Katonasírok akkor és most, valóságiszony és a sport, mint gyógyír – megjelent a MAGYAR7 44. száma.
Nem nehéz mostanában a halálra gondolni. Nem csak mindenszentek és halottak napja nyújtja az apropót az emlékezésre és a főhajtásra, írja lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly Katonasírok című vezércikkében. „A természetes halált is megrendüléssel fogadjuk, az erőszakos, az intézményesített gyilkolás fölött százszor nehezebb napirendre térni. Rosszul fogalmaztam: nem az a borzasztó, hogy nehéz, vagy nem nehéz, hanem szinte már megszokott. Statisztikai adatként ömlik ránk a hírzuhatagban, mennyien vesztették életüket az orosz–ukrán fronton.”
Gőg, elbizakodottság, de leginkább a valóságtól való elrugaszkodottság. Ez a valóságiszony jellemzi az Európai Unió döntéshozóit, márpedig a lassú reakcióidő árát a migrációs krízis kapcsán még csak most összegzi az öreg kontinens. És ugyanez a halogatás, a valóság ignorálása jellemzi a döntéshozókat, ha az EU egyre romló versenyképességéről van szó. Kolek Zsolt: Ismét késve reagál Brüsszel?
Fotó: ma7
2024-es amerikai elnökválasztás nem csupán a következő négy év politikájáról dönt, hanem arról is, milyen jövőképet választanak az amerikaiak a nemzet számára a gyorsan változó világban; miközben úgy kell törekedni az ország belső stabilitásának helyreállítására és globális szerepének újraértelmezésére, hogy közben az infláció, a gazdasági növekedés és a társadalmi megosztottság kihívásaira is releváns választ kell adni. Azt, hogy ezt ki adhatja, hamarosan megtudjuk, írja külpolitikai jegyzetében Kocur László.
Hogy mit adott a sport? Mindent! Vallja Ekler Luca, aki paralimpiai bajnokként nem csupán a pályán, de a mindennapokban is példakép, hiszen története arról szól, hogyan lehet minden nehézséget leküzdve valóra váltani az álmot. A sport iránti szenvedélye, a versenyeken mutatott tehetsége és ereje a paralimpiai aranyéremmel beírta nevét a parasport nagykönyvébe, de a szívekbe is. vele beszélgetett Tóth Tünde.
Fotó: ma7
A konszolidáció nyertesei. Talán furcsa a címben foglalt állítás, de valóban vannak nyertesei, mégpedig az egyéni vállalkozók (SZČO). Emlékeztetőül idézzük fel, hogy néhány hónappal ezelőtt még úgy tűnt, a kormány harcot indít az egyéni vállalkozók egy szűk csoportja ellen. Azokról van szó, akik csupán egyetlen vállalatnak számlázva az alacsonyabb járulékok miatt nem munkaviszonyban dolgoznak. Korábban neveztük őket kényszer- vagy fiktív vállalkozóknak is. A konszolidációs csomag elfogadása után viszont tisztult a kép és kiderült, a legtöbb intézkedés kíméletesen kezeli az egyéni vállalkozókat, írja Rajkovics Péter.
Fotó: ma7
Hogyan lesz kapufa a települések támogatásából? Somogyi Szilárd azzal kezdi a cikkét, hogy kevesen tudják, hova kerül az emberek véres verejtékkel megkeresett bérének az adója. Na jó, talán a véres jelző a haladásnak köszönhetően már nem időszerű, de tény, a fizetésből adót kell fizetni. A személyi jövedelemadó további sorsáról már alig tudnak valamit az emberek, sokan például azt gondolják, a pénz az államé lesz, amiből aztán autópályát vagy vízerőművet építenek. Ez azonban nem így van. A személyi jövedelemadó teljes mértékben az önkormányzatokat illeti meg.
Fotó: ma7
Nekünk nem jár a minőségi élelmiszer? Kérdezi Mátis Rudolf, aki egy videó alapján annak nézett utána, vajon az EU-ban továbbra sem egységes a termékek minősége? A videóban tesztelt termékek között csupán az volt a különbség, hogy az egyiket nyugati országban, míg a másikat magyarországi üzletláncban vásárolta. Az élelmiszergyártók evidensen nyugatra szállítják a jobb minőségű, ám ugyanolyan csomagolású árut, keletre pedig a silányabb minőségűt. Úgy vannak tehát vele, hogy a közép- és keleti-európai „jónépnek” megfelel a selejt, a lényeg, hogy a nyugati nép ne szenvedjen kárt semmiben?
