Keresztes Szilárd püspökké szentelésének ötvenedik és pappá szentelésének hetvenedik évfordulóján, február 8-án a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban ünnepi Szent Liturgián adtak hálát a meghívott püspökök, a papság, Keresztes Szilárd családja és barátai, valamint a hívek.
Az aranyjubileumon együtt ünnepelt Keresztes Szilárddal Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa; a Görögkatolikus Metropólia mindhárom főpásztora: Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Orosz Atanáz miskolci és Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök; Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, Ternyák Csaba egri és Udvardy György veszprémi érsek és a püspöki kar számos tagja. A környező országok püspökei közül jelen volt Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus püspök és Nyil Luscsak OFM (más néven Luscsák Nílus – a szerk.) munkácsi görögkatolikus segédpüspök.
Keresztes Szilárd 1975–1988 között segédpüspökként, majd húsz éven át, 2008-ig hajdúdorogi megyéspüspökként és miskolci apostoli kormányzóként szolgálta a görögkatolikus egyházat. A rendszerváltás időszakától kezdve számos új intézmény létrehozása, templom, parókia építése és felújítása, és mindenre kiterjedő figyelmével végzett áldásos munkássága révén a magyar görögkatolikus egyház folyamatosan fejlődött.
A székesegyház, amelyhez számos módon kapcsolódik Keresztes Szilárd püspök élete, zsúfolásig megtelt az ünnepre. Dudás Miklós püspök 1955-ben itt szentelte pappá, 1960-tól segédlelkészként és kántorként, 1970-től pedig nyíregyházi parókusként és székesegyházi kanonokként szolgált itt. Végül napra pontosan ötven évvel ezelőtt, 1975. február 8-án itt szentelte püspökké Timkó Imre hajdúdorogi megyéspüspök Szegedi Joáchim kőrösi (balkáni görögkatolikus) és Cserháti József pécsi megyéspüspökökkel együtt.
A Szent Liturgiát Keresztes Szilárd püspök vezette. Az asszisztenciát a nyíregyházi görögkatolikus szeminárium papnövendékei adták, akik a kántori szolgálatot is ellátták. A görögkatolikus papságból több mint százan vettek részt az ünnepen.
„Istenszülő Szűz Mária! Keresztények reménysége, védelmezd, őrizd és üdvözítsd a tebenned bízókat! Igazlelkű, elaggott Simeon, fogadd és emeld karjaidra a kisded Jézust, a szeplőtelen Szűzanya szülöttjét!
Az Istenszülő himnuszából idézett szavak azért is különösen időszerűek, mert Keresztes Szilárd 25 évvel ezelőtt ezen szavakkal kezdte akkori visszaemlékezését, s így tett Kocsis Fülöp érsek-metropolita is homíliájában. Közismertek voltak Keresztes Szilárd körültekintően megfogalmazott, nagy műveltségű szentbeszédei, ezért az érsek az ünnepelt szavait idézve méltatta őt:
„Nekünk kell vállalni Máriának vagy még inkább a reszkető kezű öreg Simeonnak a feladatát, hogy karunkba öleljünk minden gyermeket és vigyük önmagához, saját békességéhez, a családjához, a hithez, Istenhez.
Nekünk kell reszkető, méltatlan kezekkel átölelni a Gyermeket, ezt a Jézust, és vinni őt az emberekhez.
Hogy a karjaim nem voltak mindig biztosak, hogy a lépteim nem voltak mindig egyenesek, a terveim nem mindig sikeresek, ezt mindenki jól tudja. Hála legyen Istennek, ha néha karjaimon igaz szívvel viselhettem Jézust, Egyházamnak, testvéreimnek, Isten minden népének a sorsát.”
Jubileumi beszédében Keresztes Szilárd püspök fölidézte azt a mozzanatot, amikor Szent II. János Pál pápa a máriapócsi oltár előtt térdre hullott, fejét hosszan az oltárra hajtotta, és sokáig maradt így:
Meg kell tanulnunk lehajtani a fejünket. Ezért ismétli szertartásunk annyiszor ezt a liturgikus felszólítást, mert el kell tanulnunk azt a gesztust, hogy odaborulunk az oltárra, hiszen tudjuk, hogy a közelebbi vagy távolabbi jövőben, de eljön az az óra, amikor végleg le kell borulnunk Isten mindenható keze előtt.”
