Nem dicséri Szlovákiát az EP-képviselő jelentése, amely a „feszült légkörben” lezajlott küldetésen készült Lajos P. János2025. 07. 16., sze – 14:37 Pozsony/Brüsszel |
Gyengül a jogállam, az állam barátságtalan környezetet teremtett a média és a civil szervezetek számára, kudarcot vallott az Agrárkifizetési Ügynökség és a roma közösségek projektjeinek finanszírozása is problémás volt. Tomáš Zdechovský cseh európai parlamenti képviselő elkészítette jelentését a szlovákiai látogatásáról. Richard Takáč mezőgazdasági miniszter Csehországba küldi a képviselőt.
Május végén három napos ellenőrzést tartott Szlovákiában az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT). A négy fős küldöttséget a cseh EP-képviselő, Tomáš Zdechovský (KDÚ-ČSL/EPP) vezette. A képviselő már a küldetés végén jelezte, hogy a kormányzati szervekkel és nem kormányzati szervezetek képviselőivel folytatott megbeszéléseik nem hoztak megnyugtató eredményt, a kormányzat képviselőinek nem sikerült minden kérdésüket megnyugtatóan megválaszolni. A képviselő kedden elkészítette a végleges jelentését a költségvetési ellenőrző bizottság számára, amely hasonló képet fest az országról.
A jelentésben – amelyet annak egy tagja, az ugyancsak cseh Ondřej Knotek (ANO/ Patrióták Európáért) nem írt alá és nem is ért vele egyet – Zdechovský hangsúlyozza, hogy a látogatásuk nem nyerte el a szlovák kormányzat tetszését. „A küldetés feszült légkörben zajlott. A média jelentős figyelmet szentelt az eseménynek, a kormánypártok több képviselője pedig nyilvánosan kérdőjelezte meg a küldetés célját, a résztvevőket – különösen a küldetés vezetőjét – politikai elfogultsággal vádolták” – áll a jelentésben. Zdechovský maga életveszélyes fenyegetéseket is kapott, miután a látogatást több kormánypárti politikus is bírálta.
A látogatás során a szlovák miniszterelnök és több parlamenti képviselő is megalapozatlan kijelentéseket tett. Ezek nyomán a küldetés vezetőjét halálos fenyegetések érték, így rendőri védelem alá helyezték
– állítja Zdechovský a jelentésben. A belügyminisztérium cáfolta, hogy az EP-képviselő Szlovákiában rendőri védettséget élvezett volna. Robert Fico többek közt „politikai bérgyilkosnak” nevezte Zdechovskýt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Robert Fico szerint a kormánykoalíció és a parlament működik, az ellenzék viszont megtesz mindent a kormány diszkreditálásáért. Az EP-küldöttség vezetőjét bérgyilkosnak nevezte, akit a szlovák ellenzék bérelt fel.
Robert Fico miniszterelnök elégedett a koalíció működésével, megdicsérte kormányát is. „Egyes minisztériumok már a feladataik felét teljesítették” – jelentette ki Fico. Úgy véli, ezt az emberek is látják. „Feltúrtuk Szlovákiát, utakat, kórházakat építünk” – mondta a kormányfő.
Szerinte az ellenzék és a kormánnyal ellenséges média ezért megtesz mindent, hogy befeketítse a kormányt.
Egy bérgyilkost küldtek ránk
– utalt Fico az Európai Parlament múlt heti küldöttségére, amely az uniós támogatások felhasználását és a jogállami alapelvek betartását ellenőrizte. A kormányfő ennek a küldöttségnek a vezetőjét, a cseh EP-képviselőt, Tomáš Zdechovskýt nevezte politikai bérgyilkosnak. Szerinte ugyanis nincs semmi gond az uniós támogatásból épített „haciendákkal”, panziókkal, amelyek közül azonban többet egyáltalán nem használtak panzióként.
