Online rendezvény keretében mutatta be május 18-án Jean-Luc Nancy francia filozófus húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan kiadott Noli me tangere című könyvét a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA-MMKI).
A műben az író az újszövetségi János evangéliumában megtalálható tiltómondat – magyarul: Ne érints engem! – lehetséges értelmezéseit törekszik kibontani az olvasó előtt.
A kötetbemutató-beszélgetés során Boros János és Farkas Attila filozófusok, az MMA-MMKI tudományos munkatársai Orbán Jolánnal, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárával azt a kérdést járták körbe, hogyan értelmezhető a feltámadt Jézus Krisztus és Mária Magdolna találkozása húsvétvasárnap hajnalban a sírnál, illetve a különböző művészeti ágak – különösen a festészet – miként mutatják be a két szereplő közötti érintést és távolodást. Néhány alkotáson Isten Fia kertészként, a sírok közt járva, a növények gondozójaként jelenik meg.
Jean–Luc Nancy könyvének fontos része, hogy elemzi is a képzőművészeti alkotásokat, az ifjú nő szerepkörét, a kezek egymáshoz való viszonyát, kiemelve Giotto di Bondone és Rembrandt képét, de a zenéből is és az irodalmi megjelenésekből is hoz példát. A „Noli me tangere” a zenetörténetben egy 19. századi francia zeneszerzőnél, Jules Émile Frédéric Massenet-nál is megjelenik. A művész 1873-ban írta meg drámai oratóriumát, a Marie-Magdeleine-t, amelynek fontos mozzanata, hogy Jézus megszólítja Mária Magdolnát, az asszony pedig ennek hatására ismeri fel, hogy nem a kertészt látja, hanem a Megváltót.
A francia filozófus tágan értelmezi a „Noli me tangere” mondatot. Egyfelől: „Ne illess engem, mert nem mentem fel az én Atyámhoz, hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a Ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.” (Jn 20,17) Vagyis Mária Magdolna azért nem érinthette meg a feltámadt Üdvözítőt, mert ő már nem ennek a világnak az anyagából volt. Csak hittel volt látható, Nancy szavaival „[a] hit úgy tud látni és hallani, hogy nem érint.” Másfelől a „Ne érints meg” arra utal, hogy a feltámadás mindenkinek szól, nem az egyedi kapcsolatnak, amit egy érintés, kézfogás hordoz. Az örömhírt vinni kell, minél előbb.
A kötet hat fejezetből áll. Ezek a hit, a feltámadás, a vallás ismeretelmélete és metafizikája parabolikus vázlatai, amelyek a „Noli me tangere” nyelvi és ábrázolástechnikai megértésének kérdését vetik föl. A fókuszban a tévedés mindig fenyegető paradigmája kap helyet, ugyanis amíg meg nem szólal az Üdvözítő, Mária Magdolna személyét kertésznek nézi. A kezek címet viselő fejezet érzékelőképességünk hermeneutikája a bibliai szöveg és festészeti alkotások összefüggésében.
A Magdalai Mária fejezet képzőművészeti és irodalmi értelmezéseket említ, míg a Ne érints engem a minden emberi találkozásban eredendően hordozott elválás fájdalmát és megválthatóságát, megváltását tematizálja.
A beszélgetés ITT tekinthető meg.
Az MMA Kiadó gondozásában megjelent Jean-Luc Nancy: Noli meg tangere című kötet elérhető az Írók Boltjában.
Forrás és fotó: MMA-MKI
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
