A címben írt mondat természetesen az ellenzékieknek szól. Az, hogy a fideszesek a főnökük képét osztják, szívük joga, abba nyilván nem fogunk beleszólni. Ami viszont nagyon bosszantó, hogy az ellenzékiek nem jönnek rá, hogy csapdában vannak és kijönni sem hajlandók belőle. A poszt tehát az ellenzékieknek szól, a fideszesek töltsenek maguknak egy kávét, és próbálják élvezni; nekik nincs vele dolguk. Ők jól csinálják.
Ugye ott van az is mellette, hogy mit vegyél? És az meg nincs ott, hogy mit ne? :)
Bemelegítésként aki ellenzéki, és szokott politikai cikkeket megosztani és olvas is ilyeneket, pörgesse kicsit a facebook-falát. Mondjuk fél percig. És számolja meg, hányszor találkozik Orbán képével – ezek közül a fideszes ismerősök vagy a kormánypárti oldalak által reklámozott képek nem számítanak. Csak azok, amelyeket ő maga, vagy hasonló politikai beállítottságú ismerősök toltak. Fél perc alatt jellemzően 5-10 kép. Jó, mi? Nem jó.
Elsősorban is reklámozástechnikai alapvetés, hogy a saját műsoridőmben nem a konkurenciát tolom. Tegye fel a kezet, aki látott már olyan Nike reklámot, amelyben akárcsak a háttérben felbukkan egy Adidas-termék. Köszönöm, senki. Induljunk ki innen. Különösen akkor igaz ez, ha az ellenzék média-hozzáférése minden szempontból töredéke a kormánypárténak. Akkor abból a kevésből, amim van, nem adok a fő ellenfélnek. Szerintem ez alap.
Akkor lássuk az okokat. Nekem kettő jut rögtön az eszembe, egyik jobb mint a másik, és mindkettőnél mélyebb problémák vannak, amelyeket az ellenzéknek kell megoldania. Mi, ellenzéki szavazók, persze addig is viselkedhetünk tudatosan.
1. A megosztott posztok általában cikkek, Index, HVG, 24, telex, stb. A cikk van úgy beállítva, hogy a Orbán képe a fő illusztráció, amikor fészen megosztod, azt fogja kitenni. Lehet ugyan valamit machinálni rajta, ha van másik kép a cikkben, vagy lehet törölni is a képet a megosztásban, de egyrészt ezt sokan nem tudják, másrészt akkor nem lesz feltűnő a megosztás. Miért teszik ezt az említett oldalak? Mert az orbánkép jó reklámhordozó. A fideszesek – ha olvasnak innen bármit is – nem idegenkednek tőle. Az ellenzékieknek már a szőr is feláll a hátukon- „mi csinált már megint” kiáltással, már eleve félig mérgesen megnyitják és készülnek a felhorgadó dühből következő megosztásra. Márpedig a portál a „page impression”, a kattintásszám által optimalizálva érdekelt ebben, és direkt rá is hajt. Naná, majd nem: nekik is meg kell élni valamiből.
2. Ami szerintem a fontosabb, hogy egyelőre az ellenzéki identitás nagyon fontos (sajnos lehet, hogy a legfontosabb) cementje, hogy o1g. Ő az Általános Gonosz, ebben itt mindenki egyetért, és nem értjük félre, ha őt osztjuk, hisz nem pozitív, hanem nagyon is negatív kontextusban tesszük, abból meg nem lehet baj.
Dehogynem.
A fenti kettő kombinációja, amikor ellenzéki politikai erő, pláne ellenzéki politikus oszt az oldalán orbánképet. A legújabb felmérések szerint a leginkább támogatott ellenzéki miniszterelnök-aspiráns is van, hogy orbánképet oszt. Miért nem a sajátját?
De miért is gond ez?
Elsősorban azért, mert rávilágít: az ellenzéknek nincs az o1g-n túlmutató és nyilvánosan felvállalt jövőképe. Részben azért nincs, mert macerás és nehéz ennyire sok irányzat számára is elfogadhatót csinálni (azért nem lehetetlen, pár nap, és jövök azzal is). Részben pedig azért, meg a közönségnek ez is elégnek tűnik, kajálják, osztják, mérgelődnek. Ellenzéki mese nélkül viszont nem lehet biztosra menni kormányváltás-ügyben. Nyilván sokaknak elég az, hogy „pont nem úgy fogjuk csinálni, mint Orbán”. Ez jó, csak hát a pont nem úgy, az még mindig sok minden. Az ellenzéki keménymagnak ez elég, de csak velük akkor sem lehet nyerni, ha mindenki elmegy szavazni, és minimális lemorzsolódás lesz csak amiatt, hogy „na Gyurcsányra”, vagy „na a Jobbikra” azért mégsem. Nyerni azzal lehet, ha a bizonytalanok elhiszik a jövőképet, meg kicsit azzal, ha a fideszes keménymag elbizonytalanodik – a kettőből az első a fontosabb, és lássuk be, a reálisabb.
Sokan azért osztanak orbánképet, mert azt mesélik be maguknak, hogy „majd a fideszes ismerőseik olvassák, és elgondolkodnak”. Nem fognak. Nem azért, mert ne gondolkodnának, hanem azért, mert nem olvassák. Fel se dobja nekik a fész. Ezt viszonylag könnyű ellenőrizni: Neked, kedves ellenzéki olvasó, ha még van a fészes ismeretségi körödben le nem tiltott fideszes: hány posztját láttad az utóbbi hónapban? Na, ez kölcsönös. Tessék elhinni, az ő hírfolyamukban teljesen más van. Ott az ellenzék oltásellenessége nem bizonyítandó nyilvánvalóság, a migránsok ugrásra készen várják a vírushelyzet csendesedését, Európa pedig az összeomlás szélén tántorog, és a világ legjobb víruskezelése nálunk van. Ilyen az algoritmus. A fész is hirdetésekből él, jó napot kívánok.
De azért van az orbánkép-osztogatásnak egy személyes és szubjektív baja is ellenzékiként. Nem engedi szabadulni az ellenzéki gondolatokat Orbántól. Őt teszi kiindulóponttá – így meg nem lehet nyerni.
Thomas Mann: Mario és a varázsló, megvan? Cipolla, a varázsló, mindenkit rávesz arra, hogy azt csinálja, amit ő akar, a trükkje az, hogy mindenkit rávesz arra, hogy ellenkezzen, és azon a pályán simán nyer. Mario azonban egy pillanatban nem akar ellenkezni: tehát van saját, nem ellenkezésből jövő akarata, az ellen pedig Cipolla hirtelen eszköztelenné válik. Orbánt is úgy lehet és kell legyőzni, ha akarunk valami mást, nem csak simán „nem azt, amit ő”.
És persze az sem mindegy, hogy az orbánképet osztogató ellenzék elhiszi-e magáról, hogy nyerhet. Mindenkire rábízom, hogy ha mindenhol a „gonosz ellenfél” képét kell néznie, mit fog erről tudat alatt gondolni. Igen, azt: ne csináljuk hát.
Mit lehet tenni?
Kell ellenzéki program – nem, nem valami részletes dolog, és hogy kicsit spoilerezzek: annak programja, hogy a mostani esztelen központosítást hogy lehet felváltani minél több, helybe vitt döntéssel és hozzá kapcsolt erőforrással – és kell ellenzéki vezető. Minél előbb. És akkor az ő képeit kell osztani.
Addig, amíg nincs, van egyéni stratégia is. Az, hogy nem osztunk orbánképet. Nem, semmilyen indokkal sem. Ha elég sokan vagyunk, a kattintásból élő portálok is rá fognak jönni, hogy nem érdemes. Meg is lehet írni nekik, hogy „ez az előfizetésem feltétele”. És aki a hardcore ellenzéki hírfolyamában szintén harcos ellenzékiektől megosztva orbánképet lát: beír alá egy „ne osszatok orbánképet” sort (reklám helye: vagy egy linket erre a posztra :) ) és a kép mellett jobbra fent a három pont alatt ráklikkel, hogy „kevesebb ilyent akarok látni”. Ezzel talán önmagában is elérhető, hogy Márki-Zay Péter, Jakab Péter vagy Fekete-Győr András képe tűnjön fel többször addig is, amíg valamelyiket pajzsra emeljük.
Forrás:kard.blog.hu
Tovább a cikkre »
