Három nappal azután, hogy André Goodfriend, az Egyesült Államok volt budapesti ügyvivője beleállt a kitiltási ügybe, egy úgynevezett non-papert, azaz nem hivatalos irományt juttatott el a magyar kormányhoz – írja a Mandiner.
A Mandiner birtokába került dokumentum szerint az amerikai fél nagyon is konkrét törvénymódosításokat követelt a magyar kormánytól. Azt írja: az elsőnek hitt non-paper (az aláírás és pecsét nélküli forma, amelyben nyíltabban, a diplomáciai udvariassági körök nélkül tudják közölni a felek azt, ami a szívüket nyomja) tavaly november óta ismert a szélesebb magyar közönség előtt.
2014. november 6-án ugyanis az amerikai követség egy non-papert adott át a magyar külügynek az amerikai követség egyik megbízott diplomatája. Akkor már javában zajlott az október 17-én kirobbant kitiltási botrány, éppen ezért is lett jelentősége annak a papírnak.
Miután Goodfriend arról beszélt, hogy korrupció miatt kitiltottak magyar állami vezetőket az Egyesült Államokból, a magyar kormány bizonyítékokat és bővebb tájékoztatást követelt.
Az amerikaiak a november 6-án átadott non-paperrel válaszoltak. A magyar miniszterelnök által fecninek nevezett dokumentum nem bizonyítékokat tartalmazott, hanem egy kétoldalas felsorolást arról, hányszor szóltak már az amerikaiak, hogy valami nem stimmel a NAV-nál.
Azt a non-papert a kormány nyilvánosságra is hozta. Létezik ugyanakkor még egy nem hivatalos papír is, ezt 2014. október 21-én kapta meg a magyar fél – csupán három nappal azután, hogy Goodfriend beleállt a kitiltási ügybe.
Eszerint pedig, noha a diplomata tavaly decemberben a Heti Válaszban megjelent interjúban azt mondta: „Nem mondjuk meg, melyik a jó párt, milyennek kellene lenni a törvényeknek, mennyi adót kellene kivetni”, a magyar félnek megfogalmazott „javaslatok” nem ezt bizonyítják.
A Mandiner azt írja: a nem a nyilvánosságnak szánt, parancsoló hangnemű iratban egyetlen szó sem esik Vida Ildikóról és a NAV-ról, az iromány a 6 témakörbe rendezett 27 erős ajánlásból áll.
Szerepel benne többek közt az egyházügyi törvény módosítása, amelyre Trócsányi László igazságügyi miniszternek kidolgozott javaslata is van – aszerint pedig a jövőben a bíróságok dönthetnének az egyházi státuszról.
A másik a választójogi törvény – a kormány hajlamos lehet meghallani az amerikai kritikákat, és az EBESZ ajánlásai szerint módosítani a jogszabályt. Ez utóbbi követelés már az egy évvel ezelőtti amerikai non-paperben is szerepelt.
Ezeken kívül Amerika tanácsot osztogat a média, a civil társadalom, a bíróságok, valamint az Alkotmány terén is.
A Mandiner szerint tehát Colleen Bell nagykövet érkeztével a magyar-amerikai viszony csak látszólag enyhült, a háttérben korántsem ért véget a nyomásgyakorlás, sőt, eredményre is vezetett néhány kérdésben.
AMERIKAI PARANCSOK AZ ORBÁN-KORMÁNYNAK:
Hagyják abba a független civil társadalom zaklatását és megfélemlítését, beleértve a vizsgálatok, ellenőrzések és razziák beszüntetését az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Támogatási Alap, valamint a Svájci Alap támogatásaiból részesülő szervezetek ellen, a dokumentumok és IT-eszközök (és egyéb lefoglalt tulajdon) visszaszolgáltatását az ellenőrzött szervezeteknek, valamint a felfüggesztett adószámok azonnali visszaállítását!
Tegyék közzé az interneten az összes információt a civil szervezetek KEHI-ellenőrzéseiről és a hatósági vizsgálatokról annak érdekében, hogy azok hozzáférhetővé váljanak a nyilvánosság számára!
Nyilvánosan támogassák a civil társadalom, az emberi jogok, a fékek és ellensúlyok és a korlátozásmentes politikai ellenzék fontosságának gondolatát!
