Nehéz időszak elé néz Görögország az ING Bank vezető elemzője szerint, aki elmondta: ha az Európai Központi Bank nem bővíti a likviditási támogatást, akkor Görögországban lassan, de biztosan el fog fogyni az euró, így még a nyugdíjakat és a közalkalmazottakat sem tudják majd fizetni.
Balatoni András a görög népszavazás eredményeire reagálva kifejtette: Görögország jövője az európai döntéshozók rugalmasságán múlik, akik azonban nem vállalnák fel azt a presztízsveszteséget, hogy a görög kormány stratégiája – amely sok esetben kellemetlen helyzetbe hozta őket – kifizetődő, felerősítve a többi perifériás eurózónás ország adósságátütemezésének lehetőségét. Hozzátette: az elmúlt időszak nyilatkozatai alapján az EKB nem emeli tovább a likviditás nyújtást, így a görögöknek egyszerre kell szembenézniük banki, valuta- és adósságválsággal.
Mint fogalmazott: gyárthatnak “tartozom neked” cédulát, amit el lehet keresztelni drahmának, a forgalomba helyezett drahma viszont fokozatosan kiszorítja az eurót, ugyanakkor gyorsan veszíthet értékéből, ami csökkenti a vásárlóerőt. Görögország ugyanakkor szerinte biztosan az Európai Unió része marad és továbbra is számíthat bizonyos támogatásra, de kiesett az elit klubból – tette hozzá.
Duronelly Péter, az Aegon Alapkezelő portfólió menedzsere úgy fogalmazott: nincs vége a történetnek, sok minden függ az Európai Központi Banknak (EKB) a görög népszavazásra adott válaszától, attól, hogy az EKB meddig hajlandó finanszírozni a görög bankokat.
Kiemelte, hogy az elmúlt héten is többször kommunikáltak egymással a trojka (az IMF, az EKB és Európai Bizottság) és a görög kormány képviselői, nem kizárt, hogy az elkövetkező hetekben átmeneti megoldást keresnek a helyzetre, annál is inkább, mert mostanában több görög állampapír futamideje is lejár.
Duronelly Péter hangsúlyozta: sok függ attól, hogy az EKB milyen stratégiát folytat majd a görög bankokkal szemben, milyen hosszú ideig “húzza tovább” a görög bankok finanszírozását. “Az EKB reakciója a görög népszavazásra üzenetértékű lesz” – mondta.
A szakértő elhúzódó tárgyalássorozatra számít a görög kormány és a trojka között. Egyúttal leszögezte: Görögország eurózónából való kilépése nincs napirenden, a lényeg ebből a szempontból is az, az EKB meddig finanszírozza a görög hitelintézeteket.
Kedden rendkívüli eurócsúcs lesz Brüsszelben
Az eurózóna tagállamainak rendkívüli csúcstalálkozóját hívta össze Brüsszelbe kedd estére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki a közös pénzt használó országok csúcstalálkozóin is elnököl. Hétfőn Angela Merkel német kancellár Párizsba utazik, ahol Francois Hollande francia államfővel vitatják meg a vasárnapi görög népszavazás eredményét. Az eurócsúcs a tervek szerint kedden 18.00-kor kezdődik.
A szavazatok csaknem 90 százalékának összesítését követően a görögországi népszavazáson a választók 61,46 százaléka szavazott arra, hogy Görögország utasítsa el a hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban még számára elérhető összeghez.
Londoni elemzők: most már a Grexit a legvalószínűbb forgatókönyv
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja vasárnap éjjel összeállított helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy a görög bankválság a továbbiakban valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az eurójegybank (EKB) leállítja a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást (ELA). A görög kormány ezután fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet a likviditás fenntartására. Ezek az eszközök párhuzamos valutává válhatnak, és Athén várhatóan ezeket váltja majd át az új drachmára.
Az Európai Bizottság tiszteletben tartja a népszavazás eredményét
Rövid közleményt adott ki vasárnap este az Európai Bizottság a görögországi népszavazás eredményére reagálva, melyben a brüsszeli testület annyit tudat: tudomásul veszi, és tiszteletben tartja a referendum kimenetelét. A kommünikéből ezen túlmenően csak annyi derül ki, hogy Juncker még vasárnap este és hétfőn is egyeztet az euróövezet másik 18 tagállamának vezetőivel és az uniós intézmények vezetőivel egyaránt, hétfőn reggel konferenciabeszélgetést folytat az eurócsúcson elnöklő Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnökével, valamint Mario Draghival, az Európai Központi Bank vezetőjével, kedden pedig az Európai Parlamentben szólal majd fel.
MTI nyomán szebbjovo.hu
Forrás:szebbjovo.hu
Tovább a cikkre »
