Nem Bangóné Borbély Ildikóé volt az első diplomabotrány

Nem Bangóné Borbély Ildikóé volt az első diplomabotrány

Hajnal Miklós és Karácsony Gergely esetében is kiderült, nem állítottak igazat magukról, de előkerült egy hiányzó diploma Kósa Lajosnál is.

Az MSZP Országos Elnöksége január 23-i rendkívüli ülésén megállapította, hogy Bangóné Borbély Ildikó az iskolai végzettségével kapcsolatban megtévesztette a közvéleményt és a Magyar Szocialista Párt közösségét, így kizárták a pártból. Az MSZP-s képviselő egy BGF-es közgazdász végzettséget szerepeltet a parlamenti önéletrajzában, de az egyetem szerint nincs erre vonatkozó adat az archívumukban.

A Fidesz a kizárás kapcsán hangsúlyozta, hogy nem ez az első eset, amikor egy baloldali politikusról kiderül, hogy nem mondott igazat a képzettségéről, korábban ugyanis Hajnal Miklós például azt állította, hogy közgazdász, miközben nincs diplomája. A Momentum elnökségi tagjának az előválasztási önéletrajzából kiderül, csak egy nemzetközi érettségivel rendelkezik.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a Facebook-oldalán tette fel a kérdés: „Szabad-e a Momentumnak, amit tilos az MSZP-nek? Maradhat-e képviselőjelölt Hajnal Miklós?”

Hírdetés

„Az ellenzék Hajnal Miklós (Momentum) személyében olyan baloldali politikust indít eddigi választókerületemben, aki korábban több alkalommal is azt állította magáról, hogy diplomás közgazdász, noha nincs felsőfokú végzettsége. A momentumos politikus be is ismerte, hogy nem végzett semmilyen egyetemet” – írja Gulyás Gergely, aki arra kíváncsi, hogy a Momentum követi-e az MSZP magatartását, mindenkire ugyanazok a szabályok érvényesek-e a baloldalon, van-e kettős mérce az ellenzékben, és ha egy baloldali politikust leléptetnek, mert alaptalanul közgazdásznak mondta magát, maradhat-e képviselőjelölt egy másik baloldali politikus, a momentumos Hajnal Miklós.

Tavaly derült ki az is, hogy Karácsony Gergely főpolgármester nem rendelkezik nyelvvizsgával. Egy Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy évekkel korábban középfokú nyelvvizsgát szerzett angolból. Csakhogy kiderült, állításával ellentétben sosem volt államilag elismert nyelvvizsgája, csak lektorátusi nyelvvizsgát tett. Emiatt jogszerűtlenül alkalmazta később tanársegédként és adjunktusként a Budapesti Corvinus Egyetem.

A Bangóné kizárása nyomán keletkező politikai vitában most előkerült Kósa Lajos diplomaügye is, a Fidesz politikusa két cikluson át (1990–1998) egyetemi diplomásként szerepeltette magát az Országgyűlés honlapján, valójában azonban csak abszolutóriumot szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahogy ez a jelenlegi életrajzában is szerepel.

A magyar politikai élet eddigi legnagyobb visszhangot kiváltó hasonló esete Schmitt Pálé volt: a kétszeres olimpiai bajnok vívóról, a NOB korábbi alelnökéről 2012-ben köztársasági elnökként derült ki, hogy kisdoktori disszertációja majdnem teljes egészében más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. A Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, majd április 2-án lemondott államfői tisztségéről.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »