A Napfonat Kert története az újrakezdésekről szól. Barcsik Tamás kilencedik éve visz közösségi gazdaságot, pedig korábban építészmérnökként dolgozott. Minden egy budapesti erkéllyel kezdődött, ahol paradicsomot és répát termesztett, mert hiányolta az ízeket a bolti élelmiszerekből. A gazdálkodást a Balaton-felvidéken kezdte, ahol előbb éttermeknek szállított, ám fokozatosan közösségi gazdálkodássá alakult az akkor még barnagi Napfonat Kert. A gazdaság területe azonban nem Tamásé volt, így saját földet keresett, amit végül a baranyai Mozsgón talált meg. Bár az újrakezdés nem mentes a kihívásoktól, tavaly már 25 tagot számlált a gazdaság. Megtudtuk, mit tervez ültetni, és azt is, jelenleg mi nehezíti meg leginkább számára a növénytermesztést.
A Napfonat Kert közösségi gazdaság léte kicsit a mi sikerünk is, hiszen megszületésében a Tudatos Vásárlók Egyesülete is szerepet játszott, amikor Barcsik Tamás tíz évvel ezelőtt az egyik első képzésünkön ismerkedett meg ezzel az értékesítési formával. A hatás nem maradt el, hiszen ez a kilencedik év, hogy közösségi gazdaságot vezet, és a harmadik év, amikor a saját földjét műveli biointenzíven és vegyszermentesen. De ne siessünk ennyire előre.
Tamás építészmérnökként dolgozott Budapesten, és elmondása szerint hiányoztak neki az igazán jó alapanyagok a főzéshez. „Elkezdtem paradicsomot termeszteni az erkélyen, színes répákat és leveles kelt, ami a kedvencem volt, de a biopiacon kívül nem lehetett sehonnan beszerezni” – idézi fel Tamás, miként indult gazda „karrierje”. Ezután másfél évet Angliában töltött önkénteskén különböző farmokon, hogy lássa, tényleg ez-e az, amivel foglalkozni szeretne. Hazatérve az azóta megszűnt budaörsi Kíváncsi Kertnél kezdett el dolgozni, amely éttermeknek szállította az alapanyagokat, köztük a három Michelin-csillagos étteremnek, ami akkor Magyarországon működött.
Illóolaj és hidrolátum és a tervek
A Balaton-felvidékre már azzal a céllal ment Tamás, hogy éttermeknek termeljen zöldségeket. Idővel az éttermi beszállításból maradt termést magánszemélyeknek kezdte el értékesíteni, ami aztán fokozatosan átfordult, az éttermeknek annyi jutott, ami a dobozrendszerből megmaradt.
Bár keresett a Balaton-felvidéken megvásárlásra alkalmas földterületet, amely elég nagy és a lakhatás is biztosított rajta, végül barátokkal Mozsgón vettek meg egy 18 hektáros területet, ahol korábban biosajtot állítottak elő. A gazdaság maga két hektár, de csak 2500 négyzetméteren termeszt Tamás zöldségeket a közösségi gazdaság tagjainak. „A többi részt majd beültetem erdővel, és lesz egy extenzív gyógynövényes- és díszkert is egy részen” – sorolja a terveket. A blokkelválasztó ágyásokban a fűszernövények mellett évelő aromanövények is helyet kapnak, ezekből illóolajat és hidrolátumot készít Tamás.
Ahogy a legtöbb gazda kiemeli, a közösségi gazdálkodás előnye számukra, hogy kiszámítható, illetve a közvetlen emberi kapcsolatok is meghatározó részei. Tamás azonban egy igazán egyedi szempontot is kiemel, miért ideális számára a közösségi gazdálkodás.
„Szeretek különlegesebb zöldségeket termeszteni, szeretem megismertetni ezeket az emberekkel, de ha piacra vinném őket, akkor valószínűleg nem venné meg senki” – mondja nevetve.
A közösségi mezőgazdálkodás egy olyan együttműködés, amelyben egy gazdálkodó és vásárlói alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást. A hosszú távú elköteleződésért cserébe a termelők biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszert kapnak.
Öntözőrendszer szerelő, fóliahajtogató és marketinges egy személyben
Ugyan gyakran van szükség mérnöki szemléletmódra a gazdálkodás során, építész végzettsége a növénytermesztéshez keveset tesz hozzá.
Ahhoz, hogy sikeresen működjön egy közösségi gazdaság, sokkal több dologra van szükség. De mégis mire – adódik a kérdés? „Kell a kommunikáció tagok felé, marketingesnek is kell lennie a gazdának meg öntözőrendszer szerelőnek, de a saját költöztethető fóliáimat is én hajlítottam.” Ugyan két éve voltak gyakornokok nála, tavaly pedig a nyári szünetben a helyi gyerekek segítettek neki a munkában, Tamás mindent egyedül csinál. A tagsági szerződésben nincs belefoglalva, hogy a tagoknak jönniük kellene dolgozni, és mivel elég messze, 40 percre van a gazdaság Pécstől, így ide még nem jöttek önkénteskedni. Az átadásokon kívül a nyílt napon van lehetősége a tagoknak bejárni a gazdaságot, ahol az élelmüket terem. Emellett Tamás aktív tagja a gazdaközösségnek, rendszeresen szervez szakmai workshopokat, most például a talajéletről szervez előadássorozatot az érdeklődőknek.
A klímaváltozás nehezítő tényező
Közösségi vagy sem, kihívások minden gazdaságban adódnak, és jelenleg a klímaváltozás nehezíti meg leginkább a növénytermesztést. Tamásnál például idén már a fóliák is árnyékolva lesznek, emellett a paradicsomok is kapnak párásítást. Automata öntözés van, így a vízzel nincsen probléma, inkább a légköri aszály jelenti a gondot. Olykor pedig az önkényes lakásfoglalók is felbukkannak.
