Néhány tyúkot nem kell regisztrálni, de aki pénzt akar a leölt kecskéiért, annak nincs választása Lajos P. János2025. 04. 09., sze – 18:12 Pozsony |
Ma (szerda) ugyan lejár a határidő az illegálisan tartott haszonállatok regisztrációjára, de a regisztráció maga folytatódik és kötelező. Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet elsősorban a száj- és körömfájásra fogékony állatok beregisztrálását várja, de regisztrálni kell már egy család méhet is.
Máig (április 9.) adott lehetőséget az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) az illegálisan tartott állatok utólagos regisztrációjára, de a mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a regisztráció továbbra is kötelező.
A Haszonállatok Központi Nyilvántartásába (CRHZ) mindenkinek regisztrálnia kell, aki egy vagy több szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést, lovat, méheket, vagy több mint 300 tojót, több mint 1500 húsbaromfit, 5 vagy több futómadarat tart
– tájékoztatta az Új Szót Veronika Daničová, a mezőgazdasági minisztérium szóvivője. Állítása szerint a jegyzék már 2003 óta létezik. A nyulakat viszont nem kell, mert szerinte még nem szerepelnek a CRHZ nyilvántartásában. Mivel 300 tojót vagy 1500 húsbaromfit kevés háztájiban tartanak, a tyúkok regisztrációja miatt nem kell aggódniuk a gazdáknak.
Simon Zsolt (Magyar Fórum) volt mezőgazdasági miniszter szerint azonban még mindig probléma, hogy az ŠVPS honlapján elérhető rendelet „minden állattartóról” beszél, nem csak a fertőzésre fogékony állatok esetében írja elő a regisztrációt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Felügyelet (ŠVPS) két napot adott a nem regisztrált tenyészetek regisztrációjára az egész országban. A felhívás szerint minden állatot, még a tyúkokat és a nyulakat is regisztráltatni kell, ráadásul 33 eurót kérnek a regisztrációért.
Két napot adott az Állami Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Felügyelet (ŠVPS) arra, hogy regisztrálják az emberek az illegálisan tartott állataikat. A felhívást április 7-én tették ki a honlapjukra, és április 9-éig, vagyis szerdáig adtak időt az érintetteknek.
Ez vonatkozik a kis, háztáji állattartókra, és a nagyobb, több állatból álló tenyészetekre is. A regisztráció azonban nem ingyenes: a természetes személyek 33 eurót, a jogi személyek 100 eurós illetéket fizetnek.
A felügyelet által a saját honlapján megjelentetett felhívás alapján azonban a regisztráció minden állatra vonatkozik, az egész ország területén, tehát nem csak a száj- és körömfájásra fogékony állatokra, hanem minden haszonállatra. Ez azt jelenti, hogy a háztájiban tartott tyúkokat és nyulakat is be kell jelenteni, pedig azokra a fertőzés nem veszélyes.
A rendelet minden állattartóra és minden haszonállatra vonatkozik
Simon Zsolt (Magyar Fórum) korábbi mezőgazdasági miniszter szerint a felügyelet több hibát is elkövetett, ráadásul rendkívül szoros határidőt adott meg.
A felhívás szerint minden állattartónak regisztrálnia kell, vagyis azokat is regisztrációra kényszerítik, akikre a törvény nem vonatkozik
– magyarázta Simon. A törvény szerint azoknak is kell regisztrálniuk, akik legalább egy disznót, marhát, kecskét vagy juhot tartanak. „Azoknak azonban nem, akik a haszonállatot legfeljebb fél évig tartják. Ez a mai napig így van a törvény alapján kiadott miniszteri rendeletben” – tájékoztatott a volt miniszter.
Ugyancsak nem kellett bejelenteni, ha valaki legfeljebb 50 tyúkot vagy legfeljebb 100 nyulat tartott otthon. Szerinte a rendelet nem egyértelmű, és nem is csak a száj- és körömfájásra reagál. „Ha a járványt akarják megfékezni, akkor a betegségre fogékony állatok, tehát a disznók, marhák, juhok, kecskék regisztrációját kellett volna kötelezővé tenni” – mondta Simon.
A felügyelet a honlapján nem pontosítja, milyen állatokra vonatkozik a regisztrációs kötelezettség, igaz, egy kiadott szórólap alján már azt írja, hogy csak a fogékony állatokat, vagyis a disznót, szarvasmarhát, kecskét és a juhot kell regisztrálni.
Érdekes Töltse ki a regisztrációs kérvényt, és mellékelje az igazolást arról, hogy használhatja állattartásra az adott parcellát vagy épületet (a kérvény az 1-es számú melléklet)Töltse ki a regisztrációs űrlapot (2. számú melléklet)Fizesse be a regisztrációs illetéket – természetes személy 33 euró, jogi személy 100 euró.Mutassa be személyesen a kitöltött nyomtatványokat a regionális állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági felügyeletnél, ahol ezt megerősítikA lepecsételt dokumentumokat küldje el a következő címre: CRHZ, Rosinská cesta 12, 010 08 ŽilinaA regisztráció alapján megkapja a tenyészet regisztrációs számát, amit használni kell minden szállítás vagy változás bejelentése esetén Hogyan kell regisztrálni a haszonállatokat A regisztrációért fizetni kell
Azt is kifogásolja a volt miniszter, hogy „elfelejtették” közölni, hogy a regisztráció díjköteles. „Annak is 33 eurót kell fizetnie, aki egy kecskét vagy birkát tart Tőketerebesen, hogy lelegelje a kertjében a füvet” – magyarázta Simon. Ezt a változást tavaly szeptemberben vezette be a minisztérium.
