A német nyelv ismeretéhez kötné az iskolaköteles korú gyermekek általános iskolai felvételét a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egy vezető politikusa. Carsten Linnemann szerint Németországban négyéves kortól vizsgálni kell a nyelvtudást, és az iskolai helytálláshoz szükséges szinttől elmaradó gyerekeket előkészítő tanfolyamra kell küldeni.
Kép: wikipedia.org
„Semmi keresnivalója nincs az általános iskolában egy gyereknek, aki alig beszél és ért németül” – jelentette ki a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője a Rheinische Post című lapnak.
Duisburgban például a jövendő elsősök 16 százaléka egyáltalán nem tud németül, Berlinben pedig majdnem minden harmadik általános iskolás a legalacsonyabb szintet sem éri el a hallott és az olvasott szövegek értését vizsgáló teszteken. A gond egyre súlyosabb, „új párhuzamos társadalmak jönnek létre szerte az országban” – tette hozzá a politikus a Rheinische Post hírportálján kedden ismertetett interjúban, kiemelve: középosztálybeli szülők körében egyre inkább jellemző, hogy az állami iskolák színvonalának süllyedése miatt magániskolába járatják a gyerekeket.
Kifejtette: kötelezővé kell tenni a kisgyermekek nyelvtudásának vizsgálatát, és az általános iskolában átadott tudás befogadásához szükséges szint alatt maradókat ugyancsak kötelezően nyelvi fejlesztő tanfolyamra kell küldeni. Ha pedig ez nem segít időben, el kell halasztani az iskolakezdést.
„Ez drága dolog, de az integráció hiánya és az elégtelen képzettség végül még többe kerül” – húzta alá Carsten Linnemann.
Mint mondta, túlságosan általánosítónak tartja azt a kijelentést, hogy a túl nagy bevándorlás rontja az iskolák színvonalát, de ha az egyik legnagyobb oktatásügyi érdekképviselet, az érettségire felkészítő iskolákban – gimnáziumokban, szakközépiskolákban és egyéb középfokú oktatási intézményekben – dolgozó tanárok országos szakszervezete (Deutscher Philologenverband – DPhV) azt állítja, hogy gyakran a teljesítmény rovására megy, ha a migrációs hátterű tanulók aránya meghaldja a 30-40 százalékot, akkor „nem szabad szőnyeg alá söpörni ezeket az összefüggéseket, különösen a más kultúrákból érkező fokozott bevándorlás idején”.
Nem jó senkinek, ha ezekre a felvetésekre a válasz a rasszizmus vádja, „a bevándorlók gyerekeinek sem, akik itt akarják felépíteni a jövőjüket” – mondta a CDU-s politikus.
Carsten Linnemann javaslata új lendületet adott a bevándorlás és a társadalmi beilleszkedés kérdéseiről szóló közéleti vitának. Az első hozzászólások többsége támogató, főleg a szakemberek részéről.
A CDU-s politikus pontosan írta le, hogy mi a baj – húzta alá Heinz-Peter Meidinger, a közoktatásban dolgozó tanárok érdekképviseletének (Deutscher Lehrerverband – DL) elnöke. „Végre ideológiamentesen foglalkoznunk kell azzal a problémával, hogy az első osztályosoknak már a 20-25 százaléka rosszul, vagy egyáltalán nem tud németül” – mondta Meidinger a Die Welt című lap összeállítása szerint.
Susanne Lin-Klitzing, a DPhV elnöke is támogatja Carsten Linnemann javaslatát. A szakember a Die Weltnek elmondta, hogy „paradigmaváltás” szükséges a közoktatásban, a nyelvi fejlesztésre szoruló gyerekek támogatására be kell vezetni a „nulladik évfolyam” intézményét, és a már az első osztályban elkezdett idegennyelv-oktatás helyett hetente legkevesebb öt órában németre kell tanítani a kisiskolásokat.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
