati posztjától és juttatásától megfosztották. A vállalaton belül által bevezetett intézkedéseket pedig elkezdték felszámolni. A három autógyár működésének összehangolására létrehozott csúcsvezetői csoportot feloszlatták. A szövetség korábbi formájában így lényegében megszűnt létezni.
A NISSAN új elnök-vezérigazgatót kapott Makoto Uchida személyében. A Renaultnak azóta sincs vezetője, bár azt rebesgetik, hogy Fiat napokban lemondó elnöke, Luca de Meo kerül a francia vállalat élére. Csak a Mitsubishinél nem történtek komolyabb személyi változások. A meccs persze még nem ért véget, de bravúrra lenne szükség, hogy ebből a helyzetből újra egy működőképes modell álljon fel – egy olyan, amellyel Japán is egyetért.
A Nissan és a Renault újraértékeli kapcsolatát
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
