A görög államadósság 30 százalékos leírását és húszéves türelmi időszakot javasolt pénteken Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy ezáltal fenntarthatóvá tegyék az ország adósságállományát.
A nemzethez intézett televíziós beszédében Ciprasz üdvözölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön közzétett jelentését, amely véleménye szerint igazolja a kormány azon döntését, hogy elutasította a hitelezőknek az adósságszolgálat könnyítését nem tartalmazó javaslatcsomagját.
A kormányfő ismét arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a vasárnapi referendumon, mondjanak nemet „a zsarolásra és az ultimátumokra”. Újfent hangsúlyozta, hogy vasárnap nem az ország euróövezeti tagságáról kell véleményt nyilvánítaniuk a szavazóknak, hanem a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról.
Az irgalmas szívű eurózóna
Bár az eurózóna mentőalapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) szerint Görögország hivatalosan csődben van, a szervezet úgy döntött, egyelőre nem követeli Görögországtól teljes tartozásának visszafizetését azt követően, hogy Athén nem törlesztett időben a Nemzetközi Valutaalapnak.
Az EFSF szerdán tudatta, hogy csődeseménynek tekinti, hogy Görögország nem törlesztette a június végén esedékes, mintegy 1,5 milliárd eurós részletet az IMF-nek, és miután közösen folyósítottak hitelt Athénnak, a csődesemény az EFSF-től kapott görög hitelek jelentős részére is vonatkozik.
Akár oda is lőhettek volna
Az EFSF-nek így három lehetősége volt. A hitelszerződések azonnali felmondása és a teljes összeg, mintegy 145 milliárd euró visszakövetelése, vagy végleg lemondhatott volna erről a jogáról, vagy fenntartja magának a későbbi döntés jogát. Az euróövezet pénzügyminisztereiből álló igazgatótanács az utóbbi mellett döntött, a vezérigazgató, Klaus Regling javaslatára.
„Ez a csődesemény mély aggodalomra ad okot. Ezzel Görögország megszegte vállalt kötelezettségét, hogy minden hitelezőjével szemben fennálló összes tartozását tiszteletben tartja, ami a görög gazdaságot és népet fenyegető súlyos következmények lehetőségét vetíti előre” – idézi az alap közleménye Reglinget. A teljes tartozás visszakövetelése gyakorlatilag a kegyelemdöfést adná meg a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögországnak. Az EFSF – és rajta keresztül gyakorlatilag az eurózóna tagállamai – Athén messze legnagyobb hitelezője.
Hitelminősítők ugyanakkor a múlt héten azt közölték, hogy ők nem tekintik csődeseménynek, ha Görögország nem fizet az IMF-nek, mert számukra csak a magánhitelezők felé fennálló kötelezettségek teljesítése számít, a hivatalos, államközi hitelek késedelembe esése nem.
Dől a dominó
A Görögország rendelkezésére bocsátott második mentőprogram kedden véget ért, meghosszabbítását az eurózóna pénzügyminiszterei kedd este végleg elutasították, miután hónapokon át nem sikerült megállapodni Athénnal a cserébe meghozandó reformintézkedésekről. Ennek kifutásával Görögországnak új megállapodást kellene kötnie, új feltételekkel, a második programban lehívható összeghez immár nem tud hozzáférni.
Athén számára döntő fontosságú, hogy július 20-án nagyjából 3,5 milliárd eurót kell fizetnie az Európai Központi Banknak lejáró államkötvényekért. Ha ezt elmulasztja, az EKB aligha folytathatja a görög bankrendszer likviditásának fenntartását az úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson (ELA) keresztül, amelyet csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ebben az esetben a hétfő óta zárva lévő görög bankok csak úgy tudnának újra kinyitni, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilépne az eurózónából.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