Holnap (hétfő) azonban fogadja az újabb EP-küldöttséget, amely szintén a jogállam és a demokrácia alapelveinek betartását jön ellenőrizni Szlovákiába. „Nagyon szívesen találkozom velük” – jelentette ki a kormányfő.
Orosz energia
Kijelentette azt is, hogy továbbra is elutasítja az Európai Bizottság tervét, amely teljesen leválasztaná az unió tagállamait az orosz energiahordozókról. „Szlovák kormányfőként én ezt nem szavazhatom meg” – mondta a miniszterelnök. Az Unió célja az orosz energiahordozók, a földgáz és a kőolaj behozatalának leállításával, hogy biztonságossá tegye az államok energiaellátását, és egyben gyengítse az orosz gazdaságot, amely a bevételeit az orosz-ukrán háború folytatására használja. A legtöbb tagállam már nem használ orosz energiát, Szlovákia és Magyarország azonban még mindig orosz kőolajat és földgázt vásárol.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az Európai Parlament képviselői ellenőrzik hétfőtől szerdáig Szlovákiában az Agrárkifizetési Ügynökség (PPA) korábbi támogatásait és a jogállam alapelveinek betartását. A kormánypártoknak ez nagyon nem tetszik.
Az utóbbi hetekben több olyan uniós támogatásból épült panzióról jelentek meg hírek, amelyek egyáltalán nem fogadnak vendégeket, több esetben a támogatottak családi házként vagy magánüdülőként használják azokat. A támogatásokat az Agrárkifizetési Ügynökség (PPA) pályázatain nyerték el még a második Fico-kormány idején.
Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának (CONT) tagjai tegnap többnapos látogatásra érkeztek Szlovákiába.
Eredetileg a jogállam alapelveinek betartását és a Speciális Ügyészség megszüntetését akarták vizsgálni, de a programjukat kiegészítették a PPA-támogatások ellenőrzésével is.
Háromnapos látogatásuk során az EP-képviselők találkoznak több állami intézmény, így az igazságügyi minisztérium, valamint a regionális fejlesztési minisztérium képviselőivel, emellett tárgyalnak parlamenti képviselőkkel, valamint a Számvevőszék, a Főügyészség és a PPA munkatársaival is. A programjukban szerepel egy találkozó oknyomozó újságírókkal és a civil szervezetek tagjaival is, beszélni fognak továbbá Daniel Lipšic volt speciális ügyésszel is.
A tárgyalások témája az uniós pénzeszközök felhasználása és annak átláthatósága lesz. Az EP-képviselőket emellett érdeklik a jogállamisággal és az uniós adófizetők pénzének védelmével kapcsolatos kérdések is.
A négytagú képviselőcsoportot a cseh Tomáš Zdechovský (EPP) vezeti. Tagja még az ugyancsak cseh Ondřej Knotek, aki Andrej Babiš pártjának, az ANO-nak a tagja, az EP-ben pedig a Fidesszel közösen alapított Patrióták Európáért frakcióban ül. Szlovákiából Michal Wiezik (PS/Renew), Németországból pedig Daniel Freund zöldpárti képviselő vizsgálódik.
EU-források és a jogállam
A küldöttséget vezető Tomáš Zdechovský cseh EP-képviselő szerint a vizsgálatnak nincsenek politikai céljai.
Aggasztó híreket kapunk az uniós forrásokkal történt állítólagos visszaélésekről és szabályszegésekről, amelyekben magas rangú tisztviselők és a szlovák kormányhoz köthető személyek is érintettek lehetnek
– magyarázta a képviselő a látogatás célját. Zdechovsky szerint már eleve sok bizonyítékkal és információval rendelkeznek az uniós források felhasználásáról, úgy véli, ez is arról tanúskodik, hogy a látogatásuknak nem politikai céljai vannak.
