Ha seprűvénák, visszértágulatok, bőrelváltozások „díszítik” a lábát, az azt jelzi, hogy érrendszere nem teljesen egészséges. A betegség még azelőtt alakul ki, mielőtt az emberek többsége odafigyelne rá. A görcsöket, a dagadt, fájó lábat legtöbben a fáradtságnak tulajdonítják. Pedig ennél sokkal komolyabb a baj…
A krónikus érbetegség a civilizált országok leggyakoribb krónikus betegsége. A nők 40– 60, a férfiak 15–30 százalékát érinti. Elsődleges oka az érfal elgyengülése, rugalmatlansága, majd az ér kitágulása. A vér felhalmozódik a felületi és mély érrendszerben, ahol nagy nyomás alakul ki. Hatására romlik az oxigénellátás, károsodik az érfal. A panaszok hosszú állás vagy ülés közben erősödnek fel, viszont fekvő helyzetben vagy járáskor enyhülnek. „Az a legfontosabb, hogy időben felfigyeljünk a figyelmeztető jelekre, s hogy orvoshoz forduljunk – mondja dr. Diana Ganajová általános orvos, majd hozzátette: – Minél előbb kezdődik el a kezelés, annál nagyobb az esély arra, hogy stabilizált állapotban tartsuk a betegséget és megelőzzük a szövődményeket. Sajnos, a beteg sokszor későn jut el orvoshoz.”
Sajnos a krónikus érbetegség nemcsak az időseket érinti, pedig épp esetükben van esély arra, hogy megállítsuk betegség előrehaladását. „Az esztétikai probléma, például a visszértágulat ebben az esetben egészségi probléma is. Bár az esztétikával kezdődik, de lábszárfekéllyel érhet véget” – figyelmeztetett dr. František Žernovický érsebész. Kezdeti stádiumban segítenek a a gyógyszerek, de később vagy mini invazív vagy hagyományos sebészi kezelésre is szükség lehet.
Ma már a modern érsebészet olyan hatásos és esztétikai szempontból is elfogadható módszereket kínál, amelyekről évekkel ezelőtt még nem is hallottunk. Ha a beteg időben orvoshoz megy, gyógyszerrel le lehet lassítani a betegség előrehaladását, ám megállítani vagy visszafordítani nem lehet a kóros folyamatot. Kezelés nélkül fokozatosan romlik a beteg állapota.
A krónikus érbetegség kialakulását befolyásolja az öröklött hajlam, az életkor, a nők hormonális változásai – menstruáció, terhesség, változókor. Ezeket nem tudjuk megváltoztatni, ám az olyan kockázati tényezők ellen, mint a mozgáshiány, a túlsúly, elhízottság, a hosszú ülés, utazás, tudunk tenni. „Az ereknek jót tesz a mozgás, ezért az optimális testsúly megőrzése mellett rendszeresen sportolni kell. A kerékpározás, az úszás, a turisztika, a futás vagy a gyors gyaloglás kifejezetten jót tesz az ereknek, ellenben a nehéz teher emelgetése nem megfelelő technikával károsíthatja az erek érzékeny billentyűrendszerét” – figyelmeztetett dr. Diana Ganajová. Problémát okozhat a hosszú repülőút vagy autózás. „Bár ezt már csaknem mindenki tudja, az emberek nagy része mégsem veszi figyelembe, így nemegyszer megtörténik, hogy a szabadságot trombózis vagy érgyulladás rontja el. Lábfejkörözéssel, a láb kinyújtásával, megfeszítésével, kompressziós harisnyával és gyógyszerekkel el lehet kerülni a szövődményeket” – tanácsolta az általános orvos.
Kezdetben az ember csak nehéznek érzi a lábát, nyomást érez benne, viszket, ég a bőr. Napközben és nyáron, hosszú álláskor és üléskor a tünetek felerősödnek. Később megdagad a láb, megmutatkoznak a visszértágulatok. A tanulmányok szerint a kezeletlen betegek fele 5 éven belül lábdagadást tapasztal, az azt következő 5 évben 59 százalékánál lábszárfekély alakul ki, de a visszértágulat be is gyulladhat és vérrög is képződhet, ami tüdőembóliát okozhat vagy elpattanhat az ér.
A kezelés az élet végéig szól. A helyes életmódon kívül segíthet a kompressziós harisnya, a gyógyszer, a szklerotizációs és hagyományos sebészi kezelés. Újabban lézeres és rádiófrekvenciás kezeléssel is enyhíteni lehet a panaszokat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
