Elhúzódó háborúra készül Oroszország – nyilatkozta az AFP hírügynökségnek adott interjújában Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára –, ezért a NATO-nak továbbra is fegyvereket kell küldeni Ukrajnába, amíg Vlagyimir Putyin rá nem jön, hogy nem tud nyerni a csatatéren.
Stoltenberg szerint, annak ellenére, hogy a kijevi erők egymás után mérik a vereségeket a Kremlre, és nagy területeket szabadítanak fel, Putyin semmi jelét nem adja annak, hogy feladta volna átfogó célját, Ukrajna ellenőrzését.
Nem szabad alábecsülnünk Oroszországot. Oroszország hosszú háborút tervez. Azt látjuk, hogy sok erőt mozgósítanak, hajlandók sok áldozatot elszenvedni, és több fegyverhez és lőszerhez akarnak hozzájutni”
– mondta.
A főtitkár kifejtette, a NATO-tagországok, élen az Egyesült Államokkal, dollármilliárdokban mérhető fegyvert küldtek Ukrajnának, ami hátráltatja Moszkvát.
Valószínűleg ez a háború a tárgyalóasztalnál fog véget érni, mint a legtöbb háború. Biztosítani kell Ukrajna szuverén, független nemzetként való érvényesülését. Ennek a legjobb módja, ha katonailag támogatják őket, hogy Putyin elnök megértse, nem nyerhet a harcmezőn, hanem le kell ülnie, és jóhiszeműen tárgyalnia.”
Stoltenberg kitért arra is, Ukrajna hatalmas mennyiségű munícióra való igénye kimerítette a NATO-tagországok készleteit. A német hadsereg például már többször jelezte, hogy üresek a raktárak. Előbb csak a katonák érdekvédelmi szervezete kongatta a vészharangot, utóbb azonban kormánytisztviselőknek is el kellett ismerni, valóban rossz a helyzet.
A NATO főtitkára szerint erre az a megoldás, hogy fokozzák a hadiipari termelést. „Félelmet váltott ki, hogy a szövetség hadiipara nem tud elegendő mennyiséget termelni. Pontosan ennek érdekében fokozzuk a termelést, hogy képesek legyünk feltölteni saját készleteinket, az elrettentés és védelem céljából, és továbbra is támogatni tudjuk Ukrajnát” – mondta.
S hogy festene ez a gyakorlatban? Rövid távon több műszak a gyárakban, hosszú távon pedig közös fegyvervásárlások, illetve az igények hosszú távú előrejelzése a védelmi ipar szereplői számára, hogy ennek megfelelően tudjanak beruházásokat végezni. Stoltenberg szerint az ukrajnai háború a legveszélyesebb biztonsági válság Európában a második világháború óta, ennek megfelelően kell hozzáállni.
Az interjúban rákérdeztek további terveire is, mivel 2023-ban lejár a mandátuma a védelmi szervezet élén, azt követően, hogy a NATO-tagországok vezetői márciusban egy évvel meghosszabbították azt a háború helyzet miatt. Vannak olyan hangok is, hogy ideje volna, ha a NATO főtitkári tisztségét végre, először, nő tölthetné be. Stoltenberg csak annyit mondott,
főtitkári feladatai teljesítésére összpontosít, és majd a tagországok állam- és kormányfői eldöntik, ki legyen a főtitkár.”
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
