Az elmúlt évszázad háborúi idején elszenvedett orosz gazdasági válságok közül a mostani a legenyhébb, sőt, egyre valószínűbb az az IMF által felvetett lehetőség, hogy gazdasági recesszió helyett Oroszország idén 0,3 százalékos növekedést fog elkönyvelni. A Nyugat és a mainstream sajtó sorozatban cáfolja meg magát, a szankciós narratíva az ukrán győzelemről szóló narratívával együtt egyre több sebből vérzik.
Az orosz RosStat a vártnál enyhébb visszaesésről számolt be az orosz GDP kapcsán. 2022-ben mindössze 2,1 százalékkal esett vissza az elvárt 2,5-3,5 százalékos recesszió helyett, de voltak nyugaton 5 százalékos mínuszt prognosztizáló előrejelzések is.
Az eredmény arra utal, hogy az idei zsugorodás a vártnál enyhébb lesz, annak ellenére, hogy a december 5-én és február 5-én életbe lépő olajembargós intézkedések komoly károkat okozhatnak. Az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) által idei évre várt -3 százalékos orosz GDP-változás helyett egyre nagyobb esélye van az IMF meglepően optimista előrejelzésének, ami 0,3 százalékos növekedést jósol.
Az oroszok saját előrejelzéseik szerint 5,5 százalékos év végi inflációval, 4 százalékos jövő évi inflációval, 1,6 százalékos reáljövedelem-növekedéssel és magas beruházási aktivitással számolnak.
Azt azonban még az Intellinews régiós hírportál sem vitatja, hogy a múlt században Oroszországot ért gazdasági válságok közül a mostani a leggyengébb (ha egyáltalán nevezhetjük ezt válságnak).
Bár sokan Oroszország összeomlására játszottak Nyugaton, valójában az infláció nem lódult meg olyan mértékben, mint azt várták, a munkanélküliség posztszovjet mélyponton marad (3,9 százalék), amelyen csak javítani fog a besorozott 300 ezer sorkatona kikerülése a statisztikából.
Az üzleti tevékenységet mérő PMI index 53-as szintre erősödött vissza még az ősszel – bármely 50 feletti érték javulást jelent.
Oroszország kereskedelmi forgalma szenvedett el csapásokat, de a vele “baráti” kapcsolatokat továbbra is fenntartó országokkal folytatott kereskedelem jelentősen tompította a szankciók hatását. A Nyugattal való kereskedés összeomlott ugyan, de Törökországgal és Kínával valamint más országokkal folytatott kereskedelme jelentős emelkedett. Ez kétségkívül aláásta a szankciók hatékonyságát.
A hírek szerint Kína helyettesíti azokat a termékeket, amelyeket Oroszország már nem kaphat meg a Nyugattól. Az egyelőre nem világos, hogy termékhelyettesítésről vagy nyugati termékek fű alatt eladásáról van-e szó. A lényeg, hogy Oroszország hozzájut olyan termékekhez, amelyekre a szankciók kiterjednek – beleértve a mikrochipeket és a dróntechnológiát.
Azzal pedig már a nyugati sajtó is foglalkozott, hogy a kezdeti (vélhetően politikailag motivált) felmérésekkel ellentétben a valóságban csak a nyugati cégek Oroszországban termelt tőkéjének mindössze 9 százaléka hagyta el a föderációt – a német tőkének pedig csak a 4 százaléka. Ennek oka, hogy a 140 milliós Oroszország túl nagy piac ahhoz, hogy egyszerűen fel lehessen adni.
Lehet, hogy az autógyártás súlyos károkat szenvedett el a nyugati import visszaesése miatt, de például a bányászat, az energiaipar, az építőipar továbbra is szárnyalt. Ráadásul tavaly az orosz autótermelés havi 100 ezerről 3400-ra csökkent, de amint elkezdtek besurrani más országokból a szükséges nyugati alkatrészek (vagy azok nem nyugati helyettesítői), az autóipar azonnal fellendült, és a 90 százalékos visszaesést az év végére sikerült 40 százalékosra mérsékelni.
Az orosz gyógyszeripar 25 százalékkal bővült, az energiaválság miatt a piacok elvesztése ellenére az orosz energiaexport és olajértékesítés rendkívüli bevételekkel gazdagította az orosz költségvetést. Az orosz gazdaság a 2022-es évet kivételes, 227 milliárd dolláros folyó fizetési mérleg többlettel zárta, ami az előző évi szint kétszerese. Az orosz gazdaság több pénzt keresett 2022-ben az energiaágazattal, mint 1990 óta bármikor.
Arról nem is beszélve, hogy az orosz gazdaság hadigazdaságra való átállítása segít a gazdaság újraszervezésében és az alkalmazkodásban. Fájdalmasak a változások? Kétségkívül azok. De a szankciók láthatóan nem hozták el azokat az eredményeket, amelyek miatt anno bevezették őket.
Feltéve, hogy valóban Oroszország és nem Európa meggyengítése volt a céljuk. Erről a jövőben valószínűleg még sokat fognak vitatkozni a szakértők…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
