„Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai” – erősítette meg a oslói külügyminisztérium. A Népszava kérdésére a norvég tárca egyértelművé tette: az összesen 77 milliárd forintos támogatás nem csúszik, nem átmenetileg került veszélybe, hanem végérvényesen elveszett.
Orbánék tárgyalnának, de a norvégok lezárták az ügyet
A 77 milliárdos támogatás mostani elveszítéséhez több éves vita vezetett, írják. Hozzátették: noha a civil szervezeteknek járó támogatás csak töredéke az alap teljes összegének, a vita gyakorlatilag arra szűkült, ki koordinálja ezeknek a pénzeknek az elosztását. A kormány beleszólást akart ebbe, a norvégok pedig ragaszkodtak a kabinettől független szervezethez.
Végül úgy tűnt, 2020 végére megszülethet a kompromisszum. Pár nappal karácsony előtt a norvég külügyminisztérium be is jelentette, hogy megszületett az egyezség. De aztán kiderült, hogy a civil pénzek elosztásával kapcsolatban csak abban állapodtak meg: a két kormány később külön állapodik meg egy mindkét fél számára elfogadható, a kormánytól független támogatáskezelőről. Aztán a 24.hu írt nemrég arról, hogy a megállapodásra július második feléig volt idő a szerződés szerint, és mivel addig sem egyeztek meg a felek, a támogatás veszélybe került, írják.
A Telex az alapok hátteréről azt írja, hogy Norvégia és a másik két állam az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának, „cserében” az EGT és Norvég Alapok révén önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez.
Emlékeztettek: az EGT és a Norvég Alapok támogatási összege a 2014-2021-es időszakra 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg. A jelen időszakra Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró (359 forintos euró mellett ez 77 milliárd forint). A norvég külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. A norvég külügyminiszter korábban azt is mondta, ha nem az alapból, akkor másképp kell majd támogatniuk a magyar civil szervezeteket, írják.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