Hozzátette: szlovákiai látogatásuk „szórakoztató”, de nem a transzparencia miatt. „Ahelyett, hogy a szlovák kormány képviselői a költségvetési ellenőrző bizottság delegációjával nyugodtan és tárgyilagosan megbeszélnék a fontos témákat, támadást indítottak és vádaskodnak” – írta a közösségi médiában az EP-képviselő.
„Semmi köze Fico moszkvai útjához”
Szerinte ez a munkalátogatás nem politikai pártok vagy politikai vezetők céljait szolgálja. „A célunk az, hogy ellenőrizzük, Szlovákia betartja-e az EU-tagságából fakadó kötelezettségeit” – nyilatkozta a delegáció vezetője a szlovákiai út előtt.
Állítása szerint a látogatásnak ahhoz sincs semmi köze, hogy Robert Fico az utóbbi hónapokban kétszer is járt Moszkvában. „Ezt a látogatást már jóval azelőtt terveztük, hogy a szlovák miniszterelnök, Robert Fico – egyedüli EU-s vezetőként – úgy döntött, hogy részt vesz Moszkvában a katonai parádén” – tette hozzá az EP-képviselő. Ő szeretett volna Ficóval is találkozni, de ma már biztos, hogy a szlovák kormányfő nem fogadja az EP küldöttségét.
Kapcsolódó cikkünk
A gyanú szerint rendszerszintű visszaélés zajlik Szlovákiában az uniós támogatások felhasználása során. Az európai uniós intézményekben arról beszélnek, hogy az uniós pénzek 80%-át nem rendeltetésszerűen használták fel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Michal Wiezik, a PS EP-képviselője, aki tagja az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) Szlovákiában vizsgálódó csoportjának.
„Eléggé nyilvánvaló, mi az oka a bizottsági vizsgálódásnak. A nyugtalanító jelentések a jogállam működéséről és az uniós támogatások felhasználásáról” – mondta Wiezik. „Komoly okai vannak a bizottság szlovákiai útjának. A haciendák ügye közvetlen összefüggésben van az Agrárkifizetési Ügynökség (PPA) 60 millió eurós támogatásával, melyet több száz pályázó között kellett volna elosztani” – részletezte az EP-képviselő.
Michal Šimečka, a PS elnöke kijelentette, a pénzt a vidéki turizmus fejlesztésére kellett volna fordítani, ehelyett a Smerhez kötődő személyek építkeztek belőle. Hozzátette, már az is hatalmas szégyen, hogy ilyen vizsgálóbizottságot kellett kiküldeni Szlovákiába.
Emlékeztetett, hogy az EP egyik fő feladata az uniós alapok felhasználásának ellenőrzése. „Örülök, hogy minden lehetséges eszközt felhasználhatunk annak érdekében, hogy válaszokat kapjunk” – tette hozzá Šimečka, és már csak azért is fontosnak tartja az uniós szervek vizsgálódását, mert a szlovákiai intézmények nem lépnek ebben az ügyben.
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttsége hétfőtől vizsgálja Szlovákiában az EU-támogatások felhasználását és azokat a tagállami ellenőrző intézkedéseket, amelyekkel Szlovákia az uniós adófizetők pénzével elkövetett visszaéléseket akarja megakadályozni.
Hlas: brüsszeli büntetőexpedíció
A kormány képviselői tényleg támadóan léptek fel a testülettel szemben. A Hlas szerint a hazai ellenzék és brüsszeli társaik fogtak össze a szlovák kormány ellen, és meg akarják fosztani a lakosságot az uniós támogatásoktól. A párt „brüsszeli büntetőexpedícióról” beszél.
A szlovákiai ellenzék és brüsszeli társaik célja, hogy mindenáron megfosszák Szlovákia lakosságát az uniós forrásoktól, és felszámolják a hasznos projekteket, csakhogy árthassanak a kormányunknak
– állítja Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter és a Hlas elnöke. Szerinte a csoport egyedüli érdeke, hogy Brüsszelben úgy tudják bemutatni Szlovákiát, mint egy korrupt országot, ahol nem tartják be a törvényeket, és szétlopják az uniós pénzeket. „A jelszavuk az, hogy minél rosszabb Szlovákiának, annál jobb nekik” – állítja a belügyminiszter.
