A Black Friday évről évre egyre hosszabb, a kedvezmények egyre harsányabbak, a vásárlás ma már hangulat, identitás és társadalmi reflex is egyszerre. Mégis, a reklámzaj mögött egy egészen más hang is egyre hangosabb. A Ne vásárolj semmit! nap, amely sokáig afféle alternatív aktivista kezdeményezés volt, ma már mozgalommá vált — legfőbb szószólója pedig egy olyan generáció, akiket a globális gazdasági rendszer fogyasztói gerincének szántak.
A túlfogyasztás elleni lázadás nem elmélet, nem absztrakt zöld gondolat, hanem nagyon is valós következményekből születik. A Buy Now! The Shopping Conspiracy (magyarul Vedd meg most: A shopping-összeesküvés) című Netflix-dokumentumfilm például a lehető legnyersebb módon mutatja meg, milyen árnyékot vet a bevásárlóközpontok fénye.
Ázsiai gyárakban emberek dolgoznak mérgező körülmények között, amelyek az egészséget és az emberi méltóságot is felőrlik. Távoli afrikai tengerpartokon, ahol valaha halászok szárították hálójukat, ma ruhabálákból álló irdatlan szeméthegyek magasodnak, amelyek „felelősen újrahasznosított” európai second hand holmikként kerültek a kontinensre.
A film végig úgy hat a nézőre, mint egy hosszúra nyúlt jeges hideg zuhany: a fast fashion rövid úton hulladékká válik – ráadásul ma már tudjuk, hogy zömmel műanyag hulladékká -, csak éppen a végeredmény, a szeméthegy nem a mi ablakunk alatt tornyosul.
Egy korosztály, akik nem vesznek be mindent
Ezek a képek különösen erősen hatnak arra a korosztályra, amely a mostani fogyasztói társadalom legsérülékenyebb, mégis legérzékenyebb szereplője: a Z generációra.
Ők a digitális bennszülöttek, akik 1995 és 2012 között születettek, és az okostelefonok, az internet és a közösségi média korában nőttek fel.
Egy nemrég publikált kutatás szerint a Z generáció tagjai több mint négy órát töltenek naponta online — és ebben a világban a vásárlás előtt nem kirakatban nézelődnek, hanem véleményeket, teszteredményeket, összehasonlításokat keresnek. A Z generáció tudatos vásárló: az impulzus vásárlás náluk ritka, sokkal inkább szűrik a márkákat értékek, hitelesség és társadalmi felelősségvállalás szerint. A kép ugyanakkor nem egyöntetű: ez a generáció vásárol a legtöbbet a neten – havonta 2,5 alkalommal hazai és 2,4 alkalommal külföldi oldalakról, mint a Shein és a Temu.
Ha egy cég gyanúsan fogalmaz a fenntarthatóságról, vagy leplezetlenül próbál zöldre festeni egy terméket, azt nem nézik jó szemmel. Tízből hét akár el is fordul egy márkától, ha úgy érzi, túlárazza magát vagy etikátlanul működik. Paradox módon ez a kritikus hozzáállás éppen abban az időszakban jellemzi őket, amikor sokuknak még nincs stabil jövedelme, és gyakran épp az ár az akadálya a fenntarthatóbb döntéseknek. A feszültség mégsem azt eredményezi, hogy feladják az elveiket — egy jelentős részük inkább visszafogja a fogyasztást, és választ olcsóbb, javíthatóbb, vagy épp használt alternatívákat.
Ez a tudatosság pedig nem marad meg az egyéni vásárlások szintjén. A közösségi médiában kialakuló új trendek — a minimalizmustól a decluttering videókig, az underconsumption TikTok-jelenségig — új normákat teremtenek: a rendetlenség helyett a rendezettség, a birtoklás helyett a használat, a mennyiség helyett a minőség válik menővé.
Mintha egy generáció egyszerre jött volna rá arra, hogy túl sok a dolog az életében — és túl kevés a levegő körülötte.
A fogyasztás csapdájából új életstílus lesz
Az antimaterialista törekvések azonban nemcsak influencerek posztjaiból állnak. Valós, hús-vér közösségek épülnek köréjük. A Zero Waste mozgalomban social media csoportokban milliók adják tovább felesleges tárgyaikat úgy, hogy közben egyetlen forint sem cserél gazdát. A Buy Nothing Projectben az ajándékozás kultúrája épül újra: nem a „kidobom”, hanem a „neked adom” logikája az alap. Ezekben a közösségekben különös, ritka élmény válik hétköznapivá:
a tárgy önmagában nem érték, az számít, kit és hogyan szolgál.
Ez a szemléletváltás eddig talán marginálisnak tűnt, de most már aligha az. Kutatások szerint az amerikai Z generáció és a millenniumi korosztály több mint 70 százaléka vállalná a „Buy Nothing” kihívást az ünnepi szezonban — vagyis a legintenzívebb vásárlási időszakban. Ez pedig már nem trend, sokkal inkább társadalmi fordulat.
A vásárló döntése mindig politika is
A Tudatos Vásárlók Egyesületének mottója – A pénzed szavazat. A tudatos vásárlás nem csupán anyagi, hanem erkölcsi és politikai aktus is — egy apró, de annál jelentősebb lépés afelé, hogy a fogyasztás ne zsarnokoskodjon az életünk felett.
Minden nem megvásárolt felesleges termék egy apró szavazat arra, hogy másféle világot szeretnénk.
Mit kezd ezzel a helyzettel a kereskedelem?
A válasz még alakul, de egyre tisztább: az impulzusfogyasztásra épülő gazdasági modell megrendült. A fiatal vásárlók csökkenő márkahűsége, a greenwashing elutasítása és a megosztás alapú gazdaság felfutása azt üzeni a cégeknek: nem kommunikációs trükkökre, hanem valós változásra van szükség.
A vállalatok számára ez azt jelenti, hogy tartósabb terméket kell gyártaniuk; átláthatóbb működést kell kialakítaniuk; hosszabb garanciákkal, javítható eszközökkel, kevesebb zöldre festéssel kell számolniuk. A jövő piacán nem az lesz a legerősebb márka, amelyik a leghangosabban hirdet, hanem amelyik a legtovább szolgálja az embereket — és a legkevésbé terheli a bolygót.
A Ne vásárolj semmit! nap üzenete soha nem volt ennyire időszerű
A Ne Vásárolj Semmit! Nap minden évben a túlfogyasztás elleni jelképes tiltakozás. Ez a nap nem arról szól, hogy 24 órán át megálljon a világ – sokkal inkább arról, hogy mi magunk megálljunk.
Hogy átgondoljuk, mire vágyunk valójában.Hogy felismerjük, nem attól lesz teljes az életünk, amit megveszünk — hanem attól, amit megélünk.A Ne vásárolj semmit! nap pedig szimbolikus kapu a felismeréshez, hogy a fogyasztás nem sors, csak szokás. És minden szokás megváltoztatható.A nemávásárlás nem nélkülözés, hanem szabadság. És talán éppen erre van ma a legnagyobb szükségünk.A Tudatos vásárló 12 pontja a Black Friday-re és a karácsonyi vásárláshoz is jól jön:Kép: canva.comA Your Right, Your Planet (101196538) projekt az Európai Unió finanszírozásával jött létre. Az itt kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) nézeteit tükrözik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a European Innovation Council and Small and Medium-sized Enterprises Executive Agency (EISMEA) álláspontját. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé értük.
Ez a poszt „Ne vásárolj semmit!” A túlfogyasztással szembeni ellenállás motorja egy nem várt generáció először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
