Június 9-én Magyarországon egyidőben rendezték meg az európai parlamenti és a helyhatósági választásokat. Az önkormányzati választásokon a kormánypártok összességében megőrizték tetemes fölényüket az ellenzékkel szemben, de a voksolásnak így is számos tanulsága akad.
A legnagyobb figyelem hagyományosan a budapesti főpolgármesteri küzdelemre irányult. A választási harc múlt vasárnap végül a vártnál jóval szorosabb lett. Néhány hete még kevesen fogadtak volna arra, hogy a hivatalban lévő főpolgármester, Karácsony Gergely csak néhány száz szavazattal előzi meg az LMP-s pártháttérrel induló, de önmagát civil várospolitikusként meghatározó Vitézy Dávidot.
Nincs biztos befutó a fővárosban
A hétfő hajnalba nyúló választási éjszaka végén, az órákon át Vitézy hátát néző Karácsony némileg fellélegezhetett, de előnye a kihívójával szemben a végelszámolásnál csupán néhány száz szavazat. Lapzártánk idején biztos befutót még nem hirdethetünk, hiszen Vitézy Dávid jelezte, hogy a szavazatok újraszámlálását fogja kérni. (A Fővárosi Választási Bizottság szerdán elrendelte a szavazatok újraszámolását – a szerk. megjegyzése.)
Bonyolult matematika a Fővárosi Közgyűlésben
Vagyis még nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy Karácsony Gergely marad a főpolgármester, az viszont már biztosan elmondható, bárki lesz is Budapest első embere, a Fővárosi Közgyűlésben igencsak nehéz lesz stabil többséget felsorakoztatni maga mögé. A fővárosi szavazás szabályait a választások előtt módosította az Országgyűlés, visszatérve a korábbi, tisztán listás mandátumleosztáshoz. Végső soron ez a szabálymódosítás eredményezte azt, hogy a kerületi önkormányzatokban legtöbb helyen el sem induló Tisza Párt szorosan a Fidesz–KDNP listája mögött végezve begyűjtötte a közgyűlési helyek közel harmadát.
Tarolt a Fidesz–KDNP a megyékben
A vármegyei közgyűlésekben ezúttal is tarolt a Fidesz, a fővárosban és az EP-választáson az ellenzék vezető erejévé vált Tisza Párt a vármegyékben ugyanis nem tudott listákat állítani. A kormánypártok három megye kivételével mindenhol abszolút többséget értek el, az öt évvel ezelőtti választáshoz hasonlóan ezúttal is narancsszínűvé változtatva a magyar vidéket. A vármegyei listákon az ellenzéki helyosztót a Mi Hazánk nyerte a baloldal előtt, amely az EP-mandátum megszerzése mellett jelzi a párt beágyazottságát a gyökeresen átrendeződő ellenzéki térben.
Megyei jogú városok
Múlt vasárnap hét megyei jogú városban fordult meg a politikai inga, négy ellenzéki és három kormánypárti bástya esett el. Az ellenzéki összefogás a 2019-es siker után több vidéki nagyvárosban felbomlott, ezt használta ki a Fidesz Miskolcon, Egerben, vagy éppen Salgótarjánban is. A kormányoldal legfájóbb vesztesége a nyugat-dunántúli régió prosperáló központjának számító Győr elvesztése, ahol a botrányairól elhíresült korábbi polgármester, Borkai Zsolt indulásával láthatóan megosztotta az egyébként többségben lévő kormánypárti szavazókat.
Az inga a fővárosban egy-egy kerületben fordult meg. A kormánypártok visszavették a presztízsértékű I. kerületet, de Pokorni Zoltán visszavonulásával elveszítették a Hegyvidéket. A XII. kerület polgármesteri székébe októbertől a Kétfarkú Kutyapárt elnöke, Kovács Gergő ülhet.
Októbertől veszik át a hivatalukat a településvezetők
A dátumra érdemes figyelni, hiszen a 2019-ben megválasztott önkormányzatok mandátuma csak október elején jár le. A hivatalukba most megválasztott településvezetőknek több hónapja lesz arra, hogy felkészüljenek a települések irányítására.
Megjelent a Magyar7 2024/24. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
