Gyermekek és felnőttek énekétől zengett advent első vasárnapján, december 3-án a váci piarista templom, ahol pappá szentelésének negyvenedik, kántori szolgálatának ötvenedik évfordulóját ünnepelte Varga László zeneszerző, az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) központi igazgatója, a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet (MALEZI) egyházzenei főreferense, a váci székesegyház karnagya.
A hálaadó szentmise kezdetén felhangzott a Rorate caeli, a jubiláns közben meggyújtotta az első adventi gyertyát. Ezután a rokonság és mindazok nevében, akik az OMCE, a MALEZI, a Magyar Katolikus és Kossuth Rádióban, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, valamint a Váci Székesegyházi Kórusiskola vezetésében László atya munkatársai, Acsainé Dávid Ágnes igazgató és Krauszman Péter, a Cecília Kórus képviselője üdvözölte a jelen lévő főpásztort, Marton Zsolt váci püspököt, az ünneplő egyházzenész lelkipásztornak pedig így mondtak köszönetet: „Sokan vagyunk, akik nagyon sokat köszönhetünk neked. Hitet, zenei képzettséget, közösséget, hivatást, házastársat, barátságot, otthont, befogadást, elfogadást és szeretetet. Generációkat neveltél és nevelsz most is nagy szíveddel és életeddel Isten és egymás szeretetére a szent zene, a karvezetés és zeneszerzés eszközeivel. Megköszönjük a Jó Istennek a neki adott és értünk odaadott életedet.”
Marton Zsolt megyéspüspök, a szentmise ünnepi szónoka először a kórusiskolás gyermekekkel beszélgetett kedves közvetlenséggel az adventről és az egyházi évről, melyet egy szép utazáshoz hasonlított. „Jézus a mi utunk. Ő azt mondta, hogy én vagyok az út, az igazság és az élet”.
Ezután László atya negyvenéves papi és ötvenéves kántori szolgálatát, lelkipásztori és szakmai tevékenységét méltatta, amelyet Felsőgödön kezdett, Kartalon és Turán folytatott, harminchét év óta pedig Vácon és országszerte végez.
Papi jelmondatát is kiemelte: „aki szeretetben él, Istenben él és Isten őbenne” (1 Jn 4,16). „Laci atya ezt a szeretetet élte és éli, az ő szeretetének legmarkánsabb kifejezője pedig az ének és a zene. Kodály Zoltán azt mondta, hogy ez az édes anyanyelvünkhöz hasonló érték. De már az ókori filozófus Platon szerint is a zenének erkölcsi formálóereje van. XII. Piusz pedig hangsúlyozza az éneknek a vallási érzülettel való szoros kapcsolatát, míg a II. Vatikáni Zsinat kijelenti, hogy az Egyetemes Egyház zenei hagyománya felbecsülhetetlen értékű kincs. A kispapok zenei tanításáról is rendelkezik, melyben előírja, hogy szakember képezze a növendékeket. Laci atya hosszú időn át tanította négy egyházmegye kispapjait, és amikor ő énekel, akkor imádkozik; életével és működésével is erre tanít mindnyájunkat most is hűségesen.”
Lelkes énekkel köszöntötték mise végén az ünnepeltet énekkarai, a székesegyház Szent Cecília Kórusa és az általa létrehozott Váci Székesegyházi Kórusiskola, amelynek tagjaihoz csatlakozva Vereb Zsolt váci piarista házfőnök emelkedett szólásra: „Laci atya három évtizeden át tanította a mi piarista kispapjainkat is, de gimnáziumunk tanáraként is mindig olyan barátunk és munkatársunk volt, akit szívjósága, lelki tisztasága és hitelessége miatt a piarista rend lelki közösségébe római kinevezéssel konfráterévé fogadott.”
A jubiláns atya válasza nagyon személyes volt: „Az egyik tanítási órám végén spontán hirtelenséggel megkérdezte tőlem nagy hangon az egyik énekes fiú: Laci atya, miért lettél pap? Akkora csend lett, hogy erre nem számítottam. Egy másodperc alatt átsuhant bennem dogmatika, morális, biblikum, minden, amit ilyenkor mondani lehet, de a szívemből mégis ez az egyszerű és letisztult őszinte mondat tört elő: – Mert szeretem Jézust. – És láttam a szemükön fiataljaimnak, hogy értik. Mindent értenek. – És Ő is szeret engem – mondtam nekik; mert tapasztaltam, hogy mindvégig velem volt és van most is, megvédett és segített az évtizedek folyamán.
Nagyszerű püspököket, papokat és szerzetesnővéreket ajándékozott számomra a jezsuita, karmelita, vincés, örökimádó és piarista rendekből, a regnumi és egyházmegyés atyák közül, akik neveltek és példaképeim voltak. Megköszönöm Mária oltalmát és Szent Cecília pártfogását.
Hálás vagyok nagyon, és mérhetetlenül megtisztelve érzem magam, hogy engem, a gyengét és erőtlent kiválasztott, szolgálatába hívott, és zenészpapi küldetésemben megtartott az Úr” – mondta meghatódottan Varga László.
A pápai és magyar himnusz elhangzása után újra felzúgott az Istent dicsőítő imádság és a váci székesegyház kórusainak ünnepélyes karéneke.
Forrás: OMCE/Váci Egyházmegye
Fotó: Váci Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
