Erna Solberg norvég miniszterelnök szerint Magyarországnak és Lengyelországnak engedélyeznie kell a civil szervezetek független finanszírozását az egymilliárd eurós, jelenleg meghosszabbításra váró norvég segélyprogram keretében.
Az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál, az EUObserver azt írja, Lengyelország és Magyarország azt akarja elérni, Norvégia álljon el attól a követelésétől, hogy a civil szféra támogatására szánt úgynevezett EGT Alapok szétosztása olyan adminisztratív testületen keresztül történjék, amely független lenne, de Solberg ezt elutasította.
„Nem engedhetjük meg Lengyelországnak és Magyarországnak, hogy felügyelje a civil társadalomnak szánt pénzeket. Független szervezeteknek kell ezzel foglalkozniuk” – mondta Solbert az NTB norvég tévének nyilatkozva. Arra figyelmeztetett, hogy az „illiberális” hatalmak nem értik, a civil szférának miért kell függetlennek lennie.
„A civil szférát államilag nem kontrollálhatják” – szögezte le a norvég miniszterelnök, aki a Konzervatív Párt és bevándorlásellenes Haladó Párt alkotta kormánykoalíció élén áll.
Az EUObserver szerint Solberg felvetette ezt a kérdést, amikor a múlt héten Brüsszelben tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.
A nem EU-tag Izland, Liechtenstein és Norvégia, cserében azért, hogy hozzáférhessen az EU egységes piacához, kezdeményezte az úgynevezett EGT Alapok létrehozását a szociális és gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében 15 fejletlenebb uniós tagországban.
A következő, 2021-ig szóló program keretében Lengyelország 809 millió, Magyarország pedig 215 millió eurós segítséget kapna. A pénzek durván tíz százalékát civil szervezetek kapják, amelyek kötelezően a támogatási program kedvezményezettjei.
A Norvégia és Lengyelország közötti tárgyalások holtpontra jutottak a pénzek szétosztásáról, a Magyarországgal folytatott megbeszélések következő fordulója pedig május végén lesz – írja a hírportál.
Frank Bakke-Jensen norvég EU-ügyi miniszter, akit a tárgyalások lebonyolításával bíztak meg, reményét fejezte ki az NTB tévének nyilatkozva, hogy az idei év végére lezárják a tárgyalásokat. Nem tart attól, hogy a szóban forgó országok felállnak a tárgyalóasztaltól. Mint fogalmazott: a fiatal demokráciák számára jó „edzőtábort” jelentenek az ilyen tárgyalások.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