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter is elutasító a küldöttséggel. A képviselők ellenőrző útját „lobbiküldetésnek” nevezte, amely szerinte már azelőtt kudarcot vallott, mielőtt elkezdődött volna.
Kapcsolódó cikkünk
Richard Takáč földművelésügyi miniszter az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) szálláshelyekre adott gyanús dotációi kapcsán a médiát és a civil szervezeteket támadja, a felelősséget pedig az ellenzékre hárítja. Elmondása szerint a nyilvánosságra került projekteket a PPA munkatársai ellenőrzik, és a bűnüldöző szervek is vizsgálódnak az ügyben.
Takáč a PPA vezetőjével, Marek Čepkóval tartott közös sajtótájékoztatón ellenzéki „őrjöngésről” beszélt, szerinte az ügyben megszólaló politikusok, a civil szervezetek és néhány média dezinformációkat terjeszt.
Kikérem magamnak az ellenzéki politikusok azon állítását, hogy a PPA katasztrofális állapotban van és nem működik
– jelentette ki Takáč, aki rémhírkeltés és rágalmazás miatt feljelentést tesz Veronika Remišová, a Szlovákia mozgalom képviselője ellen.
Folyamatban vannak az ellenőrzések
A média, a civil szervezetek és ellenzéki politikusok az elmúlt időszakban több olyan esetet is nyilvánosságra hoztak, ahol felmerült az idegenforgalom fejlesztésére szánt támogatásokkal való durva visszaélés gyanúja, konkrétan az, hogy
a Fico-kormányhoz köthető oligarchák több milliós állami támogatást kaptak a PPA-tól magántulajdonban lévő villák építésére.
A miniszter hangsúlyozta: a PPA teljes mértékben együttműködik a bűnüldöző szervekkel. Elmondása szerint a szálláshelyek támogatását célzó pályázatot még 2015-ben írták ki, összesen 152 projektet hagytak jóvá, mintegy 89 millió euró értékben.
Később 65 projekt esetében különböző okokból elálltak a vissza nem térítendő támogatásról szóló szerződéstől, összesen 41,5 millió euró értékben.
Takáč elmondása szerint 87 projekt valósult meg, ezek közül 34 már túl van az ötéves fenntarthatósági időszakon, amely időszak alatt a PPA visszakérheti a dotáció összegét, amennyiben szabálytalanságokra derül fény. 53 projekt esetében még folyamatban vannak az ellenőrzések.
A miniszter szerint a szóban forgó projektek egy részére a Matovič- és Heger-kormányok idején fizették ki a támogatásokat, az akkor elvégzett hatósági ellenőrzéseket követően.
A PPA vezetője is az ellenzéket hibáztatja
Čepko közölte, hogy a PPA a szálláshelyekre vonatkozó projektek esetében egyebek mellett a könyvelést és az elszállásoltakról vezetett nyilvántartásokat is vizsgálja. Hozzátette: ha szabálytalanságokra derül fény, az ellenőrök szankciókat szabhatnak ki, vagy fel is bonthatják a támogatásról szóló szerződést, de csak indokolt esetben.
Az üdülőhelyek kapui előtt készült videók nem minősülnek releváns bizonyítéknak
– jelentette ki, hozzátéve: az ellenzéket csak a politikai haszonszerzés érdekli. Jogi lépéseket is kilátásba helyezett a PPA jó hírnevének megsértése miatt.
Takáč reagált Remišová és Grendel Gábor azon állításaira is, miszerint a PPA elveszítheti az akkreditációját, mivel az eddig használt informatikai rendszernek már nincs biztosítva a támogatása. Remišová szerint az ügynökség így nem lesz képes pályázatokat kiírni a gazdák számára, és kifizetéseket sem tud majd teljesíteni.
