Nehéz anyagi helyzetben van? Ne dőljön be bármilyen összeesküvésnek, figyelmeztetnek a tudósok Nagy Roland2025. 09. 09., k – 17:12 Pozsony |
Idén júniusban zárult le a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) két kutatása, melyben az összeesküvés-elméletek hosszú távú társadalmi hatásait vizsgálták. Kiderült, hogy szoros kapcsolat van a pénzügyi bizonytalanság, valamint az álhírek és összeesküvés-elméletek terjesztése között.
Az SAV mindkét projektje abban az időszakban indult, amikor a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború kitörése kapcsán jelentősen megnövekedett az interneten (elsősorban a közösségi médiában) terjedő összeesküvés-elméletek és különféle dezinformációs anyagok száma. A tudósok éveken keresztül megfigyelték, milyen társadalmi, szociális és lélektani hatással bírnak a félrevezető információk.
A kutatások 2025 júniusában zárultak le, az akadémia Társadalom- és Pszichológiatudományi Központja most közzétette a kutatások legfontosabb tanulságait.
A nehéz anyagi helyzet fogékonyabbá tesz az álhírekre
Az első projekt, amely kifejezetten a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos álhírek pszichológiai hatására koncentrált, rámutatott a megalapozatlan információk terjedésének hosszú távú társadalmi következményeire.
„Kiderült például, hogy az összeesküvés-elméleteket valló emberek kevésbé elégedettek az életszínvonalukkal, aggódnak a pénzügyi helyzetük miatt, inkább pénzügyi problémákat várnak a jövőben, ugyanakkor kevésbé hajlandóak lépéseket tenni az anyagi helyzetük stabilizálása érdekében”
– olvasható az SAV közleményében.
Továbbá sikerült kapcsolatot kimutatni a tehetetlenségérzet és az álhírekre való fogékonyság között: minél inkább tehetetlennek érzi magát az adott személy, annál könnyebben hisz az összeesküvés-elméletekben.
Megingott a bizalom a tudományban
A koronavírus-járvánnyal és a háború kitörésével összefüggésben az is bebizonyosodott, hogy az összeesküvés-elméletek hosszú távon súlyos bizalomvesztést idéznek elő az állami intézményekkel szemben. Érvényes ez a politikai intézmények esetében (kormány, parlament, minisztériumok), de egyre inkább megfigyelhető a tudományos tények és a szakértői vélemények megkérdőjelezése is. Ennek ékes példáját láthattuk az utóbbi hetekben az SAV vakcinaelemzése kapcsán – az akadémia Biogyógyászati Központja állítja, hogy a mRNS alapú vakcinák biztonságosak és hatékonyak, Peter Kotlár (SNS-jelölt) járványügyi kormánybiztos azonban kételkedik a szakértői jelentésben.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) csütörtökön részletesen is bemutatta a vakcinajelentést, amelyet a kormány rendelt meg. Ismét kiemelték, hogy Peter Kotlár (SNS-jelölt) járványügyi kormánybiztos tévedett, a kijelentései pedig akár közegészségügyi kockázatot is jelenthetnek.
Több hétnyi huzavona után végül nyilvánosságra került az SAV vakcinákkal kapcsolatos elemzése. A kormány július végéig adott időt az akadémia Biogyógyászati Központjának arra, hogy ellenőrizze Peter Kotlár oltásokról szóló jelentésének hitelességét és tudományos megalapozottságát. A kormánybiztos arra jutott, hogy az mRNS alapú vakcinák olyan örökítőanyagot tartalmaznak, amelyek módosítják az emberi génállományt – innen származnak az azóta hírhedtté vált kijelentések a génmódosított kukoricáról és az ország lakosságáról.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Fico-kabinet szerdán tudomásul vette Peter Kotlár (SNS-jelölt) járványügyi kormánybiztos jelentését, amelyet az mRNS alapú vakcinákról mutatott be. Az egészségügyi miniszter rögtön le is szögezte, munkacsoportot alakítanak, hogy a kormánybiztos állításait ellenőrizzék.
Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került Peter Kotlár, aki ezúttal az mRNS alapú vakcinákról szóló kijelentéseivel botránkoztatta meg a nyilvánosságot és a szakmai közeget. A kormánybiztos a sajtótájékoztatón arról beszélt, az oltások módosíthatják az emberi DNS-t, ezért be kellene tiltani őket.
„A Moderna és a Pfizer a beoltottakból genetikusan módosított organizmusokat csináltak, úgy bántak az emberekkel a tudtukon kívül, mint a kukoricával”
– állította a kormánybiztos, akit aztán sok bírálat ért a kijelentései miatt. Az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) még fel is akarta jelenteni az SNS jelöltjét álhírterjesztés gyanúja miatt, de végül az SaS ezt megtette helyettük.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Peter Kotlár (SNS-jelölt) járványügyi kormánybiztos a génmódosított kukoricához hasonlította a beoltott embereket. Emellett betiltaná az mRNS-vakcinákat is, miközben semmi olyan bizonyítékot nem mutatott be, amely alátámasztaná a veszélyességüket – áll a Denník N összefoglalójában.
