Álhírgyártás a Teller-levéltől Korózs Lajos kamuvideójáig
Nem a Pegasus-ügy az első, amelyre a baloldal hangzatos médiakampányt épített, majd miután állításaik megdőltek, szépen lassan kihátráltak a témából. Felejthetetlen hírhamisítás volt például a Teller Edének tulajdonított állevél közlése a Népszabadságban, de emlékezetes a bűnözők közreműködésével készült bajai álvideó, a légből kapott amerikai kitiltási ügy és Demeter Márta titoksértése is. A járvány alatt pedig a mentőket próbálta meg lejáratni a baloldal.
„Kipukkadt az ellenzéki lufitéma, a kémszoftverügy. Úgy tűnik, hiába mozdult meg globálisan a Soros-féle NGO-hálózat az Amnesty International vezetésével, jelentetett meg a Telex.hu–444-féle médiauniverzum napi háromszáz cikket a témában, az emberek nem ültek fel a kamubotránynak, a Momentum Mozgalom hétfői tiltakozása is teljes érdektelenségbe fulladt” – írta helyzetértékelésében a múlt heti 500-1000 fős baloldali tüntetés után közösségi oldalán Deák Dániel politikai elemző. A nagy lendülettel beharangozott kémsztori kapcsán azonban érdemes visszaidézni a baloldal korábbi, hasonló lyukra futásait.
Mint emlékezetes, 2003 szeptemberében a Népszabadságban megjelent egy levél, amelyet a világhírű magyar atomfizikusnak, Teller Edének tulajdonítottak az egykori lap szerzői, és amely élesen támadta a Fideszt. Az állítólagos levél Amerika-ellenességgel és antiszemitizmussal vádolta az akkor ellenzékben lévő pártot. Az iromány hitelességét firtató kérdések kapcsán Horn Gyula is megszólalt, aki azt mondta: minden jel szerint Teller Ede levele hiteles, tényleg ő írta. „Nem tudom, olvasták-e: mintha mi írtuk volna” – közölte a volt szocialista kormányfő. Hamar kiderült azonban, hogy a levél szerzője valójában egy MSZP-szimpatizáns lehetett, Teller Ede ugyanis még a 2002-es választások előtt arról nyilatkozott, hogy a Fideszt támogatja.
A világhírű tudós halála után több nappal kiadott állevélről végül Eötvös Pál, a napilap akkori főszerkesztője kénytelen volt elismerni, hogy hamisítvány. „Nincs birtokunkban a Teller Ede professzor úr által írt levél” – vallotta be a volt főszerkesztő.
Még ugyanebben az évben, 2013. október 18-án a HVG közölt egy olyan cikket, amelyet Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján címmel tettek közzé. Egy képviselői helyért tartott időközi választáson az akkori, még az MSZP által dominált baloldal szimbolikus győzelmet szeretett volna aratni, de nem jártak sikerrel. A HVG cikke után Mesterházy Attila, a szocialisták akkori elnöke sajtótájékoztatót hívott össze, Harangozó Tamás MSZP-s képviselő pedig feljelentést tett választási csalás miatt. Később kiderült, hogy Harangozó ehhez már a HVG-cikk megjelenése előtt egy nappal csatolt egy videót is, amit bizonyítéknak szánt. A felvételről viszont hamar kiderült, hogy megrendezett volt, elkészítésében az azóta egy bérgyilkossági perben is a vádlottak padjára kerülő Kőrös Gusztáv is részt vett.
Egy év múlva, 2014 őszén robbantották ki az újabb álbotrányt. Az Egyesült Államok hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől tagadta meg a beutazás lehetőségét, ennek kapcsán pedig azonnal elkezdődtek a találgatások a honi médiában. Az egyik első érintettként Habony Árpádot nevezték meg, aki később egy napilappal a kezében jelentkezett be az USA-ból. A magyar államapparátus vezetőiről szóló hírek végül nem bizonyosodtak be, egyedül Vida Ildikó akkori NAV-elnök mondta azt, hogy nem utazhat az Egyesült Államokba. Vida emellett leszögezte, hogy nem részese korrupciós ügynek.
Az USA hivatalos szervei 2016 augusztusában végül azt közölték a magyar hatóságokkal, hogy az André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének korábbi ideiglenes ügyvivője által emlegetett korrupcióra utaló konkrét bizonyítékokkal szemben „az amerikai hatóságok semmilyen konkrét adattal nem rendelkeznek, információikat a sajtó- és az internet nyilvánosságán keresztül szerezték be”.
Az állítólagos korrupcióról tehát egy hírügynökség riportjaiból és a magyar sajtóhírekből tájékozódtak.
Óriási hírrel kívánt szolgálni a médiának Demeter Márta korábbi szocialista, később LMP-s képviselő 2018 októberében. A politikus a botrányokozás érdekében érzékeny, nem nyilvános katonai adatot tett mindenki számára elérhetővé, amikor írásbeli kérdést tett fel a belügyminiszternek egy iratbetekintést követően, amelyet a kecskeméti repülőbázison engedélyeztek neki. A kérdésében szerepelt az az állítás is, hogy szerinte Orbán Viktor lányát egy katonai repülőgépen hozták haza Ciprusról.
A kormány cáfolatából azonban hamar kiderült Demeter kapitális tévedése, mert valójában egy katonatiszt kétéves kislánya utazott a gépen, akinek a neve azonos a miniszterelnök lányáéval.
Ekkorra azonban már a honi balliberális sajtó felkapta az ügyet. A 444.hu oldalán például azzal a címmel jelent meg cikk: A miniszterelnök 14 éves lánya is honvédségi géppel repül haza Ciprusról: nincs már itt több becse a közvagyonnak, mint Üzbegisztánban. Demeter Márta mentelmi jogát azóta fel is függesztették, jelenleg is folynak ellene eljárások titoksértés miatt.
A koronavírus-járvány adta lehetőségeket sem hagyta ki a baloldal, ha botránykeltésről, álhírgyártásról volt szó. Korózs Lajos MSZP-s képviselő például az Országos Mentőszolgálat székháza előtt forgatott videót arról, hogy betegek maradnak ellátatlanul. A felvételen egy magát mentőtisztnek kiadó szélhámos, Németh Athina fejtette ki, hogy az általa ápolt tíz betegből állítólag kilencen elhunytak, mert hazaküldték őket a kórházból. Jóllehet, képviselőtársa videóját Tóth Bertalan pártelnök is megosztotta a közösségi oldalán, azt mégis hamar letörölték, amikor kiderült, hogy a kisfilm főszereplője soha nem dolgozott mentőként. Korábban egyébként Szabó Tímea, az MSZP-vel szorosan együttműködő Párbeszéd társelnöke is Németh Athina beszámolóit idézve támadta nagy hanggal a magyarországi járványkezelést a parlamentben.
Kreft-Horváth Márk – www.magyarnemzet.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