Fotó: ma7
Múlt pénteken Dunaszerdahelyen tartotta tisztújító közgyűlését a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT). A tanácskozást követően a XIX. Őszi Írófesztivál keretében átadták a SZMÍT díjait. Lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly és szerkesztő kollégánk, Lacza Tihamér is elismerésben részesült, tudjuk meg Kolek Zsolt tudósításából.
Fotó: ma7
Vérfrissítés és ráncfelvarrás előtt a Csemadok. Erről kérdezte az elnökség két tagját, Sztruhár Izrael Dianát és Kiss Beátát B. Vida Júlia. A sok viszontagság és hányattatás ellenére a Csemadok mind a mai napig több tízezer tagot számlál, és az utóbbi időszakban egyre több helyen kapott újabb lendületet a közösségért végzett munka. Hatalmas érték ez, amit meg kell őrizni és tovább kell vinni, méghozzá modern szellemben.
Fotó: ma7
Manó gróf ágyúi és karikatúrái a címe a Leporolt históriák legújabb fejezetének, amelyben Lacza Tihamér a „Vasgróf”-ként is emlegetett Andrássy Manóról mesél.
A temető földi létünk végső állomása. Reményik Sándor költő szerint a sírkertek az egyéni életek és emlékek mellett a közösség történetét is elmesélik az utókor számára. Az elmúlt időszakban olvasóinknak bemutattuk a legnagyobb és legjelentősebb budapesti temetőket, idén a sort egy csendes külvárosival, a harmadik kerületben található Óbudai sírkerttel folytatjuk. Zsebik Ildikó: Kora őszi séta az Óbudai sírkertben.
„A bor a legegészségesebb és leghigiénikusabb ital” – vallotta a világhírű mikrobiológus, Louis Pasteur, s e nyelvoldó nedű kapcsán egy hozzáértő franciának legalább annyira hihetünk, mint egy magyarnak, aki szerint „borban az igazság, borban a vigasz…”. Az idei szüret korábban ért véget, és a borászok már az újbort ízlelgetik. A szőlőtermés feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos örömeikről és gondjaikról kérdeztem borászokat, szakembereket, a hetényi Szuh Benjámint és a bátorkeszi Szabó Tibort. Nagy-Miskó Ildikó: Megannyi öröm, üröm szőlővel és borral
Fotó: ma7
Harmincéves a Rovás. A jubileum alkalmából háromnaposra bővítették fesztiváljukat, amelynek programjai nemcsak az Erzsébet utcai MaJel Rovás Központban zajlottak, hanem a helyi magyar óvodákban és iskolákban is, írja Fábián Gergely. A magyar kultúrát, ezen belül is a művészetet, a kortárs művészetet próbáljuk a közönség elé tárni, úgy, hogy minél többen lehessenek ennek részesei, vallják.
Márkaépítés negyvenmillió percben. A hetvenöt esztendő negyvenmillió percet jelent a Csemadok életében. Ez az idő belevésődött a „szolgáló” csemadokosok, közösségek sorsába. Ez alatt a Csemadok olyan márkává alakult, ami teljesen összeforrt a felvidéki magyarság életével, és ily’ módon ez a szervezet a felvidéki magyarság kovászává is vált. A fenti gondolatokat Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó fejtette ki Galántán, a Csemadok 75. születésnapja alkalmából.
Előfordul, hogy egy-egy hevesebb vita során könnyen nacionalistának bélyegezzük a másikat, vagy ellenkezőleg, éppen ránk ragasztják mások, bántó szándékkal a nacionalista jelzőt azért, mert másként vélekedünk egy adott kérdésről. De vajon tényleg negatív dolog-e a nacionalizmus? Milyen kihívást jelent a katolikus egyház számára, egyáltalán lehet-e egy hívő katolikus ember nacionalista? A többi között ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat különböző szempontok figyelembevételével dr. Juhász Attila péterfalai plébános Pozsonyban. Az elhangzottakat Dunajszky Éva foglalta össze.