Azért van olyan sok »fekete gazdaság«, mert 33 eurót kell fizetni azért, hogy beregisztrálom, hogy tartok egy disznót fél évig
– mondta a volt miniszter. Tavaly szeptemberig ugyanis csak be kellett jelenteni a háztájiban tartott állatot, most viszont már regisztrálni kell, amiért pedig regisztrációs illetéket kell fizetni.
Szerinte ez illetékfizetési kötelezettség azért is méltánytalan jelenleg, mert az állam a járványt próbálja megfékezni. „Rendkívüli helyzet van, és ha az államnak szüksége van a járvány miatt arra az információra, hogy hol milyen állatot tartanak, akkor a háztáji gazdaságok számára például 5 birkáig elengedhették volna az illetéket” – véli Simon. Szerinte ezt a kormány akkor is megtehette volna, ha törvénymódosítás kellene hozzá. „Bármilyen törvényt tudnak 2 nap alatt gyorsított eljárásban módosítani, ezt miért nem?” – kérdezi Simon.
2019-ig volt kivétel
A minisztérium tájékoztatása szerint már 2019-től kötelező a regisztráció akkor is, ha csak 1 állatot tartanak az emlős haszonállatok közül. „Szlovákia 2019-ig kapott kivételt, addig elég volt regisztrálni azt a háztáji gazdaságot, ahol csak két vagy több sertést tartottak” – tájékoztatott a minisztérium.
A 33 eurós illetéket a természetes személyeknek csak egyszer, a regisztráció alkalmával kell befizetni, és akkor is csak 33 euróba kerül, ha többféle állatot tart, például a disznók mellett vannak kecskéi vagy juhai is.
Richard Takáč mezőgazdasági miniszter szerint nem kell büntetést fizetnie annak, aki most regisztrálja állatait, de a tárca arra már nem adott egyenes választ, hogy mi lesz azzal, aki lekéste a mai határidőt. A farmot még azelőtt regisztrálni kell, hogy az állattartás megkezdődött volna, így akár bírság is kiszabható azokra, akik csak később regisztrálnak.
Simon Zsolt felelőtlenségnek tartja azt is, hogy a regisztrációért a természetes személyektől 33 eurót kérnek, és szerinte félrevezetően nevezi ezt „illetéknek” a minisztérium .
Ez nem állami illeték, ez a regisztert vezető állami vállalat árlistáján szereplő ár, amit a miniszter utasítására eltörölhetnének, vagy felfüggeszthetnének a járvány idejére
– magyarázta Simon.
Kártérítés csak a regisztrált állatok után jár, kivéve Bakán
Akik viszont nem akarják kockára tenni az állami kártérítést, amit a jelenlegi járvány miatt leölt állatokért fizet a minisztérium, azoknak mindenképpen regisztrálnia kell.
A kompenzáció feltétele a regisztrált tenyészet
– tájékoztatott a minisztérium. Ennek némileg ellentmond, hogy az elsőként megfertőződött telepek környékén – Bakán, Medvén és Csiliznyáradon – lévő, nem regisztrált háztáji gazdaságok kaptak/kapnak kártérítést. Richard Takáč legalábbis többször állította ezt, a héten pedig már arról tájékoztatott, hogy megkezdik a kártérítés kifizetését a gazdáknak.
A regisztrációval csak elkezdődik a bürokrácia
Az állatok, pontosabban a farm regisztrációjával azonban nem ér véget a bürokrácia.
A regisztrált állatokról minden változást jelenteni kell, azt is, ha eladták, azt is, ha levágták, de ugyanúgy azt is, ha a tehénnek borja született
– magyarázta az Új Szónak Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke.
A következő probléma, hogy az elmulasztott tájékoztatást is bírságolják, ráadásul a CRHZ azt szereti, ha a kommunikáció elektronikusan folyik. „A CRHZ meghatározza a farm számát, amit elküld az állattartónak a belépési adatokkal együtt a CRHZ honlapjára, amelynek segítségével elektronikusan tud minden változást jelenteni” – tájékoztatott a miniszter.
Simon szerint ez komoly akadály lehet, mivel sok állattartó már az idősebb korosztályba tartozik, sokuknak nincs elektronikus csippel ellátott személyije, nem használják az e-Slovensko portált, ezért nem tudnak elektronikusan kommunikálni.
A volt mezőgazdasági miniszter szerint a szaktárca ezzel tönkreteszi a vidék agrárjellegét.
Ezzel megszűnhet az egyes régiók jellegzetessége, a vidéki, háztáji jellegű gazdaságok ellehetetlenülnek, pedig a vidéki embernek mindig is sajátja volt az állattartás
– magyarázta Simon.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
