Jól láthatóan azt szeretnénk elérni, hogy 2025-ben már a gyakorlatban is megvalósuljon az az új területfejlesztési szemlélet, amelynek eredményeként az eddig kizárólag település alapú fejlesztéspolitika mellett erőteljesen megjelenik a térségi alapú is – fejtette ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a gondola.hu-nak adott interjúban.
– Eltelt az első év a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium életében. A vártnak megfelelően sikerült a területfejlesztés és a közigazgatás integrációja? Miképp látja és értékeli az elmúlt évet?
– 2024 januárjában egy olyan minisztériumi szervezetrendszer jött létre, amely példátlan lehetőséget biztosít a közigazgatás valamennyi résztvevője számára, ideértve az önkormányzatokat is. A kormányhivatalok, a területfejlesztési és az európai uniós források hasznosítását szolgáló intézményrendszer, valamint az önkormányzatok ügyeinek közös központi igazgatási egységének kialakításával mára minden adott ahhoz, hogy a partnerség legyen a közös nevezőnk. Az elmúlt év talán legfontosabb eredménye ebből a szempontból, hogy a párbeszédre és együttműködésre való hajlandóság egyre fontosabb a mindennapi és a stratégiai munkafolyamatokban. Ennek egyik legjobb példája a Versenyképes Járások Program, amely meghirdetésének pillanatában többekben még a régi reflexeket váltotta ki, de az országjárás keretében lefolytatott érdemi konzultációk hatására a kétkedők is belátták, hogy a továbblépés érdekében szükséges a területfejlesztés térségi szemléletének gyakorlati megvalósítása, döntéshozóként pedig számos pontos figyelembe vettük az észrevételeket és javaslatokat. Így egy olyan program formálódott, amely a többség megelégedésére fog szolgálni.
– A fejlesztéspolitikai döntéseket már 2024-ben is formálta az AI, mesterséges intelligencia. Mik a tapasztalatok? Hogyan váltak be például a kísérleti modellek az okos városok esetében?
– A mesterséges intelligencia az adatvezérelt szakpolitika megerősödésére ad lehetőséget. A pontosabb adatkezelés és adatösszegzés révén pontosabban célzott beavatkozásokra van lehetőség, valamint az eredmények is visszamérhetővé válnak, vagyis azok alapján meg lehet tervezni a következő lépéseket, és reagálni lehet a korábbi döntések okozta változásokra. Ennek előnyei már most is érzékelhetőek, hiszen az MI-vel a kormányzat politikai tervezése és a végrehajtás-döntéstámogatás megalapozottabb lesz. Léteznek már hazai jó gyakorlatok, a NAV-nál, az egészségügyben. A fejlesztéspolitikai döntéseknél szintén egyre nagyobb szerepet kap az MI. Például a dél-dunántúli modellprogram esetében a Mesterséges Intelligenciát is bekapcsoltuk, és ennek révén feltérképezett tendenciákra, diagnózisra támaszkodva hozzuk meg a döntéseket. Ennek is köszönhetően a jövő városai tehát nem pusztán közigazgatási egységek, hanem olyan fejlesztéspolitikai egységek is, amelyek a térségi feladatellátásban vállalnak felelősséget. Ez egy olyan előrelépés, amelynek eredményei az egyéves távlatnál nagyobb léptékben értékelhetők teljes bizonyossággal.
– Januártól elindult az új területfejlesztési program, a Versenyképes Járások, amely által a járások számára összesen 65 milliárd forint válik megpályázhatóvá. A programnak köszönhetően 174 járásból 141 jut nagyobb fejlesztési forráshoz. Járási szinten fejlesztési fórumokat hoznak létre a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök részvételével, akik rangsorolják a projekteket, a minisztérium pedig kijelöli a prioritási lista alapján, hogy melyik beruházást támogatja. Mit lehet tudni a prioritási listáról? Mely projektek élvezhetnek majd előnyt?
– A január 1-jével elstartolt Versenyképes Járások Program forráskeretét, céljait és lebonyolító szervezetét a 1446/2024. (XII. 30.) Korm. határozat rögzíti. E szerint a Program keretében támogatás igényelhető térségi alapinfrastruktúra és elérhetőség fejlesztése, térségi közszolgáltatások fejlesztése, térségi gazdaságfejlesztés, településüzemeltetés tárgyában és célok mentén.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: a Versenyképes Járások Program nem váltja fel a település alapú fejlesztési programokat, hiszen például a Modern Városok Program, vagy a Magyar Falu Program kifejezetten sikeresek voltak. Ugyanakkor ezekből a programokból kimaradtak a különböző települések közötti elemek, például a közlekedési infrastruktúra, vagy a térségi közszolgáltatások fejlesztése. Ezen szeretnénk most változtatni.
– Pontosan hogyan segíti majd a januárban indult területfejlesztési szolgálat az önkormányzatokat a pályázatok lebonyolításában?
– Túlzás nélkül állítható, hogy az új területfejlesztési szemlélet szervezeti, intézményi képviselője a Területfejlesztési Szolgálat. A TFSZ alapvető feladata a kétirányú kapcsolattartás kialakítása, vagyis a szakpolitikai információk eljuttatása a területi szereplőkhöz és a térségi vélemények, tervek becsatornázása a kormányzati döntéshozatalba. A Szolgálat emellett operatív segítséget is adhat például a fejlesztési dokumentumok összeállításában, illetve projektfejlesztésben, mégis egyik legfőbb rendeltetése a térségi szereplők közötti koordináció erősítése. A Szolgálat fő partnerei a helyi önkormányzatok, vármegyék, kormányhivatalok és járási hivatalok, egyetemek, kereskedelmi és iparkamarák, gazdasági és összefogásra építő helyi szervezetek. Bízunk abban, hogy az intézményesített együttműködés hatása és eredménye széles körben érzékelhető lesz mihamarabb.
– Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András szerint a Versenyképes Járások Program gondolati alapjaiban és stratégiájában előremutató, de nem örül annak, hogy a városi bevételek elvonásával jár, emellett jelezte, hogy szükséges lenne az önkormányzatok állami finanszírozási rendszerének áttekintése. Mit gondol erről?
– A Versenyképes Járások Program meghirdetését követően érdekes tapasztalás volt, hogy nem elsősorban politikai hovatartozás alapján alakult ki az ellenzők és a támogatók tábora. Nem tudom ennek mi lehetett a pontos oka, de vélelmezem, hogy az anyagi szempontok nagy szerepet játszottak az álláspontok kialakításban. Tehát szerintem a legfőbb kérdés, hogy készek-e a városok a bevételüket megosztani. Mindenkivel több körben leültünk egyeztetni, és szerintem januárban már egy olyan program indult útjára, amelyet többé-kevésbé mindenki elfogad és megért. Alapvetően azt gondolom, hogy legyen bármilyen strukturális rendszerről szó, az egy idő után átgondolásra szorul.
– A 2025-ös költségvetést megalapozó törvény hozott pár olyan új lépést, amely a kormány reményei szerint szigorítja az önkormányzati gazdálkodást és az önkormányzati finanszírozást is átláthatóbbá teszi. Miért látták ezt szükségesnek? Miért fontos ez a változás az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban?
– A 2025-ös költségvetést megalapozó törvény összeállítása alapvetően a Pénzügyminisztérium, a jövőben pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium feladat- és hatásköre, azaz abban szereplő intézkedések mikéntjéről igazán autentikusan ők tudnak nyilatkozni. Az önkormányzatok működtetésért felelős miniszterként én a témával kapcsolatban azt tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy a faktorálás megtiltása az önkormányzatok számára, a kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási rendszert érintő szabályozás, valamint azaz előírás, amely szerint az 50 millió forint feletti fejlesztési célú támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett számlára folyósítható, egyaránt az önkormányzatok gazdálkodásának stabilitását és átláthatóságát fogják a növelni a jövőben. Célunk, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás még felelősebben történjen a településeinken.
– December végén Navrával Európában címmel indított podcast-sorozatot, amelyben, ahogy fogalmazott ismert és az ön számára jelentős személyekkel járják körbe azt a kérdést, hogy mit is jelent Európa. Önnek mit jelent Európa? Mi az ön Európa víziója?
– Sokféleség az egységben, nekem ez jelenti Európát. Az én Európa-képem olyan, mint az európai kultúra. Cervantest, Bartók Bélát, Shakespearet minden európai iskolában tanítják, minden európai polgár tanul róluk és annak ellenére, hogy mindenki tudja, hogy melyikük spanyol, magyar vagy angol, mégis az összes európai kultúrát valamilyen formában alakítják. Az én Európa-képem: vannak a nemzetállamok, tehát a nemzeti kultúrák és van egy közös Európa, tehát egy közös európai kultúra is.
– Pontosan mennyi összeggel tartozik a magyar embereknek az EU, és mi várható?
– Az uniós források tekintetében elég nagy félreértéseket tapasztalok, fontos tisztázni tehát, hogy az Európai Bizottság három operatív program esetében a források 55 százalékát függesztette fel, sőt a 2021-27-es pénzügyi időszakban hazánk az európai uniós tagállamok élmezőnyében van az uniós források felhasználása tekintetében. Ezt jól mutatja a TOP Plusz, illetve más operatív program is. Ugyanakkor tény, hogy a most felfüggesztett pénzek felszabadításához az Európai Bizottsággal további tárgyalásokra és megállapodásra van szükség. Abban bízom, hogy amikor a most megalakuló Európai Bizottság már üzemszerűen működik, a tárgyalásokat tudjuk folytatni, és talán tudunk még felszabadítani további európai uniós forrásokat.
– 175 járásból csak 12 van országos átlag felett fejlettség tekintetében. Milyen tekintetben vannak lemaradva az átlag alatti fejlettségi szintű járások? Vannak-e olyan fejlesztésre szoruló területek, amelyek általánosan jellemzők a felzárkóztatást igénylő járásoknál?
– Ezeken kívül sokkal figyelemfelketőbb adatokat is lehet találni: ha a budapesti kerületeket is a járások közé számítják, akkor a járások gazdasági erő alapján számított fejlettsége mindössze 34 esetben haladja meg az országos átlagot, azaz összesen 34 olyan magyar járás van, amely országos átlag felett van a gazdasági erőt nézve.
A 34 átlagos gazdasági erőt meghaladó járás közül 22 fővárosi kerület és csak 12 járás képviseli a Budapesten kívüli Magyarországot. 163 járás az átlagos gazdasági erő alatt helyezkedik el, amelyből 55 járás fejlettsége az országos átlag felét sem éri el. A vármegyeszékhelyeket magába foglaló járások közül pedig összesen 4 olyan járás van, amely az országos átlag felett teljesít: a Győri, a Székesfehérvári, a Tatabányai és a Veszprémi járás. Az összes többi az országos átlag alatt teljesít. A Salgótarjáni járás mutatója az országos átlag felét sem éri el.
A fejlettség és lemaradás okait kutatva lehet tipikus példákat, jó és rossz gyakorlatokat kiemelni. De ez megközelítéssel a jövőben sem jutnánk messzire. A megoldás alapja a területfejlesztési szemléletünk, kultúránk gyökeres átalakítása. Az új területfejlesztési törvény például már e felé mutat, arra teszünk kísérletet, hogy a közigazgatási egység alapú fejlesztéspolitika mellé a területi egység alapú, a térség alapú fejlesztési politikát is behozzuk. Ennek az egyik első kézzelfogható eredménye az idén januárban elindult Versenyképes Járások Program, amely ma a járásokat jelöli ki egyfajta fejlesztési célpontnak. Most készülünk arra, hogy még egyet lépjünk és várostérség egységében kezdjünk gondolkodni. A célunk az, hogy a funkcionális térségeket állítsuk a fejlesztéspolitika középpontjába, egyrészt a várostérségi fejlesztéseknek tudjunk utat nyitni, ez lenne a jövője a Versenyképes Járások Programnak, illetve ezzel párhuzamosan, de ettől némileg elkülönülve egy belső periféria, városhiányos térségek, periférikus térségek felzárkóztatását célzó programban is gondolkodunk.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