A losonci Szabó Gyula Emlékház ismét élettel telt meg. Megnyitották az Álcák című kiállítást, amely Szabó Gyula festőművész eddig nem látott képeit sorakoztatta fel. A színes kiállítás fő témája az álarcok, a bohóc és a cirkusz, írja Agócs Szvorák Emese.
A vásárúti Menző Rebeka még csak 15 éves múlt, de már számos fotóját díjazták különféle versenyeken, és sok helyre hívják fényképezni. A tehetséges fiatal fényképész autodidakta módon fejlesztette magát, a fortélyokat az internetről leste el, majd próbálta belevinni a saját kreativitását. Első kiállításán ott volt Lacza Gergely is.
A rimaszombati Közösségi Technológiák Központja hatodik alkalommal rendezett robotikai versenyt, amely minden eddiginél több résztvevőt és érdeklődőt vonzott. A nemzetközi versenyt a helyiek nyerték meg, írja Virsinszky Tamás.
Muzsla községben kiválóak a sportolási lehetőségek. A tornatermet felújították, működik a konditerem, az Erdődy János Alapiskola mellett öt éve adták át a többfunkciós, műfüves sportpályát, amelyet a község három futballcsapata használ, akár villanyfénynél is. A lehetőségek adottak, amivel élnek is a helyiek. Álljon itt most a története két tizenéves sportolónak, a helyi alapiskola tanulóinak, akik nem mindennapi sporteredményeket értek el, olvasható Bokor Klára cikkében.
Az idei nagytárkányi Libagaliba vásári forgatagban a kézművesek egyik standja kitűnt a többi közül. Az igazán ötletes, vidáman színes, praktikus kerámia tárgyak között válogatók, vagy éppen csak nézelődők is rácsodálkoztak a Kassa megyei iskolaügyi hivatal által fenntartott királyhelmeci Közös Igazgatású Iskola diákjainak kézügyességére. Molnár Gabriella: Törékeny, színes csodák
Ötszáz éves a lévai vásár, írja Kaszmán Zoltán. A vásárok mindig jelentős találkozóhelynek számítottak, mutatja ezt az is, hogy az idei lévai vásár immár ötszázadikként szerepel a sorban; igaz, a történelmi feljegyzésekből tudjuk, az évszázadok során a városban ennél sokkal több vásárt tartottak. A település a heti piac tartásának jogát 1388-ban kapta meg Zsigmond királytól.
Önmagától a GMO-tól, biológiai oldalról nézve sem kellene tartanunk. Sok jót lehetne ezekkel a módszerekkel csinálni, leegyszerűsítve, gyorsabb nemesítést tudnánk végezni. A probléma az, hogy leggyakrabban a gyomirtókkal szembeni ellenálló képesség génjeit viszik be a módosítások, szerkesztések során. Ennek viszont veszélyesek az ökológiai következményei, nem lenne jó erre az útra térnünk, állapítja meg Domonkos Andor kutatóorvos a Genetikailag módosított élőlények című írásában.
Fotó: ma7
Vannak vidékek, amelyeket Trianon úgy ítélt halálra, hogy elszakította egymástól a gazdaságilag egymásra utalt kisrégiókat, vagy éppen elválasztotta a településközpontot a vonzáskörzetétől. Láttuk ezt már az Ipoly-völgyében vagy Gömörben, de ilyen vidék az aprófalvas Cserehát is. Ide látogatott el a Hazajáró stábja.
Fotó: ma7
Fekete Norbert konyhájában szarvas carpaccio készült marinált rukkolával és karamellizált dióval
Fotó: ma7
Vas Gyula a Kia EV9 GT-line 1st Editiont, a hétszemélyes változatot tesztelte.
Fotó: ma7
A Szurkoló rovatban a fiatal tehetséggel, Szűcs Kornéllal beszélgetett Ondík Gábor, majd Lőw Zsolt további sorsáról elmélkedik Rajkovics György.
A MAGYAR7 44. számának hátlapján Donner Rafael szenckirályfai alkotásai
A közéleti hetilapban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa a Magyar7-et, de legjobb, ha megrendeli.
(ma7.sk / Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