Tegyék lehetővé, hogy a civil társadalom szabadon és függetlenül működhessen!
Ösztönözzék az egyéni és vállalati adományok rendszerét a civil szervezetek számára!
Vegyék igénybe a civil társadalom és az üzleti szféra véleményét a közpolitika kialakításában és végrehajtásában, különösen ami az emberi jogok, az egyenlőség és a kormány átláthatóságának ügyét illeti!
Biztosítsák, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap elfogulatlanul és átláthatóan működjön, pártatlan testülettel és egyértelmű iránymutatásokkal a támogatásokra és értékelésekre vonatkozólag!
Társadalmi nyitottság – adjanak közpolitikai szerepet az ellenzéknek és más nem fideszes szereplőknek (erősítve a fékek és ellensúlyok rendszerét):
Állítsanak fel független, a téma szakértőiből, nem pedig politikai kinevezettekből álló felügyelő testületeket, teret engedve az ellenzék jelölési jogának is!
Az Alkotmánybíróság kinevezési gyakorlatát vissza kell állítani a 2010 előttire, ad hoc bizottsággal, amely a pártok kétharmadának egyetértésével választ!
Világosan meghatározott és átlátható eljárások legyenek a közérdekkel összefüggő kérdésekben, értelmes konzultációval és az összes érintett szakértő, valamint érdekelt bevonásával!
Jogalkotási folyamat: építsenek be meghallgatásokat, vitákat, értelmes konzultációt az adott téma szakértőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel, és adjanak lehetőséget a módosításokra!
Fogadjanak el törvényt, amely biztosítja, hogy a hosszú távú gazdasági kötelezettségvállalások és egyéb közügyek kapcsán hozott döntések átláthatóan, érdemi civil hozzászólásokat figyelembe véve születnek, reális lehetőséget és elegendő időt adnak a nyílt vitának és a visszajelzésnek!
Média:
Vonják vissza a reklámadót, amely diszkriminatív és piactorzító!
Az állami hirdetési költségvetését egyenletesen osszák fel a nagy médiumok között ahelyett, hogy a kormánypárthoz közel állóknak juttatnák!
Minden pártnak legyen képviselete a Médiatanácsban, rövidítsék le a mandátumokat!
Töröljék el a rágalmazás, becsületsértés büntetőjogi szankcióit, ez legyen polgári ügy!
Töröljék el a Médiatanács azon jogát, hogy bírságokat és büntetéseket vethet ki kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt, ez ugyanis túlzott tartalmi ellenőrzést ad a Médiatanácsnak!
Távolítsák el a szabályozást, amely lehetővé teszik az állami műsorszolgáltató számára a kampányfilmek vetítését, de kötelezi a kereskedelmi médiát, hogy ingyen tegye közzé a hirdetéseket!
Ösztönözzék a sokszínűséget tulajdonosi szempontból és a bemutatott nézetek szempontjából is!
Alakítsák át a közmédia menedzsmentjét és finanszírozását és mentesítsék a közmédiát a tartalomra vonatkozó politikai nyomás alól, ezáltal is elősegítve a függetlenséget!
Biztosítsák a Médiatanács politikai függetlenségét!
Választások:
Hajtsák végre az EBESZ / Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának összes választási ajánlását, többek között: módosítsák a választási törvényt úgy, hogy a választási bizottságokat széleskörű politikai konszenzus övezze!
Legyenek biztosítékai az állam és a párt egyértelmű szétválasztásának! „Kampányfinanszírozás”.
Bíróságok és közigazgatási szabályok:
Érvénytelenítsék a törvényt, amely szerint a köztisztviselőknek indoklás nélkül fel lehet mondani!
Szigorúan érvényesítsék a bírókra gyakorolt politikai nyomás és befolyásolás tilalmát!
Alkotmány:
Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogát, hogy dönthessen az Alaptörvény módosításainak alkotmányosságáról!
Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogát, hogy használhassa az 1990-től 2011-ig hozott döntéseit, mint precedensjogot!
A megfelelő ügyeket vegyék ki a sarkalatos törvényekből és helyezzék át törvényi szintre!
Mandiner – Magyar Idők
Forrás:patriotaeuropa.hu
Tovább a cikkre »