A miniszter cáfolta ezeket a vádakat, elmondása szerint az Agis rendszer továbbra is működik, de mivel a szolgáltató nem teljesítette a szerződésbe foglalt feltételeket, ezért az év végéig felbontják vele a szerződést, és a régi, elavult rendszert egy teljesen új, gyorsabb, átláthatóbb fogja felváltani.
620 ezer euró egy három kilométeres, mezei útra
Veronika Remišová, a Szlovákia mozgalom képviselője és Za ľudí elnöke a földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatója után újabb visszaélésgyanús támogatásokra hívta fel a figyelmet, amelyek egy részét az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) már a negyedik Fico-kormány idején ítélt oda Norbert Bödör oligarchához köthető vállalkozóknak.
A szóban forgó vállalkozásoknak adó- és járuléktartozásaik vannak, és korábban egy boszniai stróman nevére írták őket, Remišová szerint azért, hogy a támogatások visszakövetelése ellehetetlenüljön.
A képviselő többmilliós támogatásokról is beszámolt, illetve megemlítette azt a három kilométeres aszfaltutat is, amely egy magántulajdonban lévő mezőgazdasági szövetkezettől vezet a Fafokan nevű, szinten Bödörhöz köthető szebellébi agroturisztikai létesítményhez egy mezőn keresztül. Az Agro HN nevű cég erre erre több mint 620 ezer euró támogatást kapott. Remišová szerint ez abszurd példája annak, hogyan használhattak fel közpénzeket oligarchákhoz köthető magánérdekek szolgálatára.
A Szlovákia mozgalom elutasítja a felelősséget
Remišova és Grendel elutasították, hogy a Szlovákia mozgalom felelős lenne a gyanús támogatások kifizetéséért. Ezekből állításuk szerint olyan, eredetileg szálláshelyeknek tervezett ingatlanok épültek, amelyekből végül magánvillák lettek.
Remišová hangsúlyozta, hogy a projektek jóváhagyása az egyszínű Smer-kormány idején történt. Rámutatott arra is, hogy a PPA-hoz köthető botrányok feltárása, köztük a Marhapásztor-ügyé (Dobytkár), az OĽaNO kormányzása idején kezdődött. Egyben visszautasította Takáč miniszter állítását, miszerint a szálláshelyekkel kapcsolatos ügyek politikai koholmányok lennének.
Hozzátetette: a fent említett esetekre külön is felhívják az Európai Csalás Elleni Hivatal figyelmét, és a gyanús PPA-támogatások ügyében beadvánnyal fordulnak az állami számvevőszékhez (NKÚ) is.
Csak válaszokat akarnak
Zdechovsky szerint azonban ők csak azt szeretnék, ha választ kapnának a kérdéseikre, mint például hogy:
Miért nincs még mindig autópályaösszeköttetés Pozsony és Kassa között?
Miért hagytak jóvá eurómilliókat magánvillák építésére?
Miért kell Besztercebányán 20 millióért „roma médiaház”, amikor a közelben nincs is nagyobb roma közösség?
Ezek a kérdések megérdemlik a tárgyilagos választ. Nem kell körülöttük konspirációs elméleteket felállítani arról, hogy »Szlovákiát el akarja foglalni« az Európai Unió vagy Csehország
– mondta Zdechovsky.
A képviselőket ma este fogadja Richard Takáč földművelésügyi miniszter, aki viszi magával a PPA igazgatóját is. Találkoztak már az igazságügyi, a regionális fejlesztési és az uniós alapokért felelős minisztériumok képviselőivel is, de csak államtitkári szinten. Az EP delegációja a jogállam helyzetét is vizsgálja, ezért az egyik helyettes főügyésszel is találkoztak, a másik oldalon pedig meghallgatták Daniel Lipšic volt speciális ügyészt is. Az útjuk eredményeiről szerdán délután egy sajtótájékoztatón számolnak be.
