A szlovákiai háztartások Európa sereghajtói között vannak, miközben a csehek háromszor gazdagabbak, mint mi. A szlovákiai háztartások pénzügyi helyzete riasztó képet mutat. Miközben a régió országai fokozatosan növelik pénzügyi vagyonukat és csökkentik sebezhetőségüket, Szlovákia egy elég kellemetlen kombinációban ragadt: alacsony megtakarítások és gyorsan növekvő eladósodottság jellemzi. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint az átlagos szlovákiai lakos háromszor kevesebb nettó pénzügyi vagyonnal rendelkezik, mint az átlagos cseh, és ebben a mutatóban már Romániával „versenyzünk”.
Az Allianz Global Wealth Report 2025 adatai szerint egy szlovák állampolgár átlagos nettó pénzügyi vagyona 2024-ben mindössze 10 580 euró volt. Bár ez 2019-hez képest 56 százalékos növekedést jelent, a régió országai között ezzel is az utolsó helyen állunk.
A probléma súlyát az adja, hogy Szlovákia az egyetlen ország Közép- és Kelet-Európában, ahol az adósságok meghaladják a pénzügyi vagyont. A háztartások mérlegében az adósságok aránya átlagosan 51 százalék, míg a megtakarítások és befektetések csupán 49 százalékot tesznek ki. Más országokban ennek éppen az ellenkezője igaz.
Összehasonlításképpen:
Szlovákia viszont évek óta 51–54 százalékos sávban stagnál, vagyis tartósan több a hitel, mint az azt fedező vagyon.
Miközben Szlovákia lassan gyarapodik, Csehország pénzügyi értelemben elszáguldott mellettünk. Az átlagos cseh nettó pénzügyi vagyon 2019 és 2024 között 17 497 euróról 34 740 euróra nőtt, vagyis közel megduplázódott. Ez nemcsak magasabb induló szintről indult, hanem sokkal gyorsabb növekedést is mutat, mint Szlovákia esetében.
Sőt, 2023-ban már Románia is megelőzte Szlovákiát az egy főre jutó pénzügyi vagyon értékében, miközben ott az átlagos adósságszint alacsonyabb, mint nálunk.
Ján Košč, a Szlovák Szakszervezeti Szövetség (KOZ) elemzője szerint az igazi gond az, hogy az eladósodottság üteme messze meghaladja a megtakarítások növekedését. Az egy főre jutó átlagos adósság 2019 és 2024 között 7 990 euróról 10 960 euróra emelkedett, ami közel 3 ezer eurós növekedést jelent, és a régióban a harmadik legnagyobb emelkedés.
A háttérben jól ismert tényezők állnak:
dráguló lakhatás, megugró energiaárak, emelkedő megélhetési költségek, és a megtakarítási képesség folyamatos gyengülése.
Sok háztartás kénytelen volt hitelből finanszírozni a mindennapi kiadásait, miközben nem maradt mozgástér a tartalékképzésre.
Más országokban – például Csehországban vagy Szlovéniában – a magasabb hitelállományt erősebb vagyonalap ellensúlyozza. Szlovákiában viszont hiányzik az a pénzügyi „légzsák”, amely válsághelyzetben védelmet nyújtana.
Ez azt jelenti, hogy:
egy jövedelemkiesés, a kamatok emelkedése, vagy egy inflációs sokk
sokkal gyorsabban sodorhatja bajba a háztartásokat, mint a régió fejlettebb pénzügyi szerkezetű országaiban.
Szlovákia sajátossága, hogy a pénzügyi vagyon jelentős része a második és harmadik nyugdíjpillérben van elhelyezve. Ezek a megtakarítások azonban nem hozzáférhetők: nem lehet belőlük törleszteni, válsághelyzetben felhasználni, vagy hirtelen jött kiadásokat fedezni.
Košč szerint ez torz képet ad a vagyonról: papíron létezik, a valóságban viszont nem nyújt biztonságot. Eközben a nyugati országokban jóval nagyobb arányt képviselnek a rugalmas, befektetett eszközök, amelyek hozamot termelnek és valódi pénzügyi védelmet biztosítanak.
A probléma társadalmi gyökerei is mélyek. Szlovákiában a munkát terhelő adók és járulékok különösen magasak az alacsony jövedelműek esetében, ami az EU egyik legnagyobb adóékét eredményezi. Ennek következménye, hogy:
kevesebb pénz marad „kézben”, nehezebb tartalékot képezni, és szinte lehetetlen rendszeresen befektetni.
Az Allianz-jelentés már tartalmazza a 2024-ben életbe lépett kormányzati megszorítások hatását. 2025-ben és 2026-ban újabb megszorítási hullámok következnek, amelyek tovább csökkentik a háztartások elkölthető jövedelmét.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa szerint:
Ez a pénz hiányozni fog a megtakarításokból – már ahol egyáltalán maradt még miből félretenni.
A régió egésze gazdagodik, de nem egyformán. Míg egyes országok gyorsan közelítenek Nyugat-Európához, Szlovákia lassabb pályára került. Ha nem változik a megtakarítási és befektetési struktúra, az adóterhelés és a bérszínvonal, a különbség nem csökkenni, hanem tovább nőni fog.
Pravda, Körkép.sk
Nyitókép forrása:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