Peter Kotlár szokásához híven tudománytalan és konteókba ágyazott állításokat fogalmazott meg a koronavírusról és a védőoltásokról a parlamentben tartott feszültségektől sem mentes sajtótájékoztatóján. Az mRNS-vakcinákról azt mondta, minden vizsgált mintájukban olyan genetikai információt találtak, amely képes módosítani az emberi DNS-t, így szerinte súlyos betegségeket okozhatnak ezek az oltások. Úgy gondolja, be kéne tiltani az mRNS-vakcinákat.
„A Moderna és a Pfizer a beoltottakból genetikusan módosított organizmusokat csináltak, úgy bántak az emberekkel a tudtukon kívül, mint a kukoricával“
– szónokolt Kotlár. Azt is mondta: „Szlovákok, mi nem kukorica vagyunk“.
Légből kapott „tézisek“
A kormánybiztos ugyanakkor nem árulta el az újságírók kérdésére, hogy milyen laborban és kik tesztelték a vakcinákat – ráadásul semmilyen bizonyítékokat nem mutatott be állításai alátámasztására. Úgy látja, „nem köteles“ ezt megtenni, ill. bizonyos „biztonsági okok“ is emellett szólnak.
Ugyanakkor elmondta: azt szeretné, ha a rendelkezésére álló elemzésekkel a főügyészség foglalkozna. Maroš Žilinka napközben erre a hivatalos Facebook-oldalán azzal reagált, hogy fogadni fogja a kormánybiztost.
Kotlár Peter Pellegrini államfőbe is beleszállt, aki szerinte „dehonesztáló“ módon viszonyul az általa végzett munkához. Mint ismeretes, Pellegrini szerdán a Szlovák Tudományos Akadémián kritizálta a kormánybiztos tevékenységét.
Elvetik Kotlár agymenéseit
A PS és a KDH külön-külön szólították fel a kormányt arra, hogy reagáljanak Kotlár kijelentéseire.
A Denník N rámutatott, hogy Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter rendszeresen figyelmen kívül hagyja Kotlár kirohanásait, s nem kommentálja azokat. A lap ezt Kotlár képviselői mandátumával magyarázza, mivel a kormánynak minden egyes szavaztra szüksége van a parlamentben. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a rendszeresen tudománytalan konteókat terjesztő Kotlár továbbra is bírja Robert Fico kormányfő támogatását.
Ugyanakkor Martin Smatana egészségügyi elemző (aki a kormányt is ellátja tanácsokkal az új eperjesi kórház építése kapcsán) elítélte Kotlár sajtótájékoztatón tett kijelentéseit. Többek közt azt mondta,
a kormánybiztos által „szisztematikusan és kitartóan terjesztett pánik, félelem és hazugságok hosszútávú hatással lehetnek ránk, mint társadalomra“.
Kotlár konteóit Peter Sabaka infektológus is elítélte, a vakcinák szerinte nem okoznak sem agyi érkatasztrófát, sem infarktust vagy trombózist. A Denník N arra is emlékeztetett, hogy Kotlárnak már a Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) és a Szlovák Tudományos Akadémia is részletesen elmagyarázta: az mRNA vakcinák biztonságosak.
A kormány elé került az elemzés, rábólintottak
A szerdai kormányülésen Kotlár be is mutatta a nagy port kavart elemzést, ami nem nyerte el az összes miniszter tetszését. Nyílt titok, hogy a kormánybiztos egyik fő támogatója maga Robert Fico (Smer) miniszterelnök, viszont a Hlas politikusai közül nincs mindenki kibékülve az álhírterjesztő tisztviselővel. Ez nyilvánvaló volt akkor is, amikor Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszternek távoznia kellett a posztjáról. Párttársa, az oktatási tárcát igazgató Tomáš Drucker akkor azt mondta, ha Dolinkovának mennie kellett, Kotlárnak is le kellene mondania.
Az oktatási miniszter ezúttal sem fogta vissza magát, Kotlár kijelentéseit a „laposföld-elméletek szintjére” sorolta, sőt, még veszélyesebbnek is tartja. Megjegyezte,
Kotlár arra kapott felhatalmazást, hogy felülvizsgálja a koronavírus-járvány idején hozott biztonsági intézkedések jogosságát, de ezzel kapcsolatban az SNS jelöltje még semmit sem csinált.
Ehhez képest a kormány végül tudomásul vette az elemzést, sőt, Kotlár megkapta a korábban már jelzett hatásköri bővítéseket is: egyebek mellett együtt dolgozhat az egészségügyi minisztériummal a „világjárvány” törvényi meghatározásán, valamint részt vehet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ülésein, amelyen az új járványügyi megállapodás feltételeiről tárgyalnak.
