Nagyon haza szeretnének költözni

Olvasgattam Pottyantóssy Edina rajongóit. Még pár órával a meghirdetett tünti előtt.

A kedvencem a „lélekben ott leszek, de éppen halaszthatatlan tv-nézésem van Szegeden” típusú kommentek mellett a „Londonisztában élek, remélem sikeretek lesz, mert már alig várom, hogy haza költözhessek” típus.

Mintha azért ment volna ki, mert ez vagy más kormány van hatalmon. Mintha bármi politikai oka lenne a kitántorgásnak. S mintha visszajönne kormányváltozás esetében.

De sokszor láttam ezt Bulgáriában, ahonnan tényleg hatalmas kitántorgás zajlott le a kommunizmus bukása után: a népesség 9 millióról 6,4 millióra zuhant 35 év alatt!

S itt is mindig akadtak az ilyen kis kényszeres hazudozók. Mert egyébként semmi gond az őszinte kitátorgókkal, lásd „több pénzt akartam”, „nem akarok küszködni, csak egy életem van”, stb.

Hírdetés

Az ilyen kis majmok viszont sose jönnek. Mindig újabb érv jön, hogy most éppen minek kell megváltoznia., hogy jöjjenek. S végül egyesek jönnek tényleg: amint elérik a nyugdíj korhatárt, mert a nyugati nyugdíjjal jobban élnek itt. Onnantól viszont már sose mennek el újra, bárki is kerül kormányra.

Egyébként a zseniális Robert Schekley megírta Jegy Tranaira című művében, ahol a valaha a Tranai bolygón járt emberek folyton dicsérik milyen jó is ott, csak épp mégse mennek oda vissza. A mű vége: „Goodman és az öreg Savage kapitány gyakran járnak az Eddie’s Moonlight bárba, isznak Tranai Specialst, s a áldott Tranairól beszélnek, ahol megtalálták az Utat, s ahol az ember már nincs a mókuskerékhez láncolva. Ilyen alkalmakkor Goodman mindig az űrmaláriájára panaszkodott, ami miatt soha nem tud ismét utazni az űrben, így soha nem térhet vissza Tranaira.„.

Magának a tüntinek az utolsó harmadát néztem. Mindenképpen jó jel, hogy a hatalmas hírverés ellenére is csak 50 ezer ember ment el (ami a valóságban persze 40 ezer volt, de most ez mindegy).

A végkövetkeztetés stílusosan: a szörnyek kint jártak a Hősök terén, majd hazamentek békésen drogozni. Sajnos ismerem mit jelent drogosnak lenni, bár én megam nem vagyok, sose voltam drogos, de akadt ilyen a rokonságban. Ez alapján határozottan állítom: a főszervező Pottyantóssy drogos állapotban mondott beszédet. A tüntit lezáró – és a szervezők között messze a legokosabb – Gulyás észre is vette mi az ábra, s hogy a tömeg fel lett uszítva, de a létszám kicsi forradalomhoz, így láthatóan direk lenyugtatta a tömeget a legvégén.


Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »