Az önkormányzati rendszer átalakításának három kulcsfontosságú területéről beszélt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. A finanszírozáshoz és az önkormányzatok jogállásához is hozzá kellene nyúlni szerinte, de ez egy több hónapos konzultációs folyamat, és úgy véli, a választásokig már nincs idő erre.
A közelmúltban egy konferencián szakértők arról beszéltek, hogy a pénzen múlik-e egy település élhetősége. Ezzel kapcsolatban az InfoRádió Aréna című műsorában Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter felidézte: abban konszenzus volt, hogy pénz nélkül biztosan nem lehet élhetőséget csinálni. Az ember persze lehet szegényen is nagyon boldog, de az élhetőséget szolgáló beruházásokhoz, színvonalhoz, közszolgáltatásokhoz, általában azt mondhatjuk, hogy a stabil közállapotokhoz azért kell valamennyi pénz.
A kérdés az, hogy milyen összefüggésben van a kettő, mert
„miközben világos, hogy több pénz kell – és az önkormányzatok finanszírozási rendszerét át kell tekinteni –, a pénz önmagában még nem hozza el a boldogságot”
– fogalmazott a miniszter.
Az európai felmérésekben minden objektív mutató hozza, hogy mi, magyarok az egyes területeken – biztonság, családtámogatási rendszer, közösségi kapcsolatok, munkahelyi elégedettség stb. – általában az Európai Unió középmezőnyének felső részében vagyunk, ami nem az élboly, de mondjuk a második liga. Ugyanakkor ahol a szubjektív mutatókról van szó, ahol arra kérdeznek rá, hogy hogyan érzik a magyarok magukat különböző helyzetekben, ott viszont a sereghajtók között szerepelünk – mondta Navracsics Tibor.
„Hajlok arra a véleményre, hogy alapvetően az, hogy mi mennyire vagyunk elégedettek az élettel, az életünkkel, az attól függ, hogy mit várunk az élettől, mit adjon nekünk. Azért gondolom ezt, mert Dánia elég jól szokott szerepelni ezeken az élhetőségi és boldogságindexeken, és amikor még az Európai Bizottság tagja voltam, akkor Margrethe Vestager dán biztos mellettem ült, jó barátságban voltunk, és megkérdeztem tőle, hogy szerinte minek tulajdonítható Dánia hagyományosan jó szereplése ezeken a listákon. Ez a gazdagság, a magas életszínvonal, a gazdagság adománya, vagy pedig valami más? És azt mondta, hogy
lehet, hogy a gazdagság is, de szerinte az északi országokban az emberek megszokták, hogy elsősorban magukra számítsanak, és ne várjanak az államtól túl sokat.
Úgy gondolják, hogy az állam úgyis ad, amennyit tud adni, az ő dolguk viszont az, hogy ezen túl, vagy emellett, vagy emögött a saját életükben szerezzék meg mindazokat az örömöket, feltételeket, amelyek az élhető élethez hozzásegítik őket. A magyar hagyomány egy kicsit lehet, hogy az, hogy mi mindent az államtól várunk” – mondta a tárcavezető.
Meglátása szerint az önkormányzatoknál is ez a helyzet, az önkormányzatok is szeretnek adni, szeretik azt mondani, hogy ők adják, a polgárok pedig örömmel fogadják az önkormányzat által adott dolgokat, és megkérdezik, hogy mit kaphatnának még. Ugyanakkor vannak ennek olyan dimenziói is Navracsics Tibor szerint, ami minimális erőfeszítéssel, minimális pénzügyi ráfordítással talán javítható, például csak jó szándék, kedvesség kérdése az előrelépés.
Az ugyanakkor egyértelmű, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása szükséges, de ilyen alapvető fontosságú és érzékenységű kérdéshez Navracsics Tibor szerint már nem lehet hozzányúlni a választások előtt. Egyébként is több hónapnyi konzultációs időt tart szükségesnek.
