A Der Spiegel online kiadása hosszú beszámolójában foglalkozik a kialakult Szíriai helyzettel a Münchenben múlthéten lezajlott biztonsági konferencia kapcsán. A világsajtóban többen már a harmadik világháború kitörését vizionálták, nekik minden bizonnyal lehangolóak lesznek a lenti sorok.
Nem eszik olyan forrón a kását, ahogyan az Erdoğan szeretné, Törökország NATO tagsága dacára a saját szakállára szállhat csak be a Szíriai konfliktusba, mert az Észak-atlanti Szövetség magas rangú tisztségviselői és berlini diplomaták egyértelművé tették, hogy nem fogják Törökországot támogatni egy Oroszország elleni háborúban a szíriai hadszíntéren az elmúlt napok terror akcióira való hivatkozással.
Jens Stoltenberg NATO főtitkár annak a véleményének adott hangot, hogy el kell kerülni minden olyan helyzetet, összetűzést és balesetet, amely a helyzet további elmérgesedését vonhatja maga után. Más NATO tisztségviselők szerint minden áron el kell kerülni egy Oroszországgal való konfliktust.
A NATO tagországok a mostani helyzetben három csoportra oszlanak, vannak egyesek, akiket a hideg ráz Oroszország nevének az említésétől is – ide tartoznak a Baltikum országai és Lengyelország, de Csehország is. Egy további jelentős nyugati csoport Németországgal az élen kritizálják Putyin külpolitikáját, és az orosz geopolitikai lépéseket, de semmi áron nem szakítanák meg a kapcsolatot Oroszországgal. Valamint a harmadik csoportba tartoznak az Oroszországgal szimpatizáló, sőt azt támogató országok, mint Görögország, Franciaország, Magyarország vagy éppen Szlovákia és Románia.
Az újság cikke továbbá foglalkozik még az Égei-tengernél kialakult helyzettel, ahol szintén az erőteljes NATO jelenlét kényszeríti a török hatóságokat és a partiőrséget az Európába csónakokon beözönlő migránsokkal szembeni fellépésre.
Az orosz Komsomolskaya Pravda című napilap újságírója szerint Angela Merkel fejében úgy látszik rövidzárlat van, másképpen nem tartják lehetségesnek azt, hogy a kancellár asszony úgy közeledik Erdoğanhoz, mintha egy bárány flörtölne egy sakállal. Valamint felveti, hogy valaki igazán megkérdezhetné már tőle, hogy vajon közös értékeket vall-e török államfővel az emberi jogokkal kapcsolatban, és örül-e a sok börtönben raboskodó újságírónak?
Forrás:nemzeti.net