Kapcsolódó cikkünk Genf/Pozsony |
Egyre több szakmai szervezet szólal fel, amiért Szlovákia elhatárolódott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott járványügyi megállapodástól. Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter az ügy felülvizsgálatát ígérte.
Június elején a WHO konferenciát szervezett Genfben, amelyre a világ mintegy 190 országát meghívták, köztük Szlovákiát is. A konferencia témája a nemzetközi egészségügyi előírások frissítése volt, amit a koronavírus-járvány lecsengése után több ország is kérvényezett. Szlovákiát Peter Kotlár (SNS), a koronavírus-járvány kezelésének kivizsgálásáért felelős kormánybiztos képviselte.
A nem véglegesített megállapodás kapcsán több kétely is felmerült: Oroszország és Argentína például fenntartotta annak jogát, hogy az országhatáraikon belül az egyes frissítések bevezetéséről ők maguk dönthessenek. Abban viszont minden állam egyetértett, hogy a 2000-es évek elején kidolgozott irányelvek – amelyeket a főként Ázsiában terjedő SARS-járvány idején vezettek be – már nem elegendőek egy esetleges új világjárvány megfékezésére. Kivéve Szlovákiát, amely Kotlár révén teljes egészében elhatárolódott a nemzetközi egészségügyi előírásoktól.
Felháborodás
A döntés nagy felháborodást váltott ki a hazai politikai és szakmai közegben. Az ellenzék, amely Kotlárt korábban többször is bírálta az álhírportálokhoz kötődő múltja miatt, a parlament egészségügyi bizottságának összehívását kezdeményezte, amelyen a kormánybiztosnak és az egészségügyi miniszternek egyaránt meg kellene jelenniük, hogy megmagyarázzák a döntés hátterét. Peter Stachura, a KDH képviselője és korábbi egészségügyi államtitkár világraszóló szégyennek nevezte Kotlár lépését, amellyel szerinte veszélybe sodorta a szlovák állampolgárok egészségét. Az ügy egyesítette a parlamenti ellenzéket, mindegyik párt képviselteti magát a rendkívüli bizottsági ülésen.
Az ellenzék mellett a szakmai szervezetek is felháborodásukat fejezték ki. A Szlovák Orvoskamara (SLK) nyugtalanítónak nevezte Kotlár döntését. Mint írták, a világjárványok idején az állampolgárok védelme szempontjából kiemelten fontos a nemzetközi együttműködés. A Szlovák Orvosi Társaság (SLS) érthetetlennek és károsnak nevezte a kormánybiztos hozzáállását, hiszen a megállapodás azokat a szabályokat tartalmazza, amelyeket a világnak követnie kellene a járványok kirobbanásakor. A Páciensek Jogvédő Szervezete (AOPP) pedig felszólította az egészségügyi minisztériumot és a kormányt, hogy Szlovákia is csatlakozzon a többi országhoz.
Érvek és ellenérvek
Kotlár elhatárolódása egyébként nem volt váratlan, a kormánybiztos az utóbbi hetekben többször is nyíltan bírálta a WHO tevékenységét és magát a megállapodást is. A konferencia után hosszú közleményben indokolta, miért döntött úgy, hogy Szlovákia nem csatlakozik a többi 190 ország álláspontjához. Úgy véli, az új nemzetközi egészségügyi előírások sértik az egyes országok szuverenitását, és homályos megfogalmazásmódjuk miatt ellehetetlenítik az objektív értelmezés lehetőségét. Kotlár szerint a megállapodás túl sok hatalmat adna a WHO főigazgatójának kezébe, például ő döntene a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetéséről és megszüntetéséről, a tagállamok beleegyezése nélkül.
Peter Sabaka infektológus viszont úgy látja, Szlovákia ezzel a lépéssel csak veszített, hiszen a megállapodás valójában az információcsere megkönnyítéséről és a kutatási eredmények megosztásáról szól, de megkönnyíti a gyógyszerek és a vakcinák beszerzését is, valamint kijavítja azokat a hibákat, amelyeket a koronavírus-járvány kezelése során elkövettek.
Dolinková reakciója
Dolinková saját bevallása szerint nyugtalanul szemléli a járványügyi megállapodás körüli fejleményeket. A miniszter úgy gondolja, ebben a szigorúan szakmai kérdésben elsősorban azoknak kellene döntenie, akik valóban otthonosan mozognak a témában, tehát a szakértőknek. Éppen ezért javasolni fogja az egészségügyi előírásokat ellenőrző bizottság kibővítését, amelynek a közeljövőben az lesz a feladata, hogy a WHO dokumentumát részletesen, szakmai szempontok mentén értékelje. Az eredményeket Dolinková a kormány előtt is ismertetni szeretné. A tárcavezető hangsúlyozta, racionálisan kellene viszonyulni a nemzetközi előírásokhoz.
