Egészen izgalmasnak ígérkezik 2016 első hónapja. Ha a nagyhatalmak beváltják az ígéretüket, január közepén feloldják az Irán elleni szankciókat, ezzel pedig óriási mennyiségű szabad kőolaj-kapacitás fog a piacokra „zúdulni”, amely alapvetően fogja megváltoztatni a kereslet-kínálat viszonylatot. Washington arab barátai ennek megfelelően már októberben bevetették az olajfegyvert.
A különböző nemzetközi energetikai szervezetek adatait összegző, 2001-ben létrehozott Joint Oil Data Initiative (JODI) azt közölte vasárnap a honapján, hogy az októberi szaúdi olajkivitel napi 7,364 millió hordó volt. Ez napi 253 ezer hordóval múlta felül a szeptemberi szintet. Eközben a szaúdi olajtermelés napi 10,276 millió hordóra bővült októberben az előző havi 10,226 millió hordóról.
A szaúdi olajtermelési és exportadatok azért fontosak, mert az ország az OPEC legnagyobb olajtermelője, az olajkartell pedig a világ olajtermelésének csaknem harmadát adja.
Az olaj ára a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) december 4-i fél éves bécsi tanácskozása óta szinte minden egyes kereskedési napon csökkent. A tanácskozáson nem született megállapodás a szervezet termelési kvótájáról, így a korábbi, napi 30 millió hordós küszöbérték maradt érvényben.
Az Egyesült Államok szövetségese, Szaúd-Arábia olajfegyvere most egyértelműen Irán ellen fordult, miközben a perzsa ország is az OPEC tagja.
Ahogy arról beszámoltunk, november végén
Irán 52 olaj- és gázipari beruházási projektet kínált fel külföldi befektetőknek
az új ipari fejlesztési együttműködési modell, az Integrated Petroleum Contract (IPC) megismertetésére Teheránban rendezett konferencián.
Hihetetlenül hangzik, de a konferencián 135 külföldi energiaipari vállalat vett részt.
Azóta állami vezetők adják egymásnak a kilincset, hogy Bijan Zanganeh iráni olajipari miniszterrel tárgyalhassanak. Még az olyan liberális államok is, mint Svédország.
„Irán óriási lehetőségeket tartogat a svéd vállalatok számára, különös tekintettel a nagyrészt fiatalokból álló 80 milliós lakosságára. A svéd vállalatok körében nagy az érdeklődés az iráni piac iránt”
– nyilatkozta például Mikael Damberg, a skandináv ország ipari minisztere.
(Jellemző, hogy még az Orbán-kormány is képviseltette magát a muszlin államban).
A szaúdiak most arra játszanak, hogy a túlkínálattal olyan szintre nyomják le az olaj árát, hogy Irán kénytelen legyen veszteséget elkönyvelni.
Ugyanis a jelenlegi világpiaci túlkínálat a jövő év elejétől az iráni export visszatérésével csak tovább súlyosbodhat. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nemrég ismertetett előrejelzése szerint a túlkínálat jövőre még nagyobb nyomás alá helyezi majd a világpiaci árakat.
A BMI Research kutatóintézet számításai szerint Irán felhalmozott készleteinek értékesítése mellett a szankciók feloldása után napi 700 ezer hordó olaj egyenértékkel lesz képes növelni nyersolaj és szénhidrogén kondenzátum termelését 2016 végéig, ami teljes egészében exportra kerül majd. Teherán most decemberben 1,26 millió hordó kőolajat fog exportálni a már megkötött üzletek alapján.
A Morgan Stanley múlt héten ismertetett előrejelzése szerint az OPEC termelése
jövőre napi egymillió hordóval emelkedik majd
szinte kizárólag Irán, Irak és Szaúd-Arábia többlettermelésének köszönhetően.
Az irániak árellenállóságát viszont jelzi a teheráni Central Oil Fields Company vezérigazgatójának az a kijelentése, miszerint az országban hordónként 1,0-1,5 dolláros költséggel hozzák felszínre a nyersolajat, az iráni olaj tehát bármilyen világpiaci ár mellett versenyképes tud maradni.
Izgalmasnak ígérkezik Teherán és Rijád csatája egy ennyire instabil környezetben. Érdekes január elé nézünk.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
