Néhány gondolat a Független Kisgazdapárt szerepéről és múltjáról

Néhány gondolat a Független Kisgazdapárt szerepéről és múltjáról

Miután elindult a kampányidőszak, nem árt, ha egy kis figyelmet fordítunk egy olyan pártra is, mely történelmi gyökereivel helyet kellene, hogy kapjon a választások folyamán a parlamentbe befutók között. A Független Kisgazdapárt olyan múlttal rendelkezik, amelyben a hagyományos nemzeti és keresztény értékrend, a magyar föld és mezőgazdaság, a kisgazdaságok és gazdák érdekeinek képviselete a tényleges szempont.

Az FKgP azonban viharos múlttal rendelkezik. Ennek oka elsődlegesen éppen értékrendjéből fakad, mely elég okot szolgáltatott a múltban, de a jelenben is arra, hogy folyamatos támadások, ellehetetlenítések össztüzében álljon.

Teljesen természetes, hogy a Független Kisgazdapártban korábban ténykedők, és abból jól megélők támadják mind magát a Független Kisgazdapártot, mind Hegedüs Péter elnököt. Nyilván, hiszen az új elnök megakadályozta a történelmi jogfolytonossággal bíró FKgP teljes szétzüllesztését, egyben a korábban, a pártból jól megélők elől is elzárta a csapot. A torzsalkodók, akarnokok, puccsisták és karrieristák kikerültek ugyan a pártból, de tevékenységüket partvonalon kívülről is folytatják, és mindent elkövetnek, hogy besározzák az elnököt. Vajon hol tartana most a Független Kisgazdapárt, ha ezekkel a tagokkal minden maradt volna a régiben?

Jönnek az MSZMP-s múlttal, de azt már elfelejtik megemlíteni, hogy a jelenlegi elnök édesanyja is FKgP tag volt, hogy a nagyapját agyonverték az Andrássy út 60-ban, hogy Hegedüs Péter, mint televíziós bemondó és a Magyar Rádió Krónika c. műsorának szerkesztője szakmai tehetségét csak úgy bontakoztathatta ki, hogy kötelezték a pártba történő belépésre, aminek két évig sem volt tagja, és amiben semmilyen funkciót soha el nem látott. Megjegyzendő, nem ő volt az egyedüli, akit az MSZMP-s időkben erre kényszerítettek (bár ezt az elvtársak úgy fogalmazták meg négyszemközti beszélgetés közepette, hogy „javasolják” a belépést). Ez akkor sajnos úgy működött, de ez nem jelent automatikusan kollaborációt.

Miért nem zavarja a torzsalkodó volt kisgazdákat Orbán, Kövér, Varga Mihály, Martonyi János – és még sorolhatnánk tovább – KISZ-es vezetői vagy MSZMP- s múltja? Miért? Pedig nekik nagyon is sok közük (elsősorban Orbánnak) volt a Független Kisgazdapárt szétmorzsolásához. Egyébként is mindenki tudja, hogy a Fidesz ma is tele van volt MSZMP-sekkel. Torgyán Józsefről már említést sem kellene tennünk, aki köztudottan III/III-as múltjával a Független Kisgazdapárt elnöke lehetett.

Nagy Ferenc József korábbi, Torgyán által megpuccsolt FKgP elnök nyilatkozta:

“A Kádár-rendszernek nagy tapasztalata volt a beépülésben. Bukása előtt kirajzottak káderei, s megtapadtak a legkülönfélébb szerveződésekben. A kisgazdapártra különösen fájt a foguk, hiszen az negyvenötben 57 százalékos, özönvízszerű győzelmet aratott. Ez az emlék élhetett a baloldali vezetőkben, amikor a legképzettebb embereiket küldték ránk. Kimondom, akkor is kimondtam: Torgyán József egy csodálatos képességű ember e játszmában, ő magát is úgy aposztrofálja, hogy üstökös, zseni.”

Mellesleg Hegedüs Péter átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon, mely bizonyította, hogy semmilyen olyan jellegű politikai tisztséget és tevékenységet nem folytatott a kádári éra alatt, ami miatt szégyenkeznie kellene. Az ő lapja teljesen tiszta.

Hírdetés

A volt kisgazdáknak talán nem annyira Hegedüs elnök múltjával kellene foglalkozniuk, mint inkább azzal, hogyan lehetséges az, hogy a III/III-as Torgyán lehetett a korábbi elnök, aki köré olyan személyek csoportosultak, akik padlóra küldték a kisgazdákat.

Mert a cél az FKgP szétverése volt, hogy politikailag ezt a történelmi pártot – ismételten megerősítve: mely hagyományosan a magyar föld védelmében és gyarapításában összefogta a gazdákat és markáns nemzeti alapon működött – leradírozzák a magyarországi független pártok palettájáról.

Egy olyan trauma után, ami az FKgP-t érte, a földről felállni nagyon nehéz feladat. Visszaszerezni a választók bizalmát, visszaadni a hitet a hagyományos kisgazda értékrendet magukénak valló embereknek, egy rendkívül hosszú és küzdelmes folyamat, amelyre az FKgP mostani vezetői vállalkoztak állandósult, személyüket és magát a pártot ért támadások közepette.

Történelmi tény, hogy a Független Kisgazdapárt az 1945, majd 1990 után is előbb a szovjet, majd a nyugati érdekszférába került Magyarország egyetlen, a „rendszerváltást” követően nem az MSZMP által kreált műpártjaként a legnagyobb ellenállást jelentette a külföldi politikai és gazdasági térnyerők számára céljaik elérésének érdekében. Jelenleg egy erős Kisgazdapárt számukra ugyanazt a veszélyt jelenti, mint korábban a történelem folyamán. Az FKgP szétverői pedig ahelyett, hogy ezt felismernék és gátat szabnának ennek a tendenciának, csupán önös érdekeik mentén (vagy éppen a szolgálati útmutatásnak megfelelően) cselekednek, amivel akár akarva, vagy éppen akaratlanul is ártanak a kisgazda hagyományoknak és mindazoknak, akik hisznek még az egyetlen történelmi magyar párt küldetésének fontosságában.

Hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy érdekes módon a volt FKgP tagság többsége 2002 után helyét keresve a magyarországi politikai palettán a Jobbik céljait és megerősödését, valamint programját megismerve, helyét éppen ezen nemzeti radikális párt mellett találta meg akár szimpatizánsként, akár a tagság soraiban. A Jobbik szavazóbázisának legalább 8-9 százalékát a volt FKgP szavazótábora adja még ma is. Ez a bázis nem a Túri-Kovács féle Kisgazda Polgári Egyesületet (mely beintegrálódott a Fideszbe, de teljesen súlytalan és megszavazta azt, hogy a magyar föld védelme az új, a Fidesz által kreált alkotmányban ne szerepeljen) támogatja, még csak nem is a Horkovics-Kováts János által fémjelzett „A Kisgazdapárt” nevű formációt, hanem a Jobbikot.

A Független Kisgazdapárt természetesen szeretné a szavazóbázisát és a hagyományos kisgazda értékrendet képviselő korábbi szavazóinak bizalmát visszanyerni. Ez azonban egy hosszú folyamat, amit állandó ellenszélben (például minimális média-megnyilvánulási lehetőség) az acsarkodók és kicsinyes, személyes érdekeket képviselő bosszúállók mindennapos rosszhír keltése közepette kell megtennie. Sorozatos feljelentésekkel – melyek a Hegedüs Péter vezette párt törvénytelen működésére vonatkoztak – jó ideig arra kényszerítették a vezetést, hogy az a pártépítés helyett egy állandó, a hatóságokkal történő viaskodással legyen elfoglalva.  Ennek az lett a vége, hogy sem az Állami Számvevőszék, sem az adóhatóság (az Apeh, majd a NAV) nem tartotta megalapozottnak ezeket a „beadványokat”.

A fejlődési azonban mindennek ellenére megindult, a vidéki szervezetek folyamatosan alakulnak vagy újraszerveződnek, ami tény. Van valami, amit Hegedüs Péter elnök jól végez, és ami a legfontosabb: pártot épít egy fiatal csapattal, és nem foglalkozik azokkal, akik önös céljaik érdekében, vagy éppen más indíttatásból igyekeznek ezt a folyamatot gáncsolni.

Szépe Áron

Nemzeti InternetFigyelő


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »