Meglepően könnyen ki lehet játszani az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer) a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint. Ráadásul az előírások alól kibújni szándékozókra még csak azt sem lehet ráfogni, hogy szabálytalanul járnak el, ők csupán kihasználják a rendszerben rejlő kiskapukat.
Az ekáer működését alaposan ismerő forrásaink véleménye alapján ha a rendszer bevezetésével még várnak, akkor az első négy-öt hónapban kialakult káoszt meg lehetett volna előzni. Kiemelték, hogy amikor egy törvényjavaslat közismertté válik, máris lehet látni, hogy a piaci szereplők hol akarják azt kijátszani, így arra már a bevezetés előtt fel lehet készülni. – A konzultáció minden adóváltozás előtt fontos folyamat volna, ez azonban hiányzott az ekáer bevezetése előtt – jegyezték meg. Megpróbáltunk utánajárni annak, hogy a kiskapuk kihasználása miatt mennyivel kevesebb bevétel folyik be az államkasszába annál, ami optimális esetben érkezhetne, de ezt a szakértők még felbecsülni sem merték.
A témában kerestük a gazdasági tárca és az adóhatóság sajtóosztályát, lapzártánkig azonban nem kaptunk választ.
Több tonnányi árut játszottak ki
Az viszont már kiderült, hogy több száz tonnányi magyar áru kerülhet külföldre úgy, hogy nem szerepel az ekáerben. Ha például valaki 500 kilogrammnál kevesebb úgynevezett kockázatos terméket, például gyümölcsöt szállít külföldre, nem köteles ekáer-számot kérni.
Idén különösen sok magyar meggy jutott ki a külföldi piacokra, egyebek mellett épp az ekáer rendszerben lévő kiskapunak köszönhetően. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács becslése szerint 20-25 ezer tonna meggy lépte át a határt idén, míg egy átlagos évben 10-12 ezer tonna ilyen gyümölcs hagyja el az országot. Ledó Ferenc, a szervezet elnöke a Magyar Időknek úgy nyilatkozott, hogy többtonnányi árut a rendszert kijátszva, 3,5 tonna alatti gépjárművekkel szállítottak át a román határon, onnan pedig kamionokkal utaztatták tovább Bukarestig.
– Ha nem kockázatos termékről van szó, akkor a 3,5 tonna alatti gépjárművek fuvarozásához nem kell ekáerszámot kérni. A meggy azonban kockázatos, ilyenkor a kisebb autókra is kellene számot kérni. Itt is van azonban mentességi határ, ha az áru nem éri el az 500 kilogrammot vagy az egymillió forintot, akkor ezekre a fuvarokra nem kell szám – részletezte lapunknak Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna adószakértő.
„Ezt kivédeni lehetetlen”
Ezek alapján tehát feltételezhető, hogy aki el akarja kerülni a regisztrációt, az ezzel a módszerrel szállítja külföldre az árut, így ez nem számít törvénysértőnek. Ha több autó is átmegy így a határon, könnyen és gyorsan összejöhet a több tonna. A szakértő szerint az ilyen típusú kijátszás ellen nehéz védekezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), mert ha van egy szabály, akkor abban mindig van kiskapu is, ezt kivédeni lehetetlen. A kockázatos termékekre vonatkozó szigorúbb előírások pont azt a célt szolgálják, hogy az adócsalással érintett termékeknél ne lehessen ezeket könnyen kijátszani. A kisebb értékhatárban meghatározott mentesség pedig az adminisztráció egyszerűsítését szolgálta volna.
A szakértő hozzátette, ki lehet kerülni úgy is a rendszert, ha az autóra a mentes érték- vagy súlyhatár feletti árumennyiséget raknak fel, de a címzett az okiratok szerint több vevő. Az ekáerszám igényléséhez ugyanis csak az ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére történő fuvarozást kell összeszámítani.
Túl gyorsan vezették be a rendszert
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közleménye szerint augusztus végéig hét százalékkal, 136,7 milliárd forinttal több volt az áfabevétel, mint az előző év azonos időszakában. Szerintük a növekedésben az online pénztárgép mellett a március 1-jétől éles üzembe állított ekáer is szerepet játszott. A tárca az idei költségvetésben 60 milliárd forint többlet-áfabevétellel számol a rendszer működésének hatásaként. A minisztérium nyár végi közlése szerint 47 ezer cég regisztrált a rendszerben, és 5,3 millió bejelentés érkezett, ennyi tranzakció jutott az adózóktól a hatóság tudomására.
– Szervezetünk tagsága jellemzően a 3,5 tonna össztömeg fölötti járművekkel díj ellenében, szolgáltatókból tevődik össze. Az ilyen kicsi járművekkel végzett áruszállítás nem engedélyköteles tevékenység. A NAV-nak azonban minden olyan eszköz rendelkezésére áll, amely a többi, nem fuvarozással foglalkozó vállalkozás esetében is a tevékenység jogszerűségének az ellenőrzésére szolgál. Önmagában az, hogy az áru fuvarozása 3,5 tonna össztömeg alatti járművel történik, még nem jogellenes. Nincs tudomásunk olyan előírásról, amely bizonyos áruk fuvarozását ebben a körben meghatározott járműmérethez kötné – közölte lapunkkal a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének jogtanácsosa. Bálint Annamária hozzátette, az előzetes konzultáció igénye a fuvarozók, a feladók és a lerakók részről is felmerült a rendszer bevezetés során.
Hasonlóról számolt be egy neve elhallgatását kérő ügyvédi iroda munkatársa, aki rendszeresen foglalkozik ekáerrel kapcsolatos esetekkel. Elmondta, hogy az általános piaci reakciók és saját ügyfeleik visszajelzése alapján túl gyorsan vezették be a rendszert, ami főként az elején sok gyakorlati jogértelmezési problémát és technikai fennakadásokat is okozott. Kiemelte, ők nem tapasztalták, hogy a gyors bevezetés a rendszer kijátszhatóságát növelte volna. Mint mondta, a NAV mind magával az útdíj-nyilvántartó rendszerrel, mind célzott vagy szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel kiszűrheti a rendszer használatát elkerülni igyekvő adózókat.
Akadályozza az uniós határokon átnyúló szabad mozgást
Szakmailag a legkomolyabb aggályuk az, hogy a rendszer egyértelműen akadályozza az áruk uniós határokon átnyúló szabad mozgását, ezért fennáll a lehetősége, hogy az unió alapszabadságába ütközik. Biztos benne, hogy a beszerzéseket hátrányosabban érintő elemeket is tartalmaz. Szerinte a rendszer legfőbb hátránya, hogy az amúgy méltányolható célt, tehát az áfacsalás kiküszöbölését az adózók adminisztratív terheinek a jelentős növelésével éri el. Ezt valójában az adóhatóság informatikai fejlesztése útján, talán kicsivel hosszabb előkészítés után kellett volna elérni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 10. 05.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
