Felelőtlenül senki sem állíthatja azt, hogy Brüsszel éppúgy diktál napjainkban, mint ahogy Moszkva a rendszerváltás előtt csinálta a Varsói Szerződés és a KGST tagállamaival! Azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az egykori szocialista tömb éppolyan kézi irányítású volt, mint amilyen most az Európa Unió szeretne lenni.
Az is felülmúl minden képzeletet, hogy a rebellisnek kikiáltott szocialista táborlakókkal Brezsnyevék ugyanúgy bántak el, mint napjainkban Ursula Gertrud von der Leyenék a rakoncátlan EU-s tagállamokkal. A rendszerváltás előtt csak Jugoszlávia és néha Románia lógott ki a szocialista blokkból. A jugók erőteljesebben, a románok csak bizonyos esetekben: például 1968-ban a csehszlovák megszálláskor magukra hagyták a Varsói Szerződés tagállamait, vagy amikor az ukáz ellenére részt vettek a Los Angeles-i olimpián. Belgrádot és Bukarestet mégsem vonták kínpadra, Magyarországot 1956-ban és Csehszlovákiát 1968-ban viszont igen.
Ma már nem kínpadot emlegetnek, hanem kijelentik, hogy kötelezettségszegési eljárást indítanak a brüsszeli elképzelésekkel szembeforduló tagállamok ellen.
Nem tudni pontosan, mit jelent ez, mivel zárulhat a folyamat, követheti-e végső esetben kizárás az EU-ból, de mindenesetre félelmetesen hangzik.
Lengyelország és Magyarország vonatkozásában elég gyakran fenyegetnek ilyen jellegű megtorlással! A kötelezettségszegési eljárás persze már egy jóval demokratikusabb folyamat, nincsenek tankok, nem folyik vér, nincsenek külső beavatkozások az ország vezetőinek kiválasztásában, csak bujtatott lejáratási próbálkozások, nemtetszés-nyilvánítások, sunyi „tetemrehívások” léteznek, amelyekkel
úgy gondolják, be tudnak avatkozni egy nemkívánatos polgári kormány működésébe, és hozzá tudják segíteni a balliberális ellenzéket a hatalomhoz.
Annak idején a Moszkva bizalmát elvesztő államvezetőket egyszerűen felrendelték Moszkvába, és onnan nem biztos, hogy hazatérhettek. Esetleg küldtek nekik haza selyemzsinórt a miheztartás végett. Brüsszelből eddig még mindenki hazajöhetett, aki akart. Mennyire más, mennyire szabadabb, demokratikusabb tömbirányítás!
A túlbuzgó nemzeti önállóságra, nemzeti önérzetre viszont ugyanolyan ferde szemmel néztek valamikor Moszkvában, mint most Brüsszelben. Egykoron az internacionalizmus ideológiájával, ma a liberalizmuséval igyekeznek kordában tartani, visszaszorítani a nemzeti érzéseket.
Akkor az egységes szocialista tömbhöz tartozással, ma a közös Európa gondolatával kábítanak. A határok nélküli Európa után következhet a nemzetek nélküli Európa a maga sajátos sokszínűségével, amelyhez alapot a jövőben nem a nemzetek, hanem a különböző helyekről betelepített migránsok szolgálhatnak.
Vizsgáljuk meg magát a kötelezettségszegés szót!
Az EU ezzel a szóval elismeri, hogy léteznek bizonyos brüsszeli elvárások, kötelezettségek, sajátos értékrendek, amelyek elutasítása a tagállamok részéről szankciókkal jár.
Viszont bármennyire is szeretnék, nem minden tartozik az EU hatáskörébe, léteznek a nemzeti parlamentek által megfogalmazott és elfogadott kötelezettségek és értékek is, azokat ne akarják lerombolni, ezekhez annyi köze sincs Brüsszelnek, mint Moszkvának volt egykoron a magyar gombfocihoz…
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény miatt, amely a 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást célozza. A felvilágosítás mértékét pedig a gyerekek szüleire bízza. A hagyományos nemi szerepektől való eltérések népszerűsítése nem tartozhat tehát az iskolák, óvodák oktatási, nevelési hatáskörébe – ezt mondja ki a magyar gyermekvédelmi törvény.
Az oktatásügy és a családjog kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik, ezeket az EU nem szabályozhatja, erre vonatkozó kötelezettségeket nem róhat ki, tehát nem is kérhet számon.
A kötelezettszegési eljárás megindításának magyarázata szerint Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBQ-tartalmak megjelenítése miért káros a gyermekekre, vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével. Most két hónap áll a törvényhozók rendelkezésére, hogy választ adjanak az Európa Bizottság által megfogalmazott érvekre. Elég szomorú, hogy a brüsszeli illetékesek nincsenek tisztában azzal, hogy miért káros az LMBQ-tartalmak népszerűsítése az iskolákban és óvodákban. Ezt tényleg el kell magyarázni nekik…
Brüsszelt mindezek ellenére nem szabad összevetni az egykori Moszkvával! Esetleg csak annyiban: ahogy meg tudtunk szabadulni az egyiktől, úgy meg tudunk szabadulni a másiktól is, amennyiben szükséges lesz.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
