Elsőre talán furcsa cím ez egy nekrológnak, de ha ismerjük az életviteléhez képest matuzsálemi életkort megért Jerry Lee Lewis gúnynevét, akkor talán nem is annyira. A rock and roll fenegyereke ugyanis a „Killer”, azaz a „Gyilkos” becenevet kapta, amire fékevesztett zongorajátéka mellett a későbbiek során azzal szolgált rá, hogy hasonlóképpen „tűntek el” mellőle egyes feleségei, mint ahogy az a hírhedt angol uralkodó, VIII. Henrik esetében történt. Míg Henriknek hat, Jerrynek hét nőszemény is örök hűséget fogadott, ráadásul az egyik épp a 13 éves unokahúga volt, ami miatt a sztár egy jó ideig közutálat tárgya lett.
A rock ‘n’ roll az nem egy tánc, énekelte a 80-as évek derekán a budapesti underground egyik kultfigurája, Pajor Tamás, a Neurotic zenekar koncertjein. És valóban, a rock ‘n’ roll ugyanis egy (nemcsak) zenei forradalom volt az ötvenes évek közepén, ami gyakorlatilag felforgatta a világot. Ahogy évekkel később a „stafétát” átvevő brit zenekarok legismertebbjei, a Beatles és a Rolling Stones esetében is kiosztották a szerepeket, pár évvel korábban, a rock and roll térhódítása idején sem volt ez másképp.
Amíg a Beatles volt a jólfésült, „simulékony”, dallamos csapat, a Stones a „rosszarcú” vagányokból álló zajos galeri. A vicc az, hogy épp a Beatles tagjai voltak külvárosi prolik, a Stones legénysége pedig jómódú családok sarjaiból verbuválódott. Ez a párhuzam a rock and roll esetében is jelen volt. Míg Elvis, Buddy Holly és Bill Haley voltak a „jófiúk”, addig Chuck Berry, Little Richard és Jerry Lee Lewis a „botrányos fazonok”. Aki ismeri az előadók életrajzát, az tudja, hogy ez a sztereotípia részben marketingfogás, részben pedig a zenéjükből fakadó eltérések számlájára írható, azt azonban nem lehet mondani, hogy felettébb erkölcsös életet éltek, még akkor sem, ha Richard és Lewis köztudottan istenfélők voltak. Főleg Jerry azonban mástól nem nagyon félt…
Jerry-t már gyerekkorában megfogta a fekete zene, a helyi bár mögé sündörögve hallgatta az akkor 18 éves BB King játékát. A rhythm and blues, a boogie-woogie, a country és a gospel elemeiből hamar összegyúrta saját stílusát. Amikor édesanyja a texas állambeli Southwestern Assemblies of God University nevű keresztény egyetemre íratta, Lewis boogie-woogie stílusban adott elő egy Istent dicsőítő szerzeményt, ami miatt azonnal eltanácsolták az iskolából, mivel akkoriban ez hatalmas szentségtörésnek számított. Talán ez volt az első úgynevezett „botránya”. Időközben a modernebb zenei stílusok előtt is megnyíltak a templomok kapui, és Lewis nem kis iróniával mondta:
Azért az furcsa, hogy ugyanazt a zenét játsszák ma a templomokban. A különbség az, hogy én tudom, hogy az ördögnek játszom, ők meg nem.”
Az igazi fordulópont Jerry életében akkor következett be, amikor 1956-ban Memphisben Jack Clement producer és hangmérnök fantáziát látott Jerry előadásában és stúdiófelvételeket rögzített vele a Sun Records számára. A kiadó tulajdonosa, Sam Phillips tető alá hozott néhány session-felvételt, amelynek során Lewis számára is lehetőséget nyújtott arra, hogy olyan előadókkal játsszon, mint Carl Perkins vagy Billy Lee Riley. 1956. december 4-én Memphisben, Elvis Presley, Johnny Cash és Carl Perkins társaságában került sor egy jól sikerült örömzenélésre.
1958-ra Jane Mitcham és Dorothy Barton után Jerry már a harmadik feleségével, a 13 éves (!) Myra Gale Lewis-szal élt, aki egészen véletlenül épp az unoketestvére volt. Középkori királyi dinasztiáknál gyakran előfordult ilyesmi, de amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek. Ugyanis amikor ez kitudódott, rajongói – jogosan – hátat fordítottak neki, s addigi tízezres fellépési gázsija 250 dollárra zsugorodott! A botrány kirobbanásakor az éppen Angliában turnézó Lewis-t a koncertjén szó szerint lefütyülték a színpadról, és három fellépés után mehetett is haza Amerikába. Azonban az USA-ban sem tolerálták a fiatalkorúval kialakított vérfertőző viszonyát és hosszú évekre elpártoltak tőle.
Lewis 1984-ben vette el Kerrie McGarvert, aki élve megúszta mellette, bár Jerry a 70-es és a 80-as években szinte ki sem tette a lábát a különböző klinikákról és elvonóklúrákról alkohol- és drogfüggőségei miatt. 1981-ben kis híjján majdnem elvitte egy perforálódott gyomorfekély, és hasonló esetek többször is előfordultak vele.
Egyesek szerint ilyen életmód mellett már vagy tucatszor el kellett volna patkolnia, mások a Sátán földi helytartóját vélték benne felfedezni, utalva a billentyűs nyilatkozataira. Mindenesetre Keith Richards és a kultikus amerikai Pentagram frontembere Bobby Liebling (akiről még Ozzy Osbourne is azt nyilatkozta, hogy „azt nekem is nehéz megérteni, hogy még élek, de hogy Bobby él, az tényleg felfoghatatlan”) mellett ki szent meggyőződéssel, ki pedig kaján vigyorral az arcán emlegette, hogy ő a halhatatlan rock ‘n’ roll ikon, aki egészen biztosan szerződést kötött az Ördöggel. Hát, ezek szerint mégsem kötött szerződést vele, de hogy a rock halhatatlanjai közé került, az biztos. Hetedik felesége, Judith Brown a halálos ágyáig mellette maradt.
Aki nem ismerte, nézzen utána, mert őt látni és hallani kell! Legyen neki könnyű a föld.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
