Nem az éhező országokba szállítják az ukrán gabonát

Nem az éhező országokba szállítják az ukrán gabonát

Az Oroszországot sújtó szankciók élelmezési és ennek következtében migrációs krízist indíthatnak el.

A csornomorszki kikötőből indult, török zászló alatt hajózó, 12 ezer tonna ukrán kukoricával megrakott Polarnet teherhajó a törökországi Kocaeli tartománybeli Safiport Derince kikötőjébe érkezik 2022. augusztus 8-án, az Ukrajna elleni orosz háború idején (Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin)

Hetekig arról olvashattunk, hogy ha Ukrajnából nem futnak ki a gabonaszállító hajók, akkor Afrikában és Ázsia egyes országaiban élelmezési válság alakul ki. Egy, a háború kitörése előtt készült elemzésből az uniós döntéshozók is értesülhettek arról, hogy mit is kockáztatnak a felelőtlen döntéseikkel – írja legfrissebb cikkében a Tűzfalcsoport Blogstar oldal. 

Az ENSZ hivatalos oldalán a Tűzfalcsoport talált egy táblázatot az összes eddigi, Ukrajnából kifutott gabonaszállító hajóról:

Ebből egyértelműen kiderül, hogy leginkább Európába és Törökországba érkezik a kukorica, búza, szójabab és napraforgómag. Ráadásul ezek többsége állati takarmány, emberi fogyasztásra nem alkalmas.

Eddig összesen 14 gabonaszállító hajó hagyta el az ukrán partokat. Ahogy a New York Times is megjegyzi, ezen teherhajók  közül mindössze egy tart az éhínség által leginkább sújtott Szomália, Etiópia és Jemen felé – a World Food Programnak köszönhetően.

Az ukrajnai kikötők újranyitása tehát segíthet a gabona világpiaci árának csökkenésében, de az afrikai országok egyik legnagyobb problémáját, az éhínséget sajnos nem tudja enyhíteni.

A világ búzatermésének egyharmadát Oroszország és Ukrajna adja. Teljesen egyértelmű, hogy ekkora mennyiség kiesése a világpiacról mekkora lavinát indít el, predesztinálva a szegényebb országokban az éhínséget, míg Európában a jelentős áremelkedést.

Hírdetés

Oroszországot először 2014-ben szankcionálták, amelynek részeként korlátozták egyes árucikkek és termények importját az országba. Ennek hatására Oroszország jelentős mértékben növelte a mezőgazdasági kapacitásait, hogy tompítani tudja ezen nyugati szankciók negatív következményeit.

A majdnem tíz éve bevezetett korlátozásokra a mezőgazdaság és az élelmiszeripar reagált a leggyorsabban, így napjainkra a legtöbb élelmiszeripari termék esetében önellátóvá vált az ország, sőt mára már valóságos gabona-nagyhatalommá nőtte ki magát – írja cikkében a Tűzfalcsoport.

Ma Oroszország legfontosabb exporttermékei az energiahordozók és a petrokémiai termékek, amiket a gabona követ a sorban, megelőzve a harmadik helyet elfoglaló fegyvereladásokat. Az ország kezében a kőolaj és földgáz-ütőkártya mellett van egy harmadik ász is, az pedig az élelmiszeripar, azon belül is a gabona.

Az Európai Külpolitikai Kapcsolatok Tanácsának elemzői még a háború kitörése előtt közzétettek egy dokumentumot, amelyben felvázolták, hogy Oroszország és Ukrajna esetleges fegyveres konfliktusa milyen következményekkel járhat.

Egy sor, egymástól látszólag független esemény megvalósulását vizionálták, főleg a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, leginkább élelmiszer- és energiaválság formájában. 

Ebben az elemzésben arra is rávilágítottak már a háború kirobbanása előtt, hogy Európát fogja a legérzékenyebben érinteni mindez, hiszen a háború mellett Afrikából érkező migránsok tömegeivel is számolnia kell majd. 

A Tűzfalcsoport szerint azt is előrevetítették, hogy miközben Európa súlya egyre inkább csökken a világpolitikában, úgy erősödnek Katar, Irán és Szaúd-Arábia pozíciói. Az amerikai elnök nyitása jól mutatja, hogy a „jóslat” beteljesült.

Az elemzés végén megjegyzik, hogy Afrika, illetve a Közel-Kelet egyes országai az eddigi történelmük legnagyobb krízisének küszöbén állnak, amelynek egyenes következménye lehet az Európai Unióba irányuló, soha nem látott mértékű menekültáradat.

 

 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »