Ősszel és télen könynyen, de az év bármely olyan időszakában meg lehet fázni, amikor a nedves és szeles időt gyakran váltja fel száraz és meleg idő. Ilyenkor náthássá válunk. Noha sokan ezt zavarónak tartják, valójában a javunkat szolgálja.
Az orrüreg segíti a légzést és a szaglást. Itt melegszik fel a belélegzett levegő, hogy a tüdőnek elfogadhatóbb legyen. Immunrendszerünk első vonalát képezve megszűri a levegőt. Az orrnyálkahártya normális baktériumflórája harcot vív a helyért és a tápanyagokért a szervezetbe bekerülő baktériumokkal. A hollandiai Radboud Egyetem kutatása szerint az enyhe koronavírus-fertőzésen átesett emberek orrváladékában antitestek találhatók, amelyek a fertőzést követő 9 hónapon át jelen vannak. Izraeli és amerikai kutatók arra a felismerésre jutottak, hogy az orrból vett sejtmintákban olyan génműködési minták azonosíthatók, amelyek a skizofréniával hozhatók kapcsolatba, vagyis: az orrból vett sejtminta elemzésével beazonosítható az említett kóros lelkiállapot. Ez ékesen bizonyítja, milyen fontos szervünk az orr.
Sokat elárul az orrváladék színe
Ha orrváladék képződik, az azt jelzi, hogy a szervezetünkbe bejutni próbáló kórokozó(k) ellen működésbe lépett az immunrendszerünk. Lényegében kitaszítja a kórokozókat. Ha az orrváladék áttetsző, akkor minden rendben van. Többnyire nem is látjuk, minthogy a gyomorba távozik. Enyhe megfázás, fertőzés esetén sűrűbbé és fehérebbé válik, súlyosabb fertőzéskor sárgás lesz. Ha zöld színű, az azt jelzi, hogy megjelentek a fertőzést legyűrni igyekvő fehérvérsejtek maradványai, valamint a kitaszításra kárhoztatott kórokozók. Ilyenkor gyakran kell fújni az orrot, hogy mielőbb eltávolítsuk a kórokozókat. Ha ez az állapot tíz napnál tovább tart, érdemes orvoshoz fordulni, mert akár orrmelléküreggyulladást is jelezhet.
Pirosas is lehet a színe, ha a gyakori és erős orrfújáskor elpattan egy ér az orrban. Legrosszabb, ha fekete a színe. Ez gombás fertőzésre vagy immunrendszerünk teljes leállására utalhat.
Az orron át beadható oltás lehetőségét kutatják
Az utóbbi években számos kutatás folyik az orron át beadható védőoltásról. Számos kórokozó, vírus és baktérium először ugyanis a nyálkahártyán tapad meg (ezt a mostani koronavírus-járvány során mindenki megtanulhatta). A védőoltás kifejlesztésének fő kritériumai közé tartozik a biztonság és a stabilitás – olvasható a Micro and Nanotechnology in Vaccine Development szaklapban közölt egyik tanulmányban. Az indiai szerzők szerint az orrba fecskendezhető oltóanyag alapvetően mikro- és nanoméretű hordozó alapú, és hogy ez háromféle lehet: ellenanyaghoz kötött, sejtek által közvetített és nyálkahártyaimmunitást kiváltó. Meg kell azonban jegyezni, hogy noha a neves szakértők szerint az oltóanyag ilyen bejuttatási módja elvileg jól helyettesítheti a hagyományos, esetenként több adagban beadandó védőoltást, azért is, mert nem kell hozzá tű, de több olyan tényező ismert, amely nehezíti a fejlesztéseket és az orrba adható oltás elterjedését. Például viszonylag nagy adag oltóanyagot kell beadni, ami nehezen kivitelezhető, és a tényleges mennyiséget nehéz nyomon követni. Szükség lehet az oltóanyag hatását segítőfelerősítő további anyag(ok) beadására is. Előfordulhat, hogy az oltóanyag túl gyorsan kikerül az orrból, és nem lesz elég az idő az ellenanyagok képződésére. Nagy molekulatömegű vegyületeket nem lehet az orrba adható oltóanyagok formájában bejuttatni.
Tű sem kell hozzá
A mikro- és nanorészecskék parányi üreges zsírgolyócskákból (liposzómák) álló, az orrba fecskendezhető oltóanyagok többsége még csak a fejlesztési szakaszban van – állatkísérletekben egyik-másik már hatásosnak bizonyult. Már ez is valami. Jó lenne, ha minél több ilyen vakcina készülne, ugyanis mivel nem kell hozzá tű, beadása fájdalommentes, a betegnek nem kellene félnie. Már a Covid-19-et okozó koronavírus és variánsai ellen is készülnek orron át beadható oltóanyagok.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
