A Napi Gazdaság online az MTI-re hivatkozva tegnap este öntött egy adag hideg vizet az internet adó miatt forrpont közelébe jutott közhangulatra. E szerint az új sarc plafonja magánszemélyek esetében havi 700, cégeknél havi 5000 forint lesz. Mielőtt hátradőlnénk, és gyorsan visszamondanánk részvételünket az internetadó ellen szervezett tüntetésről, azért nézzük meg tüzetesebben az ominózus törvénytervezetet!
149. A Tktv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép :
„4. § (1) Az adó alapja telefonszolgáltatás esetén a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról
a) indított hívások időtartama;
b) küldött üzenetek – szolgáltatóval kötött szerz ődés szerint számított – száma.
(2) Az adó alapja internet-szolgáltatás esetén az előfizető vagy az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban kifejezett adatforgalom .” (…)
(2) A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint :
a) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám,
b) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 5000 Ft/hó/hívószám.
(3) Az adó mértéke a 4. § (2) bekezdése szerinti adóalap esetén 150 Ft/megkezdett gigabyte.”
A hardcore csúsztatás még az MTI-nek is sok volt, akik ma korrigálták saját magukat:
Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy 2014. október 21-én 19.06 órakor kiadott, Adótörvények – Gigabájtonként 150 forint lesz az internetszolgáltatás adója című anyagunk 3. bekezdése helyesen:
A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege havonta magánszemélyek esetében legfeljebb 700 forint lehet, míg cégek esetében 5000 forint. (az eredeti bekezdést kiegészítettük)
Tehát két különböző adóalapról van szó. Mivel jelenleg a magyar internetezők döntő többsége már réges rég nem hívásalapú szolgáltatást használ, így a nagy fellélegzéssel fogadott plafon rájuk nem vonatkozik. Rövidebben: ha nem betárcsázós neted van, szívni fogsz.
Arról már nem is beszélve, hogy egy európai összehasonlításban méretes digitális lemaradásban levő országban elvi kérdés kellene, hogy legyen: a világhálóhoz való hozzáférést nem szűkíteni, és nehezíteni, hanem lehetőleg minél szélesebb rétegek számára elérhetővé kell tenni. De erről Havas Jon kolléga tegnap már bővebben írt.
A lényeg, hogy egyelőre úgy tűnik: a kormány tényleg komolyan gondolja, hogy szopórollerre ültet mindannyiunkat, és, ha ezen tegnap felhúztuk magunkat, akkor ma sincs rá semmi okunk, hogy lehiggadjunk.
Balogh Gábor
Forrás:jobbegyenes.blog.hu
Tovább a cikkre »
