Az álhírekben sokan azért hisznek, mert így leplezik a félelmüket – nyilatkozta az Aktuality.sk-nak Tomáš Kriššák kognitív biztonsági szakértő.
Peter Pellegrini 2020 márciusában jelentette be az első koronavírus fertőzöttet. Majd jött a teljes lezárás, a gazdaság leállítása, üres utcák mindenhol.
Az emberek nem estek pánikba, egymást segítették. Betartották a korlátozásokat, maszkokat varrtak otthon, hogy minél többen védve legyenek. Hozzávetőlegesen egy hónapig tartott ez a közhangulat.
Változást azok az álhírek hoztak, miszerint a koronavírus csak kitaláció és a maszkok egészségügyi kockázatot jelentenek. Ezzel sikerült megosztani a társadalmat.
„Az első hetekben a hazai álhírgyártók még nem voltak elég tájékozottak. Kevés információjuk volt, így a koronavírus témához sem tudtak kellően hozzászólni”
– mondta a szakértő. Később kezdtek el külföldről átvett véleményeket hangoztatni olyan orosz forrásokból, mint a Sputnik vagy a Ria Novosti.
Terjesztésükben besegített a Facebook algoritmusa is, amely így – mint egy információs spirálban- a legtöbbször megnyitott tartalmakat hozta elő a felhasználó számára. Így minél több álhírre kattintott valaki, annál több hasonló lett neki felkínálva.
A félelem meg is nyugtathat
Figyelmünket sokkal könnyebb csábítóbb, drámai, érzelmes tartalommal felkelteni, mint egy kevésbé izgalmas, inkább logikus, unalmassabb tényállással. Ezért is hajlamosak az emberek az álhírek felé fordulni, mert az unalmas valósággal szemben ezek szenzációt kelthetnek és így a figyelem középpontjába kerülhetnek.
A neuropszichológus szerint az álhír képes könnyíteni a feszült helyzeten, ami tovább ronthat az állapoton. „Ha ugyanis az adott személy fél, és egy megalapozatlan hír pozitív üzenettel bír, az átmenetileg megnyugtatja őt. Így kevésbé figyel a járványügyi intézkedések betartására, felelőtlenebbül viselkedhet másokkal szemben, akikkel kapcsolatba kerül“ – mondta a szakértő.
A helyzet fokozatos romlásához egyes politikusok tevékenysége is hozzájárult, akik a járványt kihasználva magukra irányították a figyelmet, bizonytalanságot, félelmet terjesztve másokban
Néhány hónap múlva stratégiát váltottak és elkezdték az intézkedések feleslegességét hirdetni.
„Igyekeztek meggyőzni az embereket arról, hogy ne hordjanak szájmaszkot, mert az veszélyes. Ez a helyzet további romlásához vezetett, amivel most is vagyunk”
– magyarázta Kriššák, aki szerint azzal, hogy hogy a járványhelyzet romlott, a kormányt kezdték vádolni, hogy nem kezeli jól a helyzetet. Úgymond, minél nagyobb a baj, annál jobb az ellenzéknek alapon.
A neuropszichológusnak és a kognitív biztonsági szakértők egyetértenek abban, hogy egy év feszültségekkel teli időszak után az emberekben magas a stresszhormon-szint, Ez arra készteti az elmét, hogy akár bizarr magyarázatokkal is, de kiutat találjanak a stresszhelyzetből. Ez az út viszont nem az álhírek hirdetésén keresztül vezet.
“Ha azt mondom, hogy olyan helyzetben vagyunk, ami a figyelmünket igényli, teljesen másképp reagál az elménk, mintha úgy fejezném ki magam, hogy egy probléma áll előttünk. Kommunikációnk módja nagyban befolyásolja azt, ahogyan az emberek reagálnak a mondandónkra”
– zárta Robert Krause neuropszichológus.
Aktuality.sk/Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