„Óvatosan és körültekintően kell megközelítenünk az új kihívásokat, hogy a jövőben szembe tudjunk nézni a lehetséges egészségügyi kockázatokkal”
– fogalmazott.
(nar, TASR, aktuality.sk, Denník N)
A kormányülés után Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter közleményt adott ki, melyben hangsúlyozta: a kormány nem elfogadta Kotlár kijelentéseit, mindössze tudomásul vette. Ahhoz azonban, hogy a kabinet állást foglalhasson az elemzés kapcsán, szükség lesz egy szakértői munkacsoport létrehozására, amely felülvizsgálja a dokumentumban szereplő állításokat. A tárcavezető a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ SR), az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS), az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI), az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) és a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) képviselőit fogja felkérni a feladatra.
Politikai cirkusz
A kormánybiztos elemzésének bemutatását egy időre félbe kellett szakítani, ugyanis Kotlárnak vissza kellett sietnie a parlamenti szavazásra, ahol Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter „csendőrtörvénye” volt terítéken.
És bár a koalíciós válság átmenetileg megoldódni látszott, a szerdai ülésnap is tartogatott meglepetéseket – Andrej Danko, az SNS vezetője ugyanis megmakacsolta magát, és nem volt hajlandó támogatni Kaliňák jogszabály-módosítását.
Az SNS listáján parlamentbe jutó Kotlár azonban nem követte a pártelnök példáját és beállt a védelmi tárcavezető javaslata mögé, amit végül 73 támogató vokssal sikerült második olvasatba utalni.
Kapcsolódó cikkünk
Bár a gyakorlatban is megegyezés született a kormány átalakításáról és a koalíciós többség újrateremtéséről, a parlament szerdai ülésnapja megmutatta, hogy van tüske a koalíciós partnerekben: Andrej Danko rögtön két kezdeményezést is eredménytelenül próbált meg elbuktatni.
Danko és az SNS a kormány átalakításának talán legnagyobb vesztese: a nemzeti párt márciustól elveszítette az egyetlen minisztériumát, amit közvetlenül is az ellenőrzése alatt tartott – a kimondottan a koalíciós szerződésnek köszönhetően létrejött idegenforgalmi és sportminisztériumot, ahol Rudolf Huliak rövid úton meg is kezdte a rendrakást és az SNS-hez köthető tisztviselők eltávolítását. Huliak távozásával a párt frakciójából megint csak nem jártak jól a nemzetiek, hiszen a helyére lépő Miroslav Radačovskýval sem lettek kisegítve. A volt EP-képviselő rövid úton közölte, hogy nem akar belépni az SNS frakciójába. Így továbbra is fennmaradt az a furcsa helyzet, hogy Danko pártjának nincs is elegendő képviselője egy önálló frakció működtetéséhez, a minimális létszámot a Smertől októberben kölcsönkapott Dušan Muňko biztosítja.
Danko megaláztatásai itt nem értek véget: a nap végére váratlan módon leváltották a környezetvédelmi tárca egyetlen SNS-es kötődésű államtitkárát, a megbízható pártkáder Gabriela Matečnát is. Bár könnyen elképzelhető, hogy a politikust átrendelik egy másik fontos pozícióba, ahol ráhatása lesz a források elosztására, előállt az az ideiglenes abszurd helyzet, hogy az SNS-nek kormánypártként sem értelmezhető frakciója, sem pedig államtitkára nincs.
Danko bosszúja
Az SNS vezetője a délelőtt folyamán megpróbálta bizonyítani, hogy a kormánykoalíció működtetéséhez szükséges számok még mindig a pártjától függnek, de hiába próbálkozott meg kétszer is a példastatuálással, mindkétszer kudarcba fulladt a terve.
Az első próbálkozás Robert Kaliňák „zsandárjavaslatát” érintette. A védelmi miniszter a rendőrség személyi állományának túlterheltségén próbálna enyhíteni a hadsereg bevetésével: azokban a régiókban, ahol létszámhiánnyal küszködnek a rendőrök, a zsandárok, azaz a kirendelt katonák foglalkoznának a közrend fenntartásával. A törvénytervezetről szerdán első olvasatban szavazott a parlament és tudni lehetett, hogy az SNS számára ebben a formában problémás. Dankónak nem a koncepcióval van gondja, hanem azzal, hogy a „zsandár” kifejezés visszahozatala az Osztrák–Magyar Monarchia időszakát juttatja a közvélemény eszébe.
Az SNS terve nem jött be: hiába tartózkodott Danko és vele a nemzeti pártfrakció többsége, a hiányzó ellenzéki képviselők miatt a koalíciónak elég volt 73 szavazat is ahhoz, hogy második olvasatba utalja a törvényt. Nem mellesleg az SNS frakciójában ülő, hivatalosan független képviselőnek számító Peter Kotlár járványügyi kormánybiztos, valamint a „kölcsönzött” Muňko sem azonosult a frakció álláspontjával, nem szavaztak.