A Szentatya személyes képviselőjeként Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa köszöntötte az ünneplőket. Magával hozta és felolvasta Ferenc pápa Keresztes Szilárd püspöknek címzett, latinul írt üzenetét.
A nuncius felolvasta Claudio Guggerotti, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa köszöntő levelét is, melyben a Szentszék különböző hivatalaival és a magyar görögkatolikus egyház javára végzett, elkötelezett munkáját méltatja.
Michael W. Banach végül így fogalmazott: „Köszönöm püspök úr papi és püspöki tanúságtételét! Köszönöm, hogy megosztotta velünk Jézus Krisztusba vetett hitét! Köszönöm szeretetét és tudományos érdeklődését a Szentírás iránt, amely kifejezésre jutott a Biblia lelkipásztori konkordanciája és az ötven év során elmondott homiliák kiadott köteteivel való munkájában.
és hogy püspök úr okosságának, bátorságának, fáradhatatlanságának és hitelességének példáját követve mindig az Isten országának valódi építői legyünk a világban.”
Szocska Ábel püspök házigazdaként köszöntötte az ünnepeltet, szintén Keresztes Szilárd szavait állítva köszöntője középpontjába. Minden a Tiétek című vallomásában osztotta meg azt a gondolatot, hogy mennyire kedves számára Joseph Haydn Teremtés című oratóriuma: „A gyönyörű zene, a nagyon szép énekhang, amely bemutatja a teremtés csodálatos munkáját, és a teremtés ötödik napján, amikor az Úristen megteremtette a világot, de még az embert nem teremtette meg, a csodálatos muzsika közepette, egyszer csak elhallgat a zene és egy felkiáltás hangzik el.
„Ezzel a felkiáltással szeretném összefoglalni Szilárd püspök tevékenységét, munkásságát, mert úgy gondolom, hogy ezek a gondolatok egy kicsit róla is szólnak – fogalmazott Szocska Ábel –, mert ő egész életében azon fáradozott, hogy rácsodálkozzon az Isten csodálatos teremtett világára, és dicsőítse őt, mint Urat. Ez a dicsőítés jelenik meg szónoklataiban, ez a dicsőítés jelenik meg egyházunkat építő munkájában, ez a dicsőítés jelenik meg tudományos munkásságában, ez a dicsőítés jelenik meg a lelkipásztori munkájában, a jó gazdasági érzékkel ellátott mindennapjaiban.
A Görögkatolikus Metropólia főpásztorai egy Makláry Teréz által festett, nagyméretű Istenszülő-ikont ajándékoztak a jubilánsnak az ünneplők nevében, melyen azok a templomok szerepelnek, amelyek a püspök életének meghatározó helyszínei voltak: a nyíregyházi, debreceni, miskolci és hajdúdorogi székesegyház, a máriapócsi bazilika és a budapesti Rózsák terei görögkatolikus templom.
A Szent Liturgia végén Keresztes Szilárd megköszönte a résztvevőknek a közös imádságot és együttlétet: „Ami velem vagy általam történt, az a Jóisten szeretetének a csodája. És ezt csak így lehet elfogadni, a Jóisten szeretetének a csodája, mint a Szent Eucharisztia, amit most bemutattunk, és minden azt szolgálja nekem és mindenkinek, hogy legyen ez bűneim bocsánatára és az örök élet elnyerésére.”
Az ünneplés a liturgiát követően a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán folytatódott. A főiskola szintén meghatározó az ünnepelt életében. Az 1950-ben induló intézmény első évfolyamának hallgatója volt, később teológiatanára, püspökként nagykancellárja, és nem utolsósorban ő építtette a 2003 óta álló impozáns épületet.
Az ünnepségen a Hierarchák Tanácsa laudációját Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök olvasta fel, ezt követően a főiskola szenátusa által odaítélhető legmagasabb elismerést, a Szent Atanáz-díjat adományozták az emeritus megyéspüspöknek.
Bővebb beszámoló és további fotók az ünnepről ITT.
Szöveg: Vándor Ilka Borbála/Görögkatolikus Metropólia
Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmgye
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
