Borúlátó az egyre súlyosbodó tanárhiány miatt Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki szerint 2023-tól a pedagógusok bérének jelentős fejlesztésére lesz szükség. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója mások mellett összegezte az eddigi tanévet, és beszélt az egyes szakok helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában.
Horváth Péter szerint, azt követően, hogy minden bizonnyal minden iskola felmérte, mennyire sikerült a nagyjából féléves kihagyást a jelenléti oktatásban a gyerekeknek átvészelniük, nemcsak a tananyagok, a közösségek alakulását illetően is, mindenki nagyon bizakodó volt augusztus végén. Különösen a középiskolák, illetve a 12 év feletti korosztály számára lehetett megnyugtatóbb, legalábbis biztatóbb az évkezdet, hiszen közülök nagyon sokan éltek az oltás lehetőségével. Most azonban aggodalomra adhat okot, hogy a vírus ismét egyre inkább jelen van, elsősorban az alsóbb éfolyamokon, illetve az óvodákban – tette hozzá.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke elmondta, egy héttel ezelőtt volt Budapesten egy megbeszélésük a megyei elnökökkel, a tagozatok vezetőivel, és nagyon sokféle tapasztalat van: a középiskolákban jellemzően kevés a megbetegedés, a gimnáziumokban különösen kevés, a szakképző iskolában egy picit több.
Ami a tanügyi intézkedéseket illeti, a protokoll nem változott, vagyis a Nemzeti Népegészségügyi Központ jelzi, ha megfertőződik egy tanuló, és aki nem volt beoltva az osztályából, arra karantén vár. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója megjegyezte, náluk az elmúlt két hónapban mindössze egyetlen megbetegedés történt a 800 diák közül, en a 35 fős osztályból a beteg diákkal együtt összesen hét tanulót kellett karanténba küldeni néhány napra, a többiek folytatták az oktatást.
Vagyis
ez jelentős különbség a tavalyi évhez képest,
amikor egy-egy fertőzés esetén az egész osztályt karanténba kellett küldeni, elrendelve a digitális munkarendet. Ezért Horváth Péter minden 12 évesnél idősebb diákot arra bátorít, hogy lehetőség szerint oltassa be magát. „Hiszen látszik a statisztikai adatokból, hogy a középiskolák döntő részében nem kellett semmilyen drasztikus lépést tenni, és lényegesen kevesebb a megbetegedés” – érvelt. Az általános iskolákban és az óvodákban viszont láthatóan felütötte a fejét a vírus, és egyre több osztály kerülhet karantéba, vagy szorulhat tantermen kívüli munkarendre – osztotta meg aggodalmát az igazgató.
Egyre rosszabb lesz a helyzet
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a tanárhiányt illetően úgy fogalmazott, nem a nyelvtanárok által adott órákkal van a legnagyobb probléma, hanem egyértelműen a természettudomány és informatika az, ami a leggyengébb pozícióban van, és lesz is a következő időszakban, hiszen a természettudományos tanárok átlagéletkora az összes tanár átlagéletkorához képet is lényegesen rosszabb, valamint látható, hogy bizonyos szakokból, úgymint a kémia vagy fizika, nem indul képzés gyakorlatilag az országban.
Horváth Péter egyetértett azzal, hogy meglehetősen nagy a különbség a fenntartók által mondott és a szakszervezetek által jelzett létszámhiány között – utóbbiak tanévkezdéskor 10-12 ezerre tették a hiányzó pedagógusok számát –, de pontos számot ő sem tud mondani. Azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a háttérben, kifejtette: a hiány nem egyszerre következett be, egyetlen lépésben, hanem szép fokozatosan, köszönhetően a pályaelhagyásoknak, nyugdíjazásoknak. A rendszerből kieső pedagógusok száma pedig nagyobbnak bizonyult, mint a rendszerbe érkezőké. A szakember szerint a következő években, ha csak a nyugdíjba vonulókat számoljuk és azt, hogy mennyien vannak jelen pillanatban a képzésben és – az előző időszak tapasztalatai alapján – közülük mennyien kezdik el a pedagóguspályát valóban, egyre rosszabb lesz a helyzet.