Danko második kísérletének sikerére még kevesebb volt az esély: a párt ugyanis korábban is tiltakozott a lengyelországi és balti államokba induló katonai misszió kiküldése ellen. A kormánykoalíciót a téma kapcsán az ellenzék is támogatta, az SNS gyakorlatilag egyedül maradt az álláspontjával (Radačovský és Kotlár ebben az esetben tartózkodott).
Az SNS témákat keres
A Szlovák Nemzeti Párt támogatottsága hosszú ideje elmarad az öt százaléktól, ami a parlamentbe kerüléshez szükséges, így Dankónak szüksége van olyan témákra, melyek megkülönböztetik a többi párttól.
Az SNS manővereit saját koalíciós partnerei is ezzel magyarázták: Tibor Gašpar (Smer) parlamenti alelnök például rámutatott, hogy Danko még csak nem is volt konzisztens az álláspontjával, a szavazás előtti órákban jelentette be, hogy az SNS nem támogatja a koalíciós partnereit a javaslatok kapcsán.
A kérdés a jövőre nézve az, hogy miként viselkedhet az SNS akkor, ha valóban kulcsfontosságú javaslatok elfogadásáról lesz szó. A Kaliňák-féle zsandárjavaslat az elbuktatása esetén némi időeltolódással kerülhetett volna megint a parlament elé, a balti katonai misszió esetén pedig esély sem volt a sikerre. Az SNS ráadásul a viselkedésével felbátoríthatja azokat a koalíciós képviselőket is, akik nem értenek egyet a nemzeti párt ellentmondásosabb javaslataival is – a civil törvény mellett például az állami szimbólumokról szóló SNS-kezdeményezés találkozhat nem várt ellenállással, növelve a koalíciós partnerek egymással szembeni bizalmatlanságát.
Ezt követően Kotlár visszatért a kormányhivatalba, a miniszterek pedig tudomásul vették a jelentését.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke „bulváros összeesküvés-elméletnek” nevezte, hogy Kotlár támogatásáért cserébe a kormány is tudomásul vette a botrányos elemzést.
A listázás az új trend?
Mivel a kormány még mindig nem volt hajlandó foglalkozni a jelentéssel, az akadémia nemrégiben kiadott egy rövid közleményt, melyben leszögezték, hogy Kotlár téved, a jelentésében szereplő állítások nélkülözik a tudományos megalapozottságot, a kutatásának eredményei pedig hibásan lettek értelmezve.
A kormánybiztos ebbe nem nyugodott bele. Hiába ígérte meg, hogy tévedése esetén a nyilvánosság előtt tépi szét a diplomáját, az SAV közleménye kapcsán kijelentette: az ügyben majd a bíróság hoz döntést (Kotlár ugyanis a Főügyészséghez fordult). A tudósok állításait hiteltelennek tartja, és azt követelte, hogy hozzák nyilvánosságra az elemzésben részt vevő szakemberek listáját.
Mit tartalmaz az SAV elemzése?
Minderre az SAV úgy reagált, hogy egy sajtótájékoztatót hívott össze, melyen részletesen is bemutatta az elemzés eredményeit – nem várták meg tehát, amíg a kormány felveszi a napirendjére a dokumentumot.
Silvia Pastoreková, az SAV Biogyógyászati Központjának elnöke elmondta, hogy az elemzés két fő részből állt. Az elsőben a gyártás során fennmaradt DNS-szekvenciák összetételét, mennyiségét és eredetét vizsgálták, a másodikban pedig azt, hogy ezek az örökítő anyagok milyen hatással lehetnek az emberi szervezetre.
A DNS-szekvenciák elemzéséhez összesen 15 különféle gyártási számmal rendelkező mintát vizsgáltak – kilencet a Pfizer, hatot a Moderna gyógyszergyártó cégektől, melyeket az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) is hitelesített. Kiderült, hogy az elemzett mintákban a fennmaradt DNS határértéke 10 nanogramm alatt van, vagyis a nemzetközileg elfogadott mennyiségektől jócskán elmarad.
Továbbá az is kiderült, hogy a vakcinák nem tartalmaznak sem grafént, sem annak különféle származékait, ahogy Kotlár állította.
„Komplex elemzésünk és a legfrissebb ismereteink alapján egyértelműen biztosíthatjuk a közvéleményt, hogy az mRNS vakcinákban található fennmaradt DNS mennyisége megfelel a normáknak. Ráadásul ez a DNS fragmentált, vagyis nem egészben található meg a vakcinákban, hanem apró darabokra van felszeletelve”
– magyarázta Pastoreková.
