22. alkalommal érkeztek fiatalok az elszakított országrészekből az anyaországi Tatára, hogy a közös testvérvárosban a tatai fiatalokkal együtt egy hetet töltsenek el a művészetek jegyében.
A művésztáborba a tataiak mellé a felvidéki Szőgyénből, az erdélyi Szovátáról és a vajdasági Magyarkanizsáról 6-6 tehetséges fiatal érkezett, akik egy nemzetet képviselve együtt élvezik a szervezők és a művésztanárok gondos szeretetét.
A két szekcióban zajló foglalkozások, a szépművészet és a kézművesség gazdag palettáját nyújtják a tehetséges fiatal alkotóknak, míg az irodalmi foglalkozások a Jókai-emlékév jegyében zajlanak.
A megnyitón Michl József, Tata polgármestere köszöntötte a tábor résztvevőit, aki azzal a gondolattal bíztatta őket:
„Isten megteremtette a világot, amihez mindenkinek hozzá kell tenni a saját alkotását, a saját teremtését, mert ez által lesz több és jobb a világ. Az életben ez az egy önzés van megengedve, hogy minél többet teremtsetek, gazdagítsátok a világot, amivel ti magatok is gazdagabbak lesztek. A táborzárón majd láthatjuk, hogy milyen nagyszerű alkotások teremtődtek a kezetek és a szorgalmatok nyomán” – mondta Tata első embere, majd olvasásra és a könyv szeretetére bíztatta a fiatalokat.
Az augusztus első hetében zajló tábor Osgyáni Zsuzsanna, a tábor megálmodója és szervezője, a tatai önkormányzat külkapcsolatokért felelős munkatársa irányításával zajlik.
A foglalkozásokat kísérő programok tarkítják, mint a városnézés kisvonattal, közös fagylaltozás, filmvetítés és interaktív bemutatók, amikor a Kárpát-haza négy szegletét képviselők ismertetik településeik jellegzetességeit, érdekességeit és mindazt, amit a múltból örökölve folytatnak és tovább éltetnek, hogy Jókaihoz híven elmondhassák: „vannak vidékek, amiknek múltja belesugall a jelenbe…s mint egy örökké tartó álom, belerémlik az ébrenlétbe.” Vagyis a jelenbe.
Az ünnepélyes megnyitón megismerték Tata „igéző városának” (Jókai nevezte így a várost) művészeti és épített örökségét.
A bemutatkozások alkalmával a résztvevők tovább ismerkedtek a testvértelepülések jellegzetességeivel, hagyományaival.
A hét folyamán ki-ki bemutatta települését és annak nevezetességeit, így a Magyarkanizsáról és a Szovátáról érkezők mellett a szőgyéniek is. Így történt, annak nyilvánvalósága, hogy valóban „vannak vidékek, melyek belesugallanak a jelenbe”, miként azt Jókai is írta az Útleírásokban.
A hét folyamán a foglalkozások irányítói: Gútay János szobrász, Juhász Tímea keramikus, Kóthay Péter képzőművész tanár, Sulyok Teréz festőművész, Szőgyénből Baracska Árpád alkotó, restaurátor, Svajcer Edina a szőgyéni Tájház és Régészeti Múzeum vezetője és Sárai Melinda az Alkotóműhely tagja, Magyarkanizsáról Erdélyi István fafaragó, Nyilas Leonov Anita és Kormányos Kávai Lívia a magyarkanizsai Kézműves Zengő alkotóműhely képviselői.
A művészeti foglalkozások mellett az irodalmi foglalkozásokat Gútay Jánosné irodalom tanár vezeti, aki a nagy mesemondó életének részleteibe és Az aranyember című regény történéseibe vezeti be fiatal hallgatóit.
A tábor ünnepélyes zárókiállítására augusztus 9-én, a Menner Bernát Zeneiskola hangversenytermében kerül sor 14 órai kezdettel, amikor a résztvevők bemutatják a hét folyamán készült alkotásaikat és irodalmi ismereteiket, majd rövid előadás keretében idézik meg Tímár Mihály és sorstársai történetét.
Ezt követően vesznek majd egymástól búcsút a tatai és a Tata testvértelepüléseinek képviseletében résztvevő fiatalok, az őket kísérő felnőttek, foglalkoztatók, művésztanárok, kézműves mesterek, szervezők.
Míg egy héten át folyik a tartalmas és igényes közös munka – a művészetek gyakorlása és az irodalmi ismeretek gazdagítása – a résztvevők szívében erősödik az együvétartozás érzése, ami túlmutat azokon a határokon, amellyel 105 évvel ezelőtt Trianonban szétszakították az egy nemzethez tartozókat.
Az együtt töltött hét közös programjai, a barátságok születése és erősítése bizonyítja azt, hogy az államhatárok ellenére a magyar nemzet történelemben, kultúrában, művészetekben, irodalomban összetartozik.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