„Ebből a szempontból nagyon borúlátó vagyok”
– tette hozzá.
Horvát Péter szerint legalább azt el kellene érni, hogy minél kevesebben hagyják el a pályát, aminek nyilván elsősorban anyagi oka van. A másik dolog, hogy minden mindent meg kell tenni azért, hogy egyre többen válasszák a pedagóguspályát, és a képzés után maradjanak is benne a rendszerben – tette hozzá ,megismételve, hogy máskülönben a mostani elaprózott iskolarendszerben óriási problémák lesznek a következőkben.
Nagyon markáns emelés kellene 2023-ban
Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, Orbán Viktor október elején arról beszélt egy interjúban, hogy jövő januártól 10 százalékos béremelés jöhet a pedagógusok számára, valamint kilátásba helyezte azt is a miniszterelnök, hogy a gazdaság teljesítményétől függően 2023-tól megindulhat egy átfogóbb bérrendezés. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy olyan szempontból nem örült ennek a 10 százalékos bejelentésnek, hogy az bizonyos értelemben tovább rontja a társadalomban elfoglalt pozícióját a tanároknak, hiszen több mint 20 százalékkal fog emelkedni a minimálbér, és a garantált bérminimum is, úgy tűnik, hogy hasonló értékben fog nőni.
Hozzátette: amikor 2013-ban örömmel üdvözölték a pedagógusbéreknek a rendezését, az életpályamodell kialakítását, akkor is azt tartották a legfontosabbnak, hogy ez hosszú távú társadalmi pozíció legyen. „Ha így nézzük, akkor most 2022-ben ez a pozíció tovább fog gyengülni, amitől nem hiszem, hogy vonzóbb a pedagóguspálya” – ismételte meg. Horváth Péter jónak tartaná, ha végre valóban kiszámítható, a társadalmi sztenderdhez kötött lenne az életpálya, ami hosszú távon biztosítja a pedagógusok helyzetét, mert az utóbbi két évtizedben kétszer volt komolyabb bérrendezés, de aztán látványosan visszaesett a pedagógusok bérpozíciója.
A szakember emlékeztetett, a 2013-as rendezés – az életpályamodell elindulása és az ahhoz kapcsolódó bértábla megalkotása – három alappillérre épült.
- Egy azonnali jelentős béremelés,
- a pedagógusok béralapját is a minimálbérhez kötik,
- és az inflációkövetés.
Ebből 2015-től gyakorlatilag megszűnt a minimálbérhez való rögzítés, miután 2014-es értéken befagyott a vetítési alap, majd 2016-tól megszűnt az inflációkövetés is.
A kormányfő 10 százalékos emelésére visszakanyarodva a szakember megjegyezte, nem tudni, hogy vetítésialap-emelés lesz-e vagy valamiféle bérkiegészítés. Ugyanis, ha ez utóbbi formában fog történni, akkor az nem fogja érinteni azokat a pótlékokat, amelyek szintén az illetményalaphoz kötődnek, tehát a vetítési alaphoz – magyarázta Horváth Péter, aki szerint a 10 százalék biztosan nem fogja megoldani, hogy több pedagógus legyen és többen maradjanak a pályán, ezért 2023-ban egy sokkal markánsabb fizetésemelést tartana szükségesnek. Hozzátette: nehéz belemenni számháborúba, de kiindulva abból, hogy valamikor a minimálbérhez volt követve a pedagógusbér, ez volt az életpályamodell alapja,
a szakszervezetek egy 100 százalékos alapilletményemelés kérnek, ami biztosan vonzóvá tenné a szakmát.
Hiszen a nemzetgazdasági átlagbért, ami 440 ezer forint körüli összeg, egy pedagógus az előmeneteli rendszerben, 61 éves korára éri el, ami nem túl biztató – jegyezte meg a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