Beigazolódott, amit már eddig is tudni lehetett
A kutatás második felében pedig arra a következtetésre jutottak, hogy nagyon kicsi az esélye annak, hogy a fennmaradt DNS beépüljön az emberi génállományba, és egyébként is csak minimális biológiai hatást fejthet ki a szervezetre. Továbbra is igazolt a tétel, hogy a koronavírus sokkal nagyobb eséllyel okoz súlyos lefolyású megbetegedést, mint az oltások.
Pastoreková emlékeztetett, hogy a világszerte beadott több mint 13,5 milliárd vakcina objektív megfigyelése alátámasztja ezeket az állításokat.
Beigazolódott tehát, hogy a készítmények jól körülhatárolható biztonsági profillal rendelkeznek, többnyire elhanyagolható és átmeneti mellékhatásokkal járnak.
Hogyan tovább?
Az SAV továbbra is tartja magát ahhoz, hogy a vakcinák hatékonyságának megkérdőjelezése alkalmas a nyilvánosság félrevezetésére, aminek súlyos egészségügyi következményei lehetnek.
A teljes elemzés egyébként 350 ezer eurójába került az államnak. Kotlár továbbra is a helyén marad, annak ellenére, hogy az SAV gyakorlatilag minden állítását megcáfolta. A kormánybiztost Robert Fico (Smer) miniszterelnök is támogatja.
A Hlas miniszterei, főként Tomáš Drucker oktatási tárcavezető láthatóan nem elégedett Kotlár munkájával, de odáig nem ment el, hogy felvesse a leváltását.
Peter Pellegrini köztársasági elnök szerdán arra figyelmeztetett, hogy a tudományos tények megkérdőjelezése és az akadémia átpolitizálása nem szerencsés út, amelyről vissza kellene fordulni, Ficóéknak pedig azt javasolta, hogy mihamarabb rendezzék a vakcinajelentés körüli vitát.
A kormány következő ülése szerdán lesz, de az még nem derült ki, hogy tárgyalnak-e az SAV dokumentumáról.
Hogyan küzdjünk ellenük?
A tudósok arra a kérdésre is keresték a választ, milyen stratégiák segítségével előzhető meg az összeesküvés-elméletek terjedése.
Az adatokból az látszik, hogy az álhíreket cáfoló információk ideig-óráig képesek hatást gyakorolni még azokra az összeesküvéselmélet-hívőkre is, akik szilárd meggyőződéssel rendelkeznek, bár az olyan témákban, mint például az oltások, a hosszú távú hatásuk így is korlátozott marad.
Úgy tűnik azonban, hogy az időzítésnek kulcsfontosságú szerepe van: sokkal hatékonyabb, ha az adott személy csak az álhír befogadása után ismerkedik meg a cáfolattal, így a hatás akár hetekig is tarthat. Az úgynevezett megelőző cáfolatok (vagyis amikor az olvasó előbb szembesül a tényekkel, mint magával az összeesküvés-elmélettel) hatékonysága igencsak korlátozott.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A koronavírus-járvány idején bebizonyosodott, hogy a lakosság mennyire fogékony az álhírekre. Ebben a helyzetben azonban már nem pusztán egyéni hitről, vagy saját véleményről van szó, hiszen bizonyos álhírek terjesztése komoly társadalmi károkat okozhat. Ennek érdekében egy cikksorozatot indítunk, melynek célja a legkárosabb összeesküvés-elméletek megcáfolása.
Cikkünk második részében a koronavírus elleni oltással kapcsolatos összeesküvésekkel foglalkozunk. Utánajárunk, honnan ered az emberek oltásellenes magatartása, valamint az egyik legelismertebb szlovák kutatóorvos, Peter Celec segítségévél bemutatjuk, miért igazán károsak a vakcinával összefüggő összeesküvés-elméletek.
Bill Gates és a mikrocsip
A koronavírus-járvány kirobbanása felborította a mindennapi életünket, ezért nem is csoda, hogy az emberek válaszokat kerestek. A vírusról azonban az év elején még nagyon kevés információ állt a rendelkezésünkre, így a sajtó nem tudott kielégítő választ nyújtani az olvasóknak, nézőknek. Nem meglepő tehát, hogy az emberek jelentős része a különféle összeesküvés-elméleteket és álhíreket terjesztő portálok cikkeiben találta meg az igencsak kézenfekvőnek tűnő, ám a tényeket teljesen mellőző magyarázatot.
A vírus terjedésével együtt elindultak az oltóanyag kifejlesztésére irányuló kísérletek is, ez pedig kellő alapot biztosított az újabb és újabb oltásellenes összeesküvés-elméleteknek. Az amerikai Business Insider nevű gazdasági lap például nemrégiben arról számolt be, hogy egy, a republikánus szavazók körében végzett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 44 százaléka elhiszi, hogy Bill Gates, a világhírű üzletember a koronavírus-oltással mikrocsipet akar beültetni az emberekbe, hogy megfigyelhesse őket.