Januárban szeretné elindítani az önkormányzati szövetségekkel, aztán a polgármesterekkel, képviselőkkel az egyeztetéseket, de a kampány fokozódásával már nem lenne elegendő idő arra, hogy valóban jól megtárgyalják az esetleges jövőbeni önkormányzati rendszer alapjait vagy főbb jellemzőit. Felidézte: a 2010 és 2014 közötti közigazgatási reformot többéves konzultáció előzte meg és a folyamat is hosszan, lépésekben haladt.
„Úgy gondolom, hogy
három olyan terület van, ahol érdemes végiggondolni az önkormányzati rendszer esetleges átalakítását, és a szereplők tapasztalatára kíváncsi lennék.
Az egyik a finanszírozás. Itt nyilvánvalóan valami újnak kell lennie, mert ma már ez senkinek nem jó. A kormány nem elégedett a rendszerrel, az önkormányzatok nem elégedettek a rendszerrel, mindenki mást akar, sőt vannak már kidolgozott javaslatok is, a Megyei Jogú Városok Szövetsége például már kész javaslattal rendelkezik a szolidaritási hozzájárulás tekintetében. Át kell nézni a helyi adók és a szolidaritási hozzájárulás rendszerét, valamint az önkormányzatok finanszírozási helyzetét. Ma van egy olyan támogatási rendszerünk, amely azon önkormányzatokat segíti ki, amelyek a kötelező feladatokat nem tudják ellátni anyagi fedezet hiányában, és ma már azt látjuk, hogy a 2000 fő alatti települések túlnyomó többsége ezzel küzd, egész egyszerűen nincs elegendő bevételük, nem tudják ellátni a kötelező feladatokat sem” – sorolta. Úgy látja, hogy
egy hosszú, sokszor heves vitákat hozó konfliktusos vitasorozat nyomán lehetne eljutni egy megnyugtató megoldáshoz.
Manapság ismét gondot jelent a közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint az önkormányzati személyzetek, köztisztviselők, képviselők, polgármesterek, a vármegyei önkormányzatoknál a képviselők és a közgyűlési elnökök helyzete, ez is átgondolást igényel a tárcavezető szerint. Ma a polgármester státuszát tekintve köztisztviselőnek minősül, amit abszurd helyzetnek tart. A polgármester nem hivatalnok, hanem választott politikai vezető.
„A polgármestereknek, ha már választani kell őket, akkor az országgyűlési képviselőkhöz hasonló jogállást kellene a jövőben biztosítani, és ehhez képest kellene átgondolni ezt az egész rendszert. Itt is kíváncsi vagyok a polgármesterek véleményére, nyilván ez is több hónapot igényel. És az is, hogy ki tudjuk védeni azokat az állandó vádakat, amikkel már most is találkoztam, miszerint én fel akarom számolni az önkormányzatokat, össze akarom vonni a településeket” – mondta Navracsics Tibor.
A harmadik nagy terület szerinte az önkormányzatok jogállásával kapcsolatos. Jelenleg 3100-3200 önkormányzat van az országban, mindnél át kell gondolni, hogy mely kötelező és mely önként vállalt feladatokat kell ellátniuk. Ezek szintén nagyon érzékeny kérdések, hiszen települések önállóságáról van szó.
„Nagy átalakításra van szükség, és meg tudjuk csinálni, mert van elegendő politikai akarat és támogatás emögött. Az is lehet, hogy oda jutunk, hogy végül is az önkormányzati szereplők azt fogják mondani, hogy egy-két elem megváltoztatásával tulajdonképpen egész jól működik a rendszer, és akkor inkább ne változtassunk alapvetően rajta. Nem akarok az önkormányzati élet szereplőinek akarata ellenére önkormányzati rendszert létrehozni. Ez azért van, hogy ők jól érezzék magukat. Persze a kormánynak is jól kell éreznie magát benne, hiszen ez egy olyan játék, ahol mind a két fél nagyon fontos az, hogy működni tudjon” – mondta a tárcavezető.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