A koránykoalíció stabil
Robert Fico elégedett a parlament múlt héten kezdődött ülésszakának eredményeivel.
A koalíció működik, hiszem, hogy a parlament ebben a tempóban tudja folytatni a munkát
– mondta Fico. Az sem fogja zavarni, ha nem sikerül megtörni a köztársasági elnök vétóját. Peter Pellegrini visszadobta a parlamentnek a Covid-amnesztiáról szóló és a főügyésznek életjáradékot biztosító törvényeket. A Hlas már jelezte, hogy nem fogja megszavazni az elnöki vétó megtörését.
Fontosnak tartja azonban a kormányfő az alkotmánymódosítás elfogadását. Szerinte a két nem alaptörvénybe iktatása, az adopció korlátozása összhangban van az alaptörvény szellemével. Nem zavarja az sem, amit sok alkotmányjogász kifogásolt, hogy a módsítás a nemzetközi szerződések fölé helyezné a szlovák törvényeket az értékrendi kérdésekben. A KDH-t kérte a módosítás támogatására, a koalíciónak ugyanis nincs alkotmányos többsége, a három párt nem tudná módosítani az alaptörvényt.
Fico csökkentené az államünnepek számát
A tranzakciós adó eltörléséről hajlandó tárgyalni a két kisebbik koalíciós párttal, de továbbra is a kieső bevétel pótlását követeli tőlük. “A tranzakciós adó egy technikai kérdés: azt kell megoldani, hogy a módosítás miatt kieső bevételeket hogyan tudjuk pótolni” – mondta Fico. A kormány azt várja, hogy ebből az adónemből 700 millió eurós bevétele lesz. Az egyik lehetséges megoldásnak az államünnepek számának csökkentését tartja.
Egy államünnep 150 millió euró kiesést jelent
– állítja a kormányfő. Az államháztartás konszolidációját továbbra is az egyik legfontosabb célnak tartja, arról azonban nem beszélt, hogy a kormánya a megszorítások mellett továbbra is osztogat. Múlt héten hagyta jóvá a kormány a köztisztviselők félévi prémiumát, ami mintegy 114 millió eurós kiadást jelent a költségvetés számára.
Civilek és újságírók
A képviselők találkoztak civil szervezetek képviselőivel is, akik részletesen bemutatták, milyen ellenséges környezetben kénytelenek működni, amit az állami szervek számos adminisztratív és jogalkotási törekvése is nehezít. Az információhoz való hozzáférést gyakran korlátozzák, ami akadályozza a civil szervezetek munkáját.
Bírálták a kormány által elfogadott büntetőjogi reformokat, mert szerintük ezek gyengítik a jogállamiságot Szlovákiában, és veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeinek védelmét.
Zdechovský szerint az oknyomozó újságírókkal folytatott eszmecsere is megerősítette a civil szervezetek által korábban felvetett aggodalmakat. Vizsgálataik alapján számos úgynevezett „vendégház” valójában magánlakásként funkcionál, EU-s pénzből építve. Az újságírók arra is felhívták a figyelmet, hogy a közmédia már nem független, folyamatos politikai nyomás alatt áll, ami tovább rontja a szlovákiai sajtószabadság helyzetét.
A speciális ügyészség megszüntetése indokolatlan volt
Daniel Lipšic korábbi speciális ügyésszel is egyeztettek a küldöttség tagjai. Lipšic aggodalmát fejezte ki a büntető törvénykönyv reformjával kapcsolatban, amely csökkentette az ügyészi specializáció szintjét, és így rontotta a gazdasági bűncselekmények felderítési arányát. Elmondta, hogy 2025 első hónapjaiban csak két vádemelés történt olyan ügyekben, melyeket korábban a SPO vizsgált – ez óriási visszaesést jelent a korábbi évi 120–150 vádemeléshez képest.