Ha azt gondoljuk, hogy az ehhez hasonló elképzelések csak Amerikában elterjedtek, nagyot tévedünk: a Facebookon 3 percnyi keresgélés után könnyedén találhatunk olyan csoportokat, ahol magyar felhasználnók hangoztatják, hogy Bill Gates a vakcinával tönkre akarja tenni az emberiséget.
A kezdetek
Az oltásellenes magatartás egyébként nem új keletű dolog. Angliában már a 19. század közepén is léteztek különféle oltásellenes ligák, de miután a vakcináknak köszönhetően olyan pusztító betegségeket sikerült visszaszorítani, mint a kanyaró vagy a fekete himlő, kevésbé hallatták hangjukat.
Az oltásokba vetett hit az 1990-es évek végén újra megingott, amikor egy Andrew Wakefield nevű brit orvos állítólagos összefüggést fedezett fel az autizmus kialakulása és az úgynevezett MMR-oltások között (ezeket a csecsemőknek adják be a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen).
Wakefield tanulmánya nagy port kavart, és sokan komolyan is vették, hiszen az elismert The Lancet nevű angol orvosi folyóiratban jelent meg az írás. Később aztán bebizonyosodott, hogy Wakefield kísérletében meghamisított adatok szerepeltek. A Sunday Times hetilap a British Medical Journal nevű orvosi folyóirattal összefogva oknyomozást folytatott Wakefield ellen, mely során kiderült, hogy a hitelét vesztett orvos a tanulmány elkészítése előtt 400 ezer fontot kapott egy olyan ügyvédi csoporttól, amely műhibaperekre specializálódott, és kereste a lehetőségeket, hogyan tudna pénzt kicsikarni a vakcinagyártóktól. Wakefield mindent tagadott, és bíróságra is vitte az ügyet, ám az a Sunday Times oknyomozó újságírójának adott igazat. Wakefield orvosi karrierje aztán tönkrement: bevonták az engedélyét, és kirúgták a brit orvosi kamarából is.
Járványként terjed
Azóta számos kutatás bebizonyította, hogy az MMR-védőoltás és az autizmus kialakulása között nincs összefüggés.
Az Index beszámolója szerint egy dán kutatócsoport legutóbb tavaly készített egy átfogó tanulmányt, amelyben több mint 600 ezer gyerek esetét vizsgálták át, és arra a megállapításra jutottak, hogy az oltás egyáltalán nem felelős az autizmus kialakulásáért (összehasonlításképp: Wakefield az 1998-as tanulmányában mindössze 12 gyermeket vizsgált).
A kár azonban így is tagadhatatlan. Wakefield azóta Amerikába költözött, ahol tovább folytatja oltásellenes kampányát, és sajnos egyre több követőre lel. A helyzeten a közösségi média térnyerése sem segít, amelynek következtében az oltásellenes álhírek bármiféle korlátozás nélkül terjedhetnek.
Közös felelősség
Az oltásellenes hozzáállással az a legnagyobb probléma, hogy az adott személyek nemcsak magukat, hanem másokat is veszélyeztetnek
Érdekes
Peter Celec, a Comenius Egyetem Molekuláris Biogyógyászati Intézetének vezetője
A TÉMÁBAN NYILATKOZIK:
Peter Celec, a Comenius Egyetem Molekuláris Biogyógyászati Intézetének vezetője az oltásellenes hozzáállás károsságát így magyarázza:
„Azt hiszem, hogy az oltásellenesség összefügg a hatóságokba vetett hit csökkenésével, a gyenge otthoni és iskolai neveléssel, és valamilyen szinten az egoizmussal is. Ahogy az orvostudomány, úgy az internet is egyre személyre szabottabbá válik. Mindenki olyan hírforrásokból tájékozódhat, ami a személyes világnézetének megfelel, tekintet nélkül arra, hogy az mennyire áll összefüggésben az objektív tényekkel. A védőoltások azért számítanak különlegesnek a betegellátásban, mert csak akkor működnek, ha a lakosság minél nagyobb részének beadják őket”
– vélekedett a kutatóorvos.
Emiatt tehát az oltás nem egyéni, hanem kollektív felelősség kérdése.
Klinikai kísérletek
Celec hangsúlyozta: a vakcinák előállítása egyébként nem olyan nehéz feladat. Sokkal nehezebb megtalálni a leghatékonyabb és legbiztonságosabb vakcinát, ez az igazán drága és időigényes része a kutatásnak.
A koronavírus elleni harcban az utóbbi fél évben már több tucat ígéretes vakcinát fejlesztettek ki, azonban a klinikai teszteken csak egy, esetleg néhány fog átmenni.
