A gyilkos pestisjárványok a középkor világának szerves részét képezték, így a korból származó tömegsírok feltárása napjainkban már nem olyan nagy szenzáció. Egy 15. századi, nemrégiben Litvániában felfedezett tömegsír azonban valami egészen érdekeset tartogatott a szakértők számára: az egyik áldozat, egy nő a pestis mellett egy másik kórral, a frambőziával is megfertőződött.
A forrásokban számos leírás található fertőző betegségben elhunyt emberek maradványait tartalmazó tömegsírokról, de ezeknek helyéről, és a bennük fekvő áldozatokról igen hiányosak az ismereteink. Litvánia fővárosában, Vilniusban nemrégiben egy ilyen tömegsírra bukkantak. A felfedezésre tulajdonképpen szokványos módon, egy építkezésnek köszönhetően került sor.
A csontvázak genomjának vizsgálata során a kutatók fontos következtetésekre jutottak a szifilisz európai történelmével kapcsolatban. Az új eredményeket a Scientific Reports tudományos magazinban nemrégiben megjelent tanulmányban publikálták.
„A litván tömegsírral kapcsolatban semmiféle írott forrásból nem nyerhetünk információt, de a temetkezési környezet és az, hogy a sír a középkori város határán kívül helyezkedett el, arra utaltak, hogy pestis, vagy valamiféle más fertőző betegség áldozatait helyezték el benne” – nyilatkozta Rimantas Jankauskas, a Vilniusi Egyetem Orvostudományi Karának professzora.
„Hogy valóban megbizonyosodjunk erről, DNS-vizsgálatokat kellett elvégeznünk” – tette hozzá Jankauskas.
„A pestis egy gyakori betegségnek számított abban az időben, és minden DNS-vizsgálat rendkívül sok információval szolgál annak terjedéséről” – hangsúlyozta a Kirsten Bos, a jénai székhelyű Max Plank Intézet molekuláris paleopatológiával foglalkozó vezető tudósa, a litvániai kutatás vezetője.
Karen Giffin, a Bos vezette kutatócsoport tagja a tömegsírban fekvő áldozatok fogait mintának használva gyorsan beazonosította a kórokozó DNS-ét.
„Elégedett voltam, hogy egyértelműen megállapítást nyert az a tény, hogy pestis áldozatai fekszenek a tömegsírban” – mondta Giffin. „De azt is szerettük volna tudni, hogy az általunk kifejlesztett módszerek a kórokozók molekuláris kimutatásában szolgáltatnak-e extra információkat számunkra az egykor élt helyi populáció egészségügyi állapotával kapcsolatban.”
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
