A Századvég megvizsgálta, hogy a magyarok mit gondolnak az Európai Unió működéséről, illetve a tagállami szuverenitás megőrzéséről.
Az európai és a hazai közbeszédben is rendszeresen visszatérő téma az Európai Unió működésének reformja. Az elmúlt másfél évben leginkább a koronavírus-járvány kezelése, illetve ezen belül az elhibázott uniós vakcinabeszerzés kapcsán merültek fel kritikák Brüsszel tevékenységével kapcsolatban. Megfigyelhető továbbá, hogy a brüsszeli elit egyre több közéleti kérdésben formál igényt arra, hogy a nemzetállamok belügyeibe beavatkozzon. A Századvég megvizsgálta, hogy a magyarok mit gondolnak az Európai Unió működéséről, illetve a tagállami szuverenitás megőrzéséről.
A Századvég kutatása alapján kijelenthető, hogy a magyarok az Európai Unió keretein belül képzelik el az ország jövőjét. A megkérdezettek több mint háromnegyede (81 százaléka) a maradásra voksolna egy EU-tagságról szóló népszavazáson, és pusztán 14 százalék támogatná hazánk kilépését az európai közösségből.
A brüsszeli bürokrácia munkájának megítélése ezzel szemben eltérő képet mutat. A felmérés rávilágít arra, hogy a magyarok 76 százaléka indokoltnak tartja az Európai Unió működésének reformját, hogy a szervezet hatékonyabban, gyorsabban, átláthatóbban végezze a tevékenységét, elősegítve ezzel az uniós tagállamok sikeresebb együttműködését. Azoknak az aránya, akik szükségtelennek ítélik a brüsszeli bürokrácia megreformálását, 20 százalékra tehető.
Megállapítható, hogy a magyarok több területen is változást várnak az Európai Unió tevékenységével összefüggésben. A válaszadók több mint háromnegyede úgy látja, hogy egyszerűsíteni kellene az EU működését (85 százalék), ha válsághelyzetben Brüsszel késlekedik, az uniós vezetőknek is felelősséget kellene vállalniuk (84 százalék), továbbá – a tagállamok közötti kettős mérce megszüntetésével – indokolt lenne igazságosabbá tenni az európai közösség tevékenységét (79 százalék). A megkérdezettek 72 százaléka csökkentené a brüsszeli bürokráciát, az arra fordított források, és a létszáma tekintetében egyaránt. Mindezek fényében kevésbé meglepő, hogy minden második magyar (52 százalék) úgy érzi, Brüsszelben nem képviselik az érdekeit és a véleményét.
Különösen a migrációs krízis 2015-ös kirobbanása óta közéleti viták tárgyát képezi a kontinens keresztény kultúrájának és hagyományainak megőrzése. A kutatás rámutat, hogy a magyar válaszadók 71 százaléka elengedhetetlennek tartja, ahogyan Európa ápolja, fenntartja a keresztény kultúráját és hagyományait, ezzel szemben csak 24 százalékuk ösztönözné, hogy a kontinens egy világibb kultúra felé mozduljon el.
Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban megkerülhetetlen kérdés a brüsszeli szervek és a tagállamok hatásköreinek, döntési jogainak egymáshoz való viszonya. A felmérés szerint a magyarok háromnegyede (75 százaléka) azon az állásponton van, hogy a legmeghatározóbb kérdésekben lehetővé kell tenni, hogy Európa nemzetállamai a saját sorsukról dönthessenek, míg a 22 százalékuk támogatná, hogy Brüsszelnek több hatalma legyen a tagállamok felett.
Ezzel összefüggésben a megkérdezettek 74 százaléka a legfontosabb politikai és gazdasági kérdések tekintetében az európai integráció jelenlegi mértékét, vagy az ennél lazább együttműködést látná szívesen, a nemzeti önállóság fenntartása mellett. Azoknak az aránya, akik a nemzeti szuverenitás rovására az integráció magasabb fokának megvalósítását gondolják indokoltnak, 22 százalékra tehető.
Magyarország kiállása a tagállami szuverenitás mellett az erős nemzeti identitástudatra vezethető vissza. A kutatás alapján megállapítható, hogy a válaszadók 83 százaléka elsősorban magyarnak, a 15 százalékuk inkább európainak tartja magát. További érdekesség, hogy a magyarok több mint háromnegyede (84 százaléka) ellenzi, hogy jelentős üzleti és politikai befolyással rendelkező üzletemberek – NGO-kon és lobbiszervezeteken keresztül – beleszólhassanak az uniós tagországok belügyeibe.
A brüsszeli elit 2020 végén felvetette, hogy – a koronavírus-járvány térhódítása ellenére – jogállamiságinak álcázott politikai feltételek teljesüléséhez kösse a tagállamokat jogosan megillető uniós források folyósítását. Az Európai Parlament júniusi állásfoglalásában sürgette a Bizottságot, hogy „gyorsan reagáljon a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban tapasztalható súlyos megsértésére”, méghozzá az összes rendelkezésére álló eszköz – többek között az uniós szerződés 7. cikkében szereplő eljárás, a „jogállamisági feltételrendszer”, valamint a kötelezettségszegési eljárások – bevetésével. Kijelenthető ugyanakkor, hogy a magyar megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) elfogadhatatlannak ítéli, hogy Brüsszel a járványból történő kilábalás idején elvegye azokat a forrásokat, amelyek Magyarországnak járnak.
Ezzel összefüggésben több jel is arra mutat, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz azon tagállamokkal szemben, amelyekkel meghatározó politikai kérdésekben vitában áll. A felmérés szerint a magyarok 63 százaléka úgy látja, hogy érvényesül a kettős mérce Magyarországgal szemben, míg a 33 százalékuk azt tapasztalja, hogy minden ország ügyeit egyformán bírálják el a brüsszeli testületek.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