A klinikai teszteket pedig rendkívül szigorúan veszik, aminek egyrészt az az oka, hogy korábban már történtek tragikus esetek. 1955-ben például Amerikában hoztak forgalomba egy gyermekbénulás elleni oltást, amely aktív vírust tartalmazott, és több ezer gyereket fertőzött meg. Az ilyen esetek elkerülése végett léteznek a többfázisos klinikai tesztek, melyek során egyre nagyobb önkéntes csoportokon tesztelik az oltóanyag hatékonyságát.
Celec biztosított arról, hogy a koronavírus elleni oltás csak akkor kerülhet forgalomba, ha a tesztek bebizonyították: a szérum biztosan nem káros az egészségre.
„A vakcinák tulajdonképpen nem különböznek a többi gyógyszertől abban a tekintetben, hogy azoknak is ilyen klinikai kísérleteken kell átmenniük. Ezért is jelenthetjük ki, hogy az orvostudomány jelentősen hozzájárult az emberek életének meghosszabbodásához”
– mondta a molekuláris biológus.
Mi lenne oltás nélkül?
Az oltással kapcsolatos elutasító magatartás tükröződik a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) nemrégiben készített felmérésében, ahol a válaszadók közel 28 százaléka egyértelműen elutasította a leendő koronavírus elleni vakcina beadatását, további 31 százalék pedig bizonytalan volt.
Celec szerint ha nem kezdünk valamit ezzel az oltásellenes hangulattal, a kutatások tulajdonképpen feleslegesek.
„Hozzá kell tenni, hogy minden fertőző betegség esetében más mértékben van szükség a lakosság beoltottságára. Az új koronavírusnál ez még egyelőre nem tisztázott, de a becslések szerint a lakosság kétharmadának kellene beoltatnia magát, ha meg akarjuk állítani a vírus terjedését. Ezt az arányt a közeljövőben biztosan pontosítják majd, de azt már most előre lehet tudni, hogy ha ezt nem érjük el, akkor a vírus továbbterjed, és még a beoltottak sem érezhetik magukat 100 százalékig biztonságban”
– mondta lapunknak Celec.
Hozzátette: ugyan a koronavírust a járványügyi szakemberek nem szívesen hasonlítják az influenzához, az oltottság mértékét azért érdemes összevetni.
„Az influenza ellen a lakosság évente mindössze 5 százaléka oltatja be magát, így a járvány könnyen szedheti áldozatait. Becslések szerint Szlovákiában évente 800–1000 ember hal meg ettől a megbetegedéstől. Erről viszont nem beszélnek minden nap a hírekben, így valahogy elfogadjuk, és úgy tűnik, nem is nagyon zavar bennünket. Sajnos”
– zárta a szakember.
Nézzük a tényeket
A koronavírus-járvány idején különösen fontos, hogy bízzunk a szakemberek véleményében, és kövessük a hozzáértők előírásait. A biztonságos védőoltás kifejlesztésén szerte a világon dolgoznak, és nem véletlenül ölnek milliárdokat a kutatásokba. A vírusok több száz évvel ezelőtt is léteztek (még mielőtt bármiféle orvosi laborban előállíthatták volna őket), és bizony akkor is tizedelték az emberiséget. A védőoltásoknak köszönhetően viszont nagyon sok halálos kórt sikerült visszaszorítani.
Ami pedig a mikrocsipeket illeti, érdemes megemlíteni, hogy az összeesküvés-hívők már a H1N1 tíz évvel ezelőtti terjedésekor is emlegették az oltásba rejtett megfigyelő-berendezéseket. Ezzel kapcsolatban még a mai napig is találhatók különféle álhírek az interneten. Abban is biztosak lehetünk, hogy ha a jövőben újabb vírusok bukkannak fel, újra előkerül a mikrocsip mint téma.
Hasznos tanácsok a jövőre nézve
Az akadémia tudósai szerint a kutatásokból nemcsak fontos elméleti következtetéseket sikerült levonni, az eredményeknek gyakorlati hasznuk is van.
Elsősorban azt tanácsoljak az embereknek, hogy legyenek óvatosak a túlzott magabiztosságukkal kapcsolatban: a legtöbb ember úgy gondolja, hogy meg tudja különböztetni az igazságot a hazugságtól, de gyakran tévednek, és azok, akik a leginkább túlbecsülik magukat, a legsebezhetőbbek a dezinformációkkal szemben.Emellett a médiatudatosság fejlesztése is kulcsfontosságú. A kutatások azt mutatják, hogy még az egyszerű tippek és technikák is segíthetnek a valódi hírek és az álhírek megkülönböztetésében.A dezinformációk elleni küzdelem fontos része az is, hogy az emberek odafigyeljenek a saját érzéseikre. A stresszkezelés fejlesztése és az általános mentális jóllét az összeesküvés-elméletekkel szemben is ellenállóvá tesz.Ami pedig az állam szerepét illeti, a tudósok kiemelik, hogy az intézményekkel szembeni bizalom növelése és a jobb gazdasági helyzet hosszú távon gátat szabhat az álhírek terjedésének.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
