Egy grönlandi barlangban fagyoskodó és éhező sarkkutató utolsó naplóbejegyzése alatt egy sötét foltot kent szét. Több mint egy évszázaddal később ez a folt új részleteket árult el a férfi utolsó óráiról.
A sarkkutatót Jørgen Brønlundnak hívták, dán neve ellenére grönlandi inuit volt. Brønlund egy háromfős csapat tagja volt azon az expedíción, amely a dán állam nevében térképezte fel Grönland északkeleti partját 1906 és 1908 között Ludvig Mylius-Erichsen etnológus vezetése alatt. Brønlund 1907 novemberében vesztette életét a hidegben, a csapatból utolsóként – ő egyben az egyetlen, akinek holtteste előkerült.
Utolsó gondolatait naplójában jegyezte fel, az utolsó oldalon pedig egy nagy, sötét foltot kent el. Kutatók nemrég megvizsgálták a folt összetételét, és azt találták, hogy többek közt égett gumit, olajokat és székletet is tartalmazott.
E nyomok arra utalnak, hogy Brønlund egy életmentő petróleumlámpát próbálhatott meggyújtani, mielőtt a hideg és az éhség által legyengítve meghalt – írták egy új tanulmányban.
A csapat már úton volt visszafelé alaptáborukba a partról, a sziget belsejének jegén haladtak. A csapatot vezető Mylius-Erichsen, valamint az expedíció térképésze, Niels Peter Høeg Hagen már áldozatul estek az elemeknek, mire Brønlund eljutott a csapat korábban bekészített lerakatának közelében lévő barlanghoz.
Ludvig Mylius-Erichsen (kép forrása: Wikimedia Commons)
„Fogyó hold alatt értem e helyre, és nem tudok továbbmenni, fagyott lábaim és a sötétség miatt. A többiek holttestei a fjord közepén vannak” – olvasható az utolsó bejegyzésben. Brønlund holttestét hónapokkal később, 1908 márciusában találta meg egy másik expedíciós csapat, akik halála helyén eltemették, a naplóját azonban visszahozták. Ma a koppenhágai Királyi Könyvtár gyűjteményében található.
Az utolsó bejegyzésben Brønlund aláírása alatt „egy odaragadt fekete folt” volt a tanulmány szerint. A titokzatos folt annyira felkeltette egy meg nem nevezett kutató figyelmét 1993-ban, hogy előzetes engedély nélkül titokban eltávolította azt közelebbi vizsgálat céljából – mondta el Kaare Lund Rasmussen, a Dél-Dániai Egyetem fizika-, kémia- és farmakológiakarának professzora, a tanulmány vezető szerzője.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