Lipšic szavait igyekezett cáfolni Maroš Žilinka főügyész helyettese, Jozef Kandera. Az ügyész ugyan csak 2024-es statisztikákkal érvelt, de szerinte nőtt a vád alá helyezett személyek és a vádemelések száma is. Elismerte azonban, hogy ez nem tekinthető a büntetőjogi reform eredményének, mivel annak hatásai még nem láthatóak, de szerinte ellentmond annak az elképzelésnek, hogy a speciális ügyészség megszüntetése miatt ügyek vesztek volna el. Cáfolta viszont azt a kormányzati narratívát, hogy a speciális ügyészség idején, a korábbi kormányzati ciklusban „vadásztak” az akkori ellenzéki politikusokra, és mindent megtettek, hogy az úgynevezett együttműködő vagy „bűnbánó” elítéltek segítésével.
Bár egyedi hibák nem zárhatók ki, nem létezik rendszerszintű, jogellenes nyomásgyakorlás az ügyészek részéről a vádlottak együttműködésének kikényszerítésére
– állította a jelentés szerint Kandera.
Zdechovský szerint a főügyész első helyettese nem tudott meggyőző érveket felhozni a speciális ügyészség megszüntetésével kapcsolatos aggodalmak enyhítésére. „Elismerte, hogy a 2024-es vádemelések túlnyomó többsége még a speciális ügyészség korábbi tevékenységéből származott, és nem tudott olyan statisztikai adatokat bemutatni, amelyek ellentmondtak volna a 2025 első hónapjaiban tapasztalt nagyon alacsony vádemelési számnak” – állítja az EP-képviselő.
Összegzésképpen a képviselők nem találták meggyőzőnek a speciális ügyészség megszüntetésének indoklását a hatóságok részéről.
Az az érv, miszerint a speciális ügyészség politikailag elfogult működése indokolta a megszüntetést, nem talált visszhangra az első főügyészhelyettesnél sem.
A legnagyobb gondot az Agrárkifizetési Ügynökség jelenti
A delegáció komoly aggodalmának adott hangot az Agrárkifizetési Ügynökség (APA) működésével és a KAP (Közös Agrárpolitika) forrásainak kezelésével kapcsolatban.
Különösen botrányosnak tartják például a „vendégházak”, az úgynevezett „haciendák” finanszírozását.
Szerintük a szlovák Számvevőszék információi is megerősítették az APA működésének szerkezeti problémáit. Az ügynökség korlátozott kapacitással rendelkezik az uniós agrárpénzek megfelelő ellenőrzésére Szlovákiában, amit aláás a gyenge kontrollmechanizmus, az elégtelen helyreállító intézkedések és a nem hatékony informatikai rendszer – miközben a kifizetett összegek növekszenek. Ezek az együttes problémák veszélyeztetik az EU költségvetésének védelmét a csalásokkal vagy más visszaélésekkel szemben. A hatóságok magyarázatai nem győzték meg a delegációt arról, hogy megfelelő enyhítő intézkedések léteznek a kockázatok minimalizálására – ehelyett a hatóságok a korábbi kormányokat hibáztatták, anélkül, hogy konkrét megoldásokat mutattak volna be.
Takáč Csehországba küldi a képviselőt
Ebbe az egy megállapításba kötött bele Richard Takáč mezőgazdasági miniszter. Szerinte Zdechovský hazudik az Arachnéról, és inkább Csehországban vizsgálódhatna.
Szlovákia már 2021 óta használja az Arachne rendszert, és az elsők között volt az Európai Unióban, amelyek ezt az eszközt a gyakorlatba is beültették. Ezzel szemben Csehország, amelyet Zdechovský úr képvisel az Európai Parlamentben, máig nem használja az Arachnét elsődleges eszközként
– közölte Takáč miniszter. Arra azonban nem adott választ, hogy az Agrárkifizetési Ügynökség valóban képes-e az uniós támogatások felhasználásának hatékony ellenőrzésére.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
