Ukrajna és a tűzközelség miatt ugyan aggódik szülőhazájáért is a Washingtonban élő, mosonmagyaróvári származású Szimonisz László, aki négy amerikai elnököt szolgált tolmácsként. Úgy látja, Amerikában Biden elnök megítélése javulóban, Magyarország pedig eddigi politikáját megpróbálja most megmagyarázni – kevés sikerrel. „1956-ban az oroszok elöl menekültem, de megfogadtam, s ez most is érvényes: nem szabad félni.”
Szimonisz László 1956-ban pannonhalmi gimnazistaként az oroszok elöl – orvos édesapjával – az Egyesült Államokban menekült, majd évtizedeken keresztül négy elnök (Reagan, a két Bush és Clinton) mellett szolgált tolmácsként az amerikai Külügyminisztériummal szerződéses alkalmazottjaként.
Tíz unokán innen, nyolcvan esztendőn túl Washingtonból követi az orosz-ukrán háború fejleményeit, s nem titkolja aggódik a „tűzközelben” lévő szülőhazájáért is.
Az Új Szó Nálunknak elmondta: az Egyesült Államokban is előtérben van az ukrajnai háború, az összes hírcsatorna tudósítót küldött a helyszínre. Az amerikai hírszerzés jóval korábban bejelentette, hogy az oroszok támadni fognak. Szerinte úgy kalkuláltak, hogy emiatt esetleg Putyin meggondolja magát.
Szimonisz László hangsúlyozta, Amerikában elég sok ukrán származású ember él, akik demonstrációkat folytatnak a washingtoni orosz nagykövetség és a Fehér Ház előtt. Felvonulások, jótékony gyűjtések, önkéntesek toborzása mellett érdekesség, hogy hackereket is várnak.
Az az érzése, hogy a háború még egy ideig nem ér véget, s annak a lehetősége is fennáll, hogy más országokra is kiterjed a fegyveres konfliktus, főként határ menti területekre – például, ha Lengyelország MIG-eket küld Ukrajnába. „Nem örülök annak, hogy Magyarország ilyen közel van a háborús övezethez. Beregszász környéki ismerőseim most ezt mondták: „a trianoni diktátum, a sztálini deportálás, a szovjet-rendszer nem tudta a kárpátaljai magyarságunkat felszámolni, de úgy tűnik, hogy ez a helyzet ezt a felszámolást most elvégzi: a kárpátaljai magyarság (főleg a fiatal családok) jelentős része már nincs itthon, és félő, hogy legtöbben már nem fognak visszatérni (s mindez a menekülés órák alatt, a szemünk előtt zajlik).”
Szimonisz tartja a kapcsolatot az amerikai külügyi tárcánál egykori kollégáival, de mindenki nagyon szűkszavú ebben a témában. A konfliktusra Kína is odafigyel, hisz hosszú ideje feni a fogát Tajvanra, nem beszélve arról, hogy a hongkongi demokrácia leépítését is felgyorsítja, ha az oroszok sikerrel járnak. Úgy látja, ha nem is világháborúról, de világjelenségről kell beszélnünk, melynek hosszú távú következményei lesznek.
Biden elnökkel még szenátori korszakában személyesen is találkozott László. Az amerikai közvélemény részéről a megítélése nem a legjobb, főleg az afganisztáni kivonulás miatt. Most azonban úgy tűnik, a válsághelyzet segít neki: az infláció, a politikai megosztottság, a pandémia nem teremt számára könnyű helyzetet, sokan nem tartják elég határozottnak, de ez változóban van, s Biden jól jöhet ki a válságkezelésből. Kora alapján is több mint valószínű, hogy egy ciklust tölt majd az elnöki poszton – jósolta.
Bár kedden Joe Biden bejelentette, hogy Amerika felfüggeszti a nyersolaj importot Oroszországból, ez inkább csak jelképes lépés, mert viszonylag jelentéktelen mennyiségről van szó. A benzinár-emelkedés ugyan az Egyesült Államokat is érintette, szerinte azonban ennek kevés köze van a háborúhoz: 2008 óta nem volt ilyen magas az üzemanyag ára, de ez még mindig nem éri el a magyarországi, befagyasztott 480 forintos árat. Amerikában az átlagár – kedden – gallononként (3,8 literenként) elérte a négy dollár feletti szintet. Ha a 2008-as dollár értékét vesszük figyelembe, még messze vagyunk a tizennégy évvel ezelőtti ártól.
Magyarország megítélése eléggé vegyes Amerikában. „Az eddigi magyar külpolitikát sokan megpróbálják most megmagyarázni, ez azonban nem könnyű. Kétségtelen, hogy oroszbarátnak könyvelték el az országot, s ez a megbélyegzés ott maradt. Szülőhazám nem mindig a jó lóra tett: ezért sikertelen most igaza magyarázásában.”
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