„Mivel nem forgatom a talajt, így most nagyon sok pockom lett. Próbálom majd a ragadozó madarakat idevonzani, teszek be ülőfákat.”
Bár most már a saját földjét műveli, az újrakezdés nem zökkenőmentes az ismeretlen talajon. „Nehezen indult be a termelés, összehasonlíthatatlan az előző kertemmel, de talán idén már meg tudom lépni azt a termesztési szintet, mint ott. Korábban biogazdálkodás volt itt, de szántással művelték és nem annyira foglalkoztak a talajjal. Nemrég végeztettem talajtesztet, hogy kiderüljön, mi a gond, és kiderült, kevés a szervesanyag-tartalma, kevés benne a mész, kalcium, így most próbálom visszapótolni ezeket.”
Az indulást tovább nehezítette, hogy teljesen ismeretlenül érkezett Tamás Mozsgóra, így nem igazán volt kezdetben érdeklődés. A döcögős rajt ellenére azonban, míg az első évben 8 tagot számlált a gazdaság, tavaly már 25-re nőtt ez a szám, idén pedig a cél, hogy ezt megugorják, esetleg 30 tagra bővüljön a létszám. Hosszú távon a cél, hogy a gazdaság 40 családot lásson el terményeivel.
A nők rendelnek, a férfiak átvesznek
A zöldségdobozok átadására csütörtökön délután kerül sor Mozsgón, Szigetváron és Pécsen. Ahogy Tamás nevetve meséli, általában a nők rendelnek tőle, az átadáskor viszont a férfiakkal találkozik. A tagok főként kisgyerekesek és idősebbek, a nagygyerekesek viszont már hiányoznak a képből. Tamás maga az ízeket hiányolta az ételekből, például a paradicsomból és a répából, ezért kezdett magának termeszteni, de ahogy felhívja a figyelmet, a karalábétól a cékláig szinte az összes zöldségnek más az íze, mint a boltinak. „A zöldségek igazi ízeit is érezni kell az ételekben.”
Emellett szerinte a lehető legkorábban el kellene kezdenie az embereknek minél több és jó minőségű zöldséget fogyasztani. „Mindenkinek ajánlott volna sok zöldséget fogyasztani, a vegyszermentesség pedig azért fontos, mert olyan mikrobiom található ezekben az élelmiszerekben, ami elősegíti az emésztőrendszer egészségét, belső diverzitását, ezáltal ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben.”
Mit kapnak a Napfonat Kert közösségi tagjai?Zöldségből nincs hiány a Napfonat Kertnél. Nagyjából 40 féle zöldség terem egész évben, a dobozokba pedig szezon szerint kerülnek. Tavasszal és ősszel a gyökér- és levélzöldségek dominálnak, míg nyáron a gyümölcszöldségek, uborka, paradicsom, padlizsán kerülnek előtérbe. Egész évben van saláta, ami az egyik kedvenc a paradicsom és sárgarépa mellett.Olyan különlegesebb zöldségekkel is találkozhatnak a tagok itt a dobozukban, mint a kínai brokkoli vagy gumós édeskömény. Ha ilyen van, Tamás igyekszik a csoportjukban receptekkel segíteni a tagokat, miként tudják ezeket feldolgozni. Emellett 15 féle fűszernövény is van, amiből minden héten választhatnak kettőt a tagok. Szeretik, hogy van választék fűszerből, amikor pedig már túl sokat kapnak a tagok, akkor lefagyasztják és leszárítják későbbre, hiszen aztán fél évig nincsenek nyári fűszerek. Friss kapor, koriander és petrezselyem ellenben mindig van.A zöldségcsomagok előre össze vannak készítve átadáskor, de Tamás biztosít választási lehetőséget, például mángold vagy szárzeller, spenót vagy rukkola közül lehet választani, ha valaki nem szereti valamelyiket.A szezon végén van kérdőív, amiben a tagok visszajelzést adhatnak, de ahogy Tamás mondja, így is tudja, mi az, ami nem sikerült és minek kellene még lennie. „A répák nagyon hiányoznak. Volt, hogy nem keltek ki vagy épp rosszul, ezért fontos lenne, hogy megbízhatóan tudjam termeszteni ezeket.” A következő szezonra újdonságnak a vízi spenótot és a tüskés uborkát szeretné behozni, illetve a paradicsomokon fog változtatni. „Kísérletezem, mert az előző kertben nagy fólia volt, az itteniekre azonban nem tudom felfuttatni őket, csak bokorparadicsomot tudok termeszteni, ezért ki kell tapasztalni, mely fajták működnek.” Az illóolaj-lepárlás is újdonság, de azért azt sem szeretné Tamás, hogy ez vigye el az idejét. Hosszú távon pedig tervben van, hogy a házhozszállítás is egy opció legyen.A szezon májustól karácsonyig tart, bár cél, hogy korábban tudjon kezdődni ez majd a jövőben.Normál és dupla zöldségdoboz is van, illetve a normál méretet lehet kéthetente is kérni.Ha szeretnél csatlakozni
Ha további részletek érdekelnek vagy csatlakozáson töröd a fejed, itt veheted fel a kapcsolatot Tamással: Facebook, e-mail: napfonatkert@gmail.com.
Ez a tartalom a Rebooting the food system projekt keretében, az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A projekt tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete vállal felelősséget, az nem tükrözi feltétlenül az Európai Unió álláspontját.
Ez a poszt Napfonat Kert. Biointenzív gazdaság, ahol idén felkészül a vízi spenót és a tüskés uborka először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